Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
G
331 Gundel jával doktori oklevelet szerzett (1936). Györffy István mellett tanársegéd a Pázmány Péter Tudományegy. Néprajzi Tanszékén (1934-1939). D-euró- pai tanulmányútja során tanulmányozta a horváto.-i múz.-okat, rendezte a berlini nemzetközi vadászati kiáll, néprajzi részlegét (1937), az 1938/39. tanévben svéd állami ösztöndíjjal tanult a stockholmi egy.-en. Hazatérése után a Néprajzi Múz. tud.-os munkatársa (1939-1943); svédo.-i tapasztalatai alapján újjászervezte a múz. Ethnológiai Adattárát. Több kérdőívet készített, kutató- utakat tett az ÉK-i-Kárpátokban, vmint É- Erdély m. és román településein. Az Ethno- graphia szerkesztőjeként (1940-1944) sorra jelentette meg az európai néprajztud. jeles kutatóinak tanulmányait. A szegedi egy.-en magántanári képesítést szerzett (1941), majd ny. r. tanári kinevezést kapott a kolozsvári egy. Néprajzi Tanszékére (1943-1948). Kolozsvárott kezdte meg a Kárpátok és a moldvai magyarság népi műveltségének kutatását. 1947-1948-ban Stockholmban, Sigurd Erixon néprajzi int.-ében dolgozott, egy.-i előadásokat tartott. A román hatóságok megszüntették állását. A debreceni KLTE ny. r. tanára, majd tanszékvezető egy.- i tanára (1949-től haláláig), megszervezte a Néprajzi Int.-et. A KLTE BTK dékánja (1951-1954). Több mint száz tanítványt nevelt, munkássága három évtizede alatt int.-e a közép- és K-európai néprajz összehasonlító vizsgálatának jelentős műhelyévé vált. Szerkesztette az int. Műveltség és Hagyomány c. évkönyvét (1960-1976). Szlovákiában a Szepes vm.-i Zakarovce teherhordását vizsgálta (1953); az ott gyűjtött anyagból írta Éetmód és anyagi műveltség c. disszertációját, amellyel elnyerte a tud.-ok doktora fokozatot. Ford-ösztöndíjjal Kaliforniában és Arizonában az indiánok körében végzett kutatásokat (1965-1966). Elméleti igényessége mellett fontosnak tartotta a helyszíni terepgyűjtést, gyűjtőútjai során az egész m. nyelvterületet bejárta az Őrségtől Moldváig, Zempléntől a Szerémségig, Szatmártól Gyimesig, s a horvátok, ruszinok, románok és szlovákok között is végzett terepmunkát. Kutatóutat tett számos európai országban, így 1981-ben a görög szigetek hagyományos kultúráját vizsgálta. Gyűjtőútjainak eredményességét tanulmányainak nagy száma és több tízezer fényképfelvétele is bizonyítja. Kezdeményezője, majd aktív résztvevője volt a Magyar Néprajzi Atlasz és a Magyar Néprajzi Lexikon megvalósításának. Több jelentős munkát szerkesztett, amelyek közül kiemelkedik a The Fishing Culture of the World c. kötet (1984), amelyben a világ minden részéből 56 kutató munkája szerepel. - A történelem (néprajz) tud. kandidátusa (1952), doktora (1961). Az MTA 1. (1990), majd r. tagja (1991). A M. Néprajzi Társaság tagja (1932-től), titkára (1938-1943), alelnöke (1967-1982), majd t. tagja. Az Osztrák Antropológiai Társaság (1970), a Svéd Kir. Gusztáv Adolf Akad. t. tagja (1973), a finn irodalmi, archeológiái társaság, a Kalevala Társaság, az osztrák néprajzi, a német őstörténeti társaság 1. tagja. - Finn Oroszlán Lovagrend első fokozata (1970), Györffy István Emlékérem (1971), Herder-díj (1978), Pitré- aranyérem (1988), a Debreceni Egy. díszdoktora. - Nevét viseli az általa alapított díj (1983), amelyet legjelesebb tanítványai kaphatnak meg. F. m.: A gyűjtögető gazdálkodás. 2. Az elvetett búzától a kenyérig (Bp., 1939); Munka és kultusz a magyar parasztságnál (Kolozsvár, 1946); A magyar népi műveltség kelet-európai helyzete (Bp., 1949); Néprajzi gyűjtőúton (Debrecen, 1956); Ethnographica Car- pathica (Bp., 1966); A növénytermesztés kezdetei az észak-amerikai indiánoknál (Műveltség és Hagyomány, X. Debrecen, 1968, 7-36.); Bátky Zsigmond (A múlt magyar tudósai. Bp., 1978); Ethnographica Carpatho-Balcanica (Bp., 1979); A rostaforgató asz- szony (Bp., 1989); Hagyomány és európaiság. Akad.-i székfoglaló (Bp., 1993). írod.: Korompay Gábomé: A debreceni Kossuth Lajos Tudományegy. tanárainak munkássága 2. G. B. (Debrecen, 1971); Lukács László: G. B. (Ethnographia, CVL, 1995,1025-1052.); MNépLex II.: 326.; RMIL II.: 91-92.; Gulyás XI.: 603-605.; RÚLIX.: 759-760. Selmeczi Kovács Attila Gundel Imre (1927. jún. 11. Bp. - 1993. júl. 26.): vendéglátóipari szakember, muzeo
