Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
H
Herepei 368 tele ellenére tanári oklevelet nem szerzett. Olaszo.-i tanulmányút után a kolozsvári tudományegy. Érem- és Régiségtárában segédrégész (1914-től). Az I. vh. idején cukor-, majd dobozgyári munkás, de sikerült visszakerülnie az Érem- és Régiségtárba, a rá alapozott új, román Ókortud.-i Int.-be. Anyagot mentett a kolozsvári főtér Árpád-kori leleteiből, ami miatt kénytelen volt benyújtani lemondását. A Minerva Irodalmi és Nyomdai Rt. hivatalnoka, könyvelő, osztályvezető főkönyvelő, cégjegyző könyvelő (1938-ig). Az Erdélyi Kárpát-Egyesület tagja (1914-től), Néprajzi és Népművészeti Gyűjt.-ének őre (az 1930- as évek elejétől), rá hárult az elhanyagolt gyűjt, konzerválása. Formai indokok alapján a hatóságoknak sikerült a román anyagot megszerezni, s ~ a többivel költözni kényszerült. Minden szabad idejében levéltárban, könyvtárban kutatott. A kalotaszegi ref. egy- házm. főjegyzője; megvizsgálta az egyházi könyveket, iratokat, s hétvégeken a falvak műemlékeit járta az akkor még diák Makkai Lászlóval, a Jékely-fiúkkal, Nagy Jenővel. A kolozsvári Ref. Koll. levéltárosaként a kolozsvári temetőket kutatta. Barátai segítették tud.- os munkájában, pl. Kelemen Lajos, Roska Márton, Szabó T. Attila, Brüll Emánuel. Az Erdélyi Múz.-Egyesület megbízásából - a Történelmi, Nyelv- és Bölcselettud .-i szakosztály választmányi tagjaként - régészeti kutatást is végzett (Makfalva, Maros-Torda m., 1932). Az Erdély Ref. Egyházker. Műemlékbiz.-ának tagjaként a ref. egyházakat a műkincseknek a Székely Nemzeti Múz.-ba való bementésére szólította fel. A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múz. ig.-jává választották (1937); posztjának elfoglalása (1938) után mindenekelőtt a levéltárat és könyvtárat, ill. a néprajzi részleget fejlesztette, és megszervezte a régészeti kutatást. Székelyföldön a történeti etnográfia egyik megalapozója. A múz. épületét javíttatta (1939), munkatársaival Sepsi- szentgyörgyön régészeti telephelyeket és ősemlőscsont-lelőhelyeket vizsgált, Málnás környékén kutatott, kiszállt Felső-Erdővidék- re (temetőkutatás, műkincsfelmérés, régészeti és ásványtani terepbejárás), rendezte a régi m. könyvtáranyagot. A román Történeti Műemlékek Biz.-ának egyedüli m., bár csak 1. tagja (1940). A második bécsi döntést követően gr. Teleki Pál miniszterelnök felkérésére, a Székely Nemzeti Múz. fejlesztésére kidolgozta az alapítványi múz.-ra épített, államsegélyes Székely Tud.-os Int. (Székely Tud.-os és Közművelődési Int., Székely Táj- és Népkutató Int. néven is) tervezetét. A kolozsvári konkurenciafélelem és a háborús anyagi helyzet nem tette lehetővé a terv akár csak részleges megvalósítását; kevesebb állandó munkahelyet sikerült biztosítania, nehezen megszerzett szakembereit mindegyre katonai szolgálatra hívták be, a háború vége felé - állambiztonsági okokból - a terepkutatás is ellehetetlenült, de 1941-től a Székely Nemzeti Múz.-ot közgyűjt.-nek ismerte el a szakmin. (fél É-Er- délyre kiterjedő gyűjtési jogkörrel), alkalmazottait pedig az MNM kötelékében fizették. Számos sajtótermékben, ill. a rádióban hatékony propagandát fejtett ki a múz. érdekében. Az eredmények közé tartozott a bp.-i kiáll., a múzeumépület felújítása, a főépület bővítésére ~, vmint Kós Károly által készített terv. Régészeti kutatásra László Gyulát, Paulovics Istvánt, Szilágyi Jánost, Ferenczi Sándort szervezte be, többnyire az Erdélyi Tud.-os Int.-tel közös programok keretében; a sikeres ásatások eredményeként doktorálhatott ~ majdani utódja, Székely Zoltán. Balázs Mártont háromszéki adatainak kiadására biztatta. Néprajzi munkájában kollégája, a pályáján éppen induló Balassa Iván volt a társa. Múzeumig.-ként, főként Viski Károllyal együttműködve, bevonta a muzeológusi munkába a néprajzos diákokat (Gaál Károly, Vajda Károly, Faragó József). A könyvtárban és a levéltárban Varga Mártont, az ő katonai behívója után Árvay Józsefet alkalmazta. Mindvégig mellette dolgozott Bogáts Dénes, akivel székely nemeslevelek kötetét készítette elő kiadásra. A főépület bővítésére Kós Károllyal elkészíttette az ún. K-i szárny terveit (ez csak 40 év múlva épült fel). 1944-ben, felsőbb utasításra, a Székely Nemzeti Múz. jelentős anyagát Ny-ra menekítette. Az anyag 1945- ben Zalaegerszegen eltűnt vagy elpusztult; ezt ~ soha nem heverte ki. Megkísérelték a felelősséget is ráhárítani. Társai közül Székely Zoltán, majd Cs. Bogáts Dénes hazatért, sikerült magukat tisztázni, ~ azonban ezt - okkal - nem merte megtenni. Evakuálási helyén, Keszthelyen maradt (1947-ig), rendezte a kolozsvári egy.-i könyvtár oda menekített anyagát. Szekszárdi, székesfehérvári, balassagyar-
