Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
Gy
György 340 új fürkészfajt írt le. Egyaránt kutatta a valódi fürkészeket (Ichneumonidae), a gyilkosfür- készeket (Braconidae) és a fémfürkészeket (Chalcidoidea). Tanulmányaiban foglalkozott a leggyakoribb erdei kártevők elleni védekezés kérdéseivel, a gyorsan növő nyárfajok erdővédelmi vonatkozásaival, a nyárfabetegségekkel és a károsítókkal is. Publikációi 1931-től jelentek meg az Erdőgazdálkodási Szemlében, az Erdészeti Lapokban, majd az Erdészeti Kísérletekben. Összesen 149 közleménye jelent meg m. és külföldi (német, finn) erdészeti és múz.-i folyóiratokban. - A biológiai tud.-ok kandidátusa (1952), doktora (1954). A Szt. István Akad. tagja (1949). A Finn Rovartani Társaság tagja (1956). A M. Rovartani Társaság Frivaldszky-emlékpla- kettel tüntette ki (1965). - Fürkészgyűjt.-ét még életében a soproni ERTI-ben helyezte el; halála után onnan a sárvári ERTI-állomásra, majd a soproni Erdészeti és Faipari Egy. Erdővédelemtani Tanszékére került. E gyűjt.- ben azonban nem őrzik a ~ által leírt fajok típusát, őrzési helyük így ismeretlen. A ~ által feldogozott kőszegi-hegységi, bátorligeti és egyéb fürkészeket a bp.-i M. Természettud.-i Múz. őrzi. - Munkássága elismeréseképpen négy fürkészfajt illettek gyoerfii névvel. E m.: Fürkészdarázs kutatásaim eredménye, különös tekintettel a mellékgazda kérdésére (Erdészed Kísérletek., 44., 1942, 1-165); Megfigyelések a fürkészda- razsak nemzőinek táplálkozásáról (uo., 45-46., 1943- 1944, 1-28.; Bp. Székesfőváros tud.-os pályadíjával jutalmazott munka, 1945. nov.); A fürkészdara- zsak jelentősége az erdő életében (Erdészeti Lapok, 7., 1949, 1-6.); Erdészeti állattan. Egy.-i jegyzet (Bp., 1950); Erdészeti rovartan. Egy.-i tankönyv (Bp., 1957); Fürkészdarázsalkatúak XII. - Ichneumonoidae XII. Bajári Erzsébettel (Magyarország Állatvilága. 11. 15. Bp., 1962); Erdővédelemtan (Bp., 1963). írod.: Schwenke, W.: Prof. Dr. Janos Győrfi (Zeitschrift für angewandte Entomologie, 59., 1967, 319-320.); Mátyás [Vilmos]: Dr. Johannes Győrfi (Anzeiger für Schädlingkunde, 40., 1967, 77-78.); Mátyás Vilmos: Dr. Gy. J. (Az Erdő, 16., 1967, 43- 44.); Szontagh Pál: Megemlékezés dr. Gy. J.-ról (Állattani Közlemények, 55., 1968, 9-14.; teljes bibl.-val); Csóka György: Egy megcsonkított élet... 90 éve született dr. Gy. J. (Erdészeti Lapok, 130., 1995, 377-378.); MÁÉ I.: 717-719. (Kotlár Károly: Gy. J.); Gulyás XI.: 823-824. Papp Jenő György Lajos (1890. ápr. 3. Marosvásárhely - 1950. dec. 31. Kolozsvár): irodalom- történész, szerkesztő, bibliográfus, könyvtárigazgató. - A kolozsvári tudományegy- en tanult (1907-től), m.-latin szakos tanári és bölcsészdoktori oklevelet szerzett (1911). Dézsi Lajos hatása alatt kezdett irodalom- történeti kutatómunkába. Bp.-en (1912— 1914), majd két évig Mezőkövesden a kir. katolikus gimn. helyettes tanára (19141916), a kolozsvári Marianum Leánynevelő Int. r. tanára (1916 őszétől). Az erdélyi impé- riumváltozást követően az int.-e keretében beindított Polgári Isk.-i Tanárképző Főisk. tanára és ig.-ja (1920-1923), egyúttal a ref. teológia melletti Tanárképző Int. óraadó tanára (1920-1921). A román hatóságok mindkét int.-et bezáratták. A Pásztortűz c. szép- irodalmi és művészeti folyóirat főszerkesztője (1924-1927), az Erdélyi Irodalmi Szemle c. tud.-os folyóirat szerkesztője (1926-1929). Megindította a Pásztortűz Könyvtár c. sorozatot (1925), majd az Erdélyi Tudományos Füzeteket (1926), amelynek 1940-ig 122 számát adta ki. Az erdélyi m. szellemi élet egyik vezetőjévé vált. 1927-1928. évi németo.-i tanulmányútja után a m. egyházak kinevezték a kolozsvári m. egy.-i hallgatók tanulmányi ig.-jává; s feladata lett a román egy.-en tanuló diákok számára a magyarságismereti, m. terminológiai kurzusok, gyakorlatok szervezése. Erdély r. k. püspöke kinevezte a kolozsvári piarista főgimn.-ban működő Lyceum-könyvtár őrévé (1929). A nagy múltú könyvtárat átrendezte, újabb anyaggal is ellátta, s megnyitotta a főisk.-i hallgatók számára. Részt vett az Erdélyi Katolikus Akad. megszervezésében; az akad. főtitkárává választották. Szerkesztette Az Erdélyi Katolikus Akadémia Felolvasásai c. sorozatot (1929-1932), Márton Áronnal együtt megindította az Erdélyi Iskola c. katolikus nevelési folyóiratot (1933). Fontos szerep hárult rá az Erdélyi Múz.-Egyesület 1930. évi újjászervezésétől kezdve; az egylet főtitkára (1930- 1940), az újrainduló Erdélyi Múzeum c. folyóirat, vmint az évi vándorgyűlések emlékkönyveinek szerkesztője (1940-ig), a Bölcsészet-, Nyelv- és Történelemtud.-i Szakosztály elnöke (1940-1947). A bp.-i Pázmány Péter Tudományegy.-en magántanári képesítést szerzett (1931). Az 1940. évi második
