Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

Gy

341

György

bécsi döntést követően a Kolozsvárra visszatérő Ferenc József Tudományegy.-en a m. irodalomtörténet ny. r. tanára, s rábízták a Diákvédő Hivatal vezetését is. 1945-ben az - utóbb Bolyairól elnevezett - m. tannyelvű egy. szervezői közé tartozott. 1947-ben személye és az Erdélyi Múz.-Egyesület baloldali sajtótámadások kereszttüzébe került, s megfosztották állásától. - Irodalomtörténészként főleg a régebbi m. irodalommal foglalkozott. Jelentősek a m. anekdotairodalomra vonatkozó kutatásai. Tud.-os módszerként műveiben jelentős szerephez jutott a komparatisztika (Magyar elemek a világirodalomban. Cluj-Kolozsvár, 1924; A magyar és orosz irodalom kapcsolatai. Kolozsvár, 1946). A kialakuló romániai m. irodalmi és tud.-os életnek nemcsak résztvevője, hanem szorgalmas, pontos leltárkészítője volt. Elindította az ottani első bibl.-kat: A romániai magyar időszaki sajtó öt esztendeje 1919- 1923 (Cluj-Kolozsvár, 1924); Az erdélyi magyar irodalom bibliográfiája 1919-1924 (Cluj-Kolozsvár, 1925); Az erdélyi magyar irodalom bibliográfiája. 1925. év (Cluj-Kolozsvár, 1926). Az elsők között összegezte Az erdélyi magyarság szellemi életét (Bp., 1926; németül: Das geistige Leben der siebenbürgischen Ungarn seit 1919. Schassburg [Segesvár], 1926; franciául: La vie intellectuelle des Hongrois de Transylvanie 1919-1925. Párizs,

1928). Szerkesztette Az Erdélyi Múzeum- Egyesület háromnegyedszázados tudományos működése 1859-1934 (Cluj-Kolozsvár, 1937) c., tekintélyes emlékkönyvet. Megírta az Erdélyi Múz. történetét (Kolozsvár, 1939; Bp., 1940), áttekintést nyújtott Erdély könyvtár- és levéltárügyéről (Pécs, 1941), ismertette a kolozsvári könyvtárak múltját (Az erdélyi könyvtárügy és a Kolozsvári Egyetemi Könyvtár. Bp., 1942; A Beningi-könyvtár. Kolozsvár, 1943; A kolozsvári római katolikus Lyceum-könyvtár története 1579-1948. Bp., 1994). Feladatának tekintette a kisebbségi szellemi élet jeles személyiségei életrajzi adatainak, könyvészetének összeállítását, többnyire halálukat követően: Balogh Endre (Kolozsvár, 1925), Borbély István (Kolozsvár, 1932), Bitay Árpád (Cluj-Kolozsvár,

1938), Gyalui Farkas (Cluj-Kolozsvár, 1926, 1935), Rajka László (Kolozsvár, 1939). Szerepet vállalt a kisebbségi gimn.-ok m. tankönyveinek megírásában; 1922-1925 között jelent meg a III—IV. osztályosoknak szánt, négykötetes olvasókönyv-sorozata. - Az MTA 1. (1930),

r. tagja (1942), tanácskozó taggá minősítették (1949), tagságát visszaállították (1989). A Szt. István Akad. III. osztályának tagja (1926). Az Erdélyi R. K. Egyházm.-i Tanács (Státus) igazgatótanácsosa és titkára, az Erdélyi Katolikus Akad., az Erdélyi R. K. Népszövetség és a Pázmány Péter Társaság alelnöke, a Bp.-i Philologiai Társaság, a M. Irodalomtörténeti Társaság, a kolozsvári Színpártoló Egyesület választmányi, a Petőfi Társaság, a M. Pedagógiai Társaság, az Erdélyi Irodalmi Társaság, vmint a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság r. tagja. Álnevei és betűjegyei: Censor, Dr. Beneinforma tus, Gy., Sz., Vásárhelyi Gergely, Dr. Vásárhelyi Lajos. - Corvin-ko- szorú (1940). - A Házsongárdi temetőben helyezték örök nyugalomba. Születése 100. évfordulóján a ~ Emlékbiz. szervezésében 1990. ápr. 1-jén Kolozsvárt, jún. 7-én Gyulafehérváron emlékeztek meg róla.

F. m.: A kolozsvári Szent Mihály egyház. Emlékfüzet az 1924. okt. 2-12. harangszentelési ünnepségek alkalmával. Szerk. (Cluj-Kolozsvár, 1924); Pásztortűz Almanach 1925. Szerk. (Kolozsvár, 1925; Mo.-on Erdélyi Almanach 1925 címváltozattal); A francia hellenizmus hullámai az erdélyi magyar szellemi életben (Kolozsvár, 1930); Kónyi János Demokritusa. Székfoglaló értekezés (Bp., 1933); A magyar anekdota története és egyetemes kapcsolatai (Bp., 1934); A magyar nyelv küzdelmes sorsa Erdélyben (Bp., 1935); Anyanyelvűnk védelme (Kolozsvár, 1936); Világjáró anekdoták (Bp., 1938; 3. kiad. Bp., 1941); A magyar regény előzményei (Bp., 1941); Valkai András. Egy kalotaszegi énekszerző a XVI. században (Kolozsvár,

1947); Az anekdota. A magyar regény előzményei. Tanulmányok. Vál., bev. tanulmánnyal és jegyzetekkel ellátta Kovács Ferenc (Bucureşti, 1988).

Irod.: Dr. Gy. L. (A régi székhelyére visszatért kolozsvári M. Kir. Ferenc József Tudományegyetem nyilvános rendes és rendkívüli tanárainak kolozsvári működésük előtt kifejtett tudományos munkássága. Melléklet a kolozsvári M. Kir. Ferenc József Tudományegyetem 1940M1. tanévi működéséről szóló Beszámolóhoz. Kolozsvár, 1944, 234- 240.); Katona Ádám: A „pozitivista" Gy. L.-ról (Korunk, XXX. 12., 1971. dec. 1856-1864.); Kántor Lajos: Tények tudósa (Utunk, XLIV. 18., 1989. máj. 5.); Gaál György: Gy. L. és Kristóf György barátsága (Helikon, 1.14., 1990. ápr. 6.); Kiss Jenő: Emlékezés Gy. L.-ra (Helikon, 1.14., 1990. ápr. 6.); Antal Árpád: Gy. L. életműve. Köllő Károly: Gy. L. irodalmi munkássága (Erdélyi Tudományos Fü-