Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

H

363 Héjj savazókád stb. A város szerződéssel alkal­mazta a laboratórium vezetőjének (1939— 1941). Megírta az első m. nyelvű restaurátor kézikönyvet (A múzeumvegyészet kézikönyve, 1938), amely kéziratban maradt. Ásatási fémleleteket konzervált (pl. a kispaládi bronzkincset, az ártándi zomlinpusztai vas­kori, a hajdúdorogi honfoglalás kori leleteket stb.), műtárgyak vegyelemzésével is foglal­kozott (idegen masszával bélelt római dé­nár). A múz. számára fényképfelvételeket és diákat készített, és laborált. Katonai szolgá­latra hívták be (1939-1940). 1941-ben a min. értesítette a várost, hogy nem járul hozzá ~ szerződésének meghosszabbításához, így a múz.-tól megvált, és elfogadta a váratlanul kapott tanári kinevezést. Morgás András Heil Olga: — Mangáné Heil Olga Héjj Miklós (1922. dec. 11. Bp. - 1996. aug. 27. Bp.): régész, múzeumigazgató. - Édesapja Studnicska Mihály, a Ganz-gyár főmérnöke, édesany­ja Héjj Teréz, az Orsz. Iparművészeti Múz. munkatársa. Felesége Détári Angéla, az Iparművészeti Múz. művészettörténésze.- AII. vh. idején a 21. határvadász zászló­aljban katonáskodott (1941-1945), rövid ideig a SZU-ban ha­difogoly volt. A Páz­mány Péter Tudományegy.-en a Gerevich Tibor vezette Művészettörténet és Keresz­tény Régészet Tanszéken ősrégészet-közép- kori régészet-művészettörténet szakon mu­zeológus oklevelet szerzett (1946-1950). Az MNM muzeológusa (1951-1955), a visegrádi Mátyás Király Múz. mb. vezetője (1952-től), majd nyugdíjba vonulásáig ig.-ja (1955— 1984). Lengyelo.-ban, Olaszo.-ban, Ausztriá­ban, Csehszlovákiában, Jugoszláviában és Egyiptomban járt tanulmányúton. - Fő ku­tatási területe a m. középkor építészetének feldolgozása. Az 1940-es évek végén kutatta a cseszneki várat, feltárta a sopronbánfalvai középkori plébániatemplomot és ásatásokat végzett a nógrádi várban, ahol napvilágra hozta Báthory András reneszánsz sírkövét. Schulek János halála után, egy.-i hallgató­ként már dolgozott a visegrádi palotaká­polna feltárásán, majd Dercsényi Dezsőtől átvéve végezte a visegrádi kir. palota ásatá­sait (1949-től). Feltárta az ÉK-i palota III., IV. és V. teraszát, az alsó fogadó helyiség, ill. a dunai szárny falait, bejáratát; vezetése alatt elkészült a D-i szárny alatti nagy pince hely­reállítása is. Részben kiásta a ferences kolos­tor kerengőkápolnáját. Munkássága nyo­mán az Anjouk alatt elkezdődött palota­építés három nagy periódusának biztos topográfiája bontakozott ki. A munka ered­ményességét hirdeti a két 14. sz.-i gótikus diszkót, a reneszánsz Herkules-kút újabb töredékeinek megtalálása, vmint az oroszlá­nos kút. A több mint ötvenezer régészeti tárgy és az adattár, az értékes fotó- és kéz­irattár a múz. gyűjt.-ének alapját képezi. Ez az emlékanyag és a korszerű dokumentáció, vmint a ~ által létrehozott több ezer kötetes kézikönyvtár lehetőséget teremtett a palota építéstörténetének feldolgozására. A tudós régész, művészettörténész, műemlékvédő munkájának eredményeként jött létre az európai hírű műemlékegyüttes tud.-os hite­lű bemutatóhelye, a Mátyás Király Múz. Az 1960-as évekig szinte munkatársak nélkül dolgozott. Mindent gyűjtött, ami Visegrád- dal és - a múz. köréhez tartozó - Nagyma­rossal kapcsolatos volt. Haláláig figyelem­mel kísérte a különböző aukciók, árverések Visegráddal kapcsolatos kiadványait, ős- nyomtatványait, metszeteit; több ilyen „Visegradicá"-val is gazdagította a múz. gyűjt.-ét. Jelentős, nagyrészt még feldolgo­zatlan helytörténeti gyűjt.-t hagyott az utó­korra. Mindenütt feltűnt, ahol építkezés, földmunka nyomán lelet, faltöredék került a felszínre, így ismerte meg a középkori város topográfiáját, templomait, az újkori lakóhá­zak középkori részleteit, pincéit. Ásatásokat vezetett még az alsó- és fellegvárban is. Tud.-os publikációi évtizedeken keresztül a m. középkorkutatás alapvető művei közé tartoztak. Sokat tett a helyi kulturális élet fellendítéséért. Az 1960-as években kiváló művészek bevonásával, sikeres irodalmi esteket szervezett. Az újjáépített Salamon- toronyban - amelynek mai formája szintén dec. 11. Bp. - 1996. múzeumigazgató. - Mihály, a Ganz-gyár

Next

/
Thumbnails
Contents