Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
H
367 Herepei 1873. évi Bécsi Világkiáll.-on az egylet az általa összeállított, mintegy 1500 db erdélyi (eruptív) kőzetmintával szerepelt, ugyancsak ő állította össze az 1885. évi bp.-i Orsz. Ált. Kiáll.-on az egylet részéről bemutatott kőzetgyűjt.-t is. - Erdély földtanáról, ásványairól, kőzeteiről, ősmaradványairól és hasznosítható ásványi nyersanyagairól szóló német és m. nyelvű tanulmányait rangos folyóiratok és évkönyvek (pl. Erdélyi Múzeum, Az Erdélyi Múzeum-Egylet Évkönyvei, Földtani Közlöny, A Magyar Királyi Földtani Intézet Évkönyve, Orvos-Természettudományi Értesítő, Verhandlungen und Mittheilungen des Siebenbürgischen Vereins für Naturwissenschaften in Hermannstadt) közölték. - Az Erdélyi Múz.-Egylet alapító, a Verein für Landeskultur und Landeskunde, a Kaiserlich-Königlichen Zoologisch-Botanischen Vereins in Wien és a Siebenbürgischer Verein für Naturwissenschaften in Hermannstadt r., a Kaiserlich-Königlichen Geologischen Reichsanstalt, a Société Nationale des Sciences Naturelles és a Magyarhoni Földtani Társulat 1. tagja (1875). - A Ferenc József Lovagrend kitüntetettje. F. m.: Beschreibung der bis jetzt bekannem Mineral- species der Bukovina (Leipzig, 1859); Északkeleti Erdély földtani viszonyai (A Magyar Királyi Földtani Intézet Évkönyve 1., 1871. 4., 275-325.); Kolozsvár környékének földtani viszonyai (uo., 327-462.); Geológiai tapasztalatok a mészszirtek területén, az erdélyi érczhegység szélén (Földtani Közlöny, VII., 1877. 9., 219-253.; 10-11., 271-308.; 12., 323-368.); A Székelyföld földtani és őslénytani leírása (A Magyar Királyi Földtani Intézet Évkönyve V, 1878. 2., 1-302.); Paleontológiái adatoka romániai Kárpátok ismeretéhez. A Dambovitia forrásvidékének krétaképződményei (Kolozsvár, 1887); Paleontológiái tanulmányok az Erdélyi Érczhegység mészkőszirtjeiről (A Magyar Királyi Földtani Intézet Évkönyve VIII., 1887.1., 1-53.). írod.: Koch Antal: Megemlékezés Dr. H. F.-ről (Orvos-Természettudományi Értesítő, IX., 1887. 1., 1-6.; bibl.-val); Koch Antal: H. F. (Földtani Közlöny, XVII., 1887. 1-3., 59-63.; bibl.-val); Földünk hazai kincsesházai. Tanulmányok a magyarországi földtudományi gyűjtemények történetéről. Szerk. Kecskeméti Tibor, Papp Gábor (Bp., 1994); Pallas IX.: 93.; Szinnyei IV.: 730-733.; Révai IX.: 772.; MÉL I.: 707-708.; Gulyás XIII.: 345. Hála József Herényi László (Ladislav) (1954. okt. 10. Rozsnyó - 2000. ápr. 29. Rozsnyó): bányamérnök, barlangász, történész, múzeum- igazgató-helyettes. - A Kassai Műszaki Fő- isk. Bányászati Karán bányamérnöki oklevelet szerzett (1978). Az iglói Geológiai Kutatóint. rozsnyói fióküzemének geológusa (1978-1982), a Járási Közüzemi Szolgáltató Vállalat fényképé- Rozsnyói Bányászati Múz. történész muzeológusa (1984-től), osztályvezetője és igh.-e (1993-tól). Nevéhez fűződik a múz. első külföldi kiáll.-ának megvalósítása Földünk rejtett kincsei címmel (Miskolc, Gyöngyös, Bp., 1986). A felújított, 1995-ben megnyitott, Gömör bányászatát és kohászatát bemutató állandó kiáll, eszmei szerzője. Haláláig tagja volt a rozsnyói SPELEO Barlangász Csoportnak. Részt vett a franciao.-i Jean-Bernard-barlangi expedícióban (1978). Az 1999-ben alakult Bratstvo (Testvériség) Gömöri Bányász Egyesület alapító tagja. F. m.: K histórii t'azvy a spracovania antimonitu v okoli Rozhavy (Zbornik Banickeho múzea v Roz- nave, 1984); Za bohatstvom zeme (uo., 1985); Z histórie Banicko-hutnickeho a Mestkého múzea (Mú- zejne noviny, Roznava, 1990); K sviatku banikov (uo., 1991); Jubilejná (Múzejne noviny, Roznava, 1992); Nie je kamen ako kamen (Múzejne noviny, Roznava, 1993); Svátá Barbora - patrónka banikov (uo., 1998); Symboly hutnictva a z histórie ielezole- járstva (uo., 1999). Szabó Loránd Herepei János (1891. okt. 11. Kolozsvár 1970. okt. 30. Szeged): művelődéstörténész, etnográfus, régész, múzeumigazgató. - Erdélyi értelmiségi dinasztiák, többek között Bőd Péter leszármazottja. Ősei közül Herepei Ádám Körösi Csorna Sándor nagyenyedi tanára, Herepei Károly uo. jeles tanár. Apja Herepei Gergely teológus és mérnök, anyja Tóth Etelka, Ady Endre másod-unokatestvére. - A kolozsvári tudományegy. bölcsészkarán m.-történelem-régészet szakcsoportban tanult (1910-től), de kitűnő előmene
