Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

G

Gáyer 304 váron Borbás Vince, a kor legnevesebb m. botanikusai előadásait is hallgatta. Celldö- mölkön ügyvédjelölt (1906-tól), a komáromi törvényszéken joggyakornok (1909-től), a vasvári kir. járásbíróság (1911), majd a szombathelyi kir. törvényszék jegyzője (1911-1912). Gyakorlati bírói vizsgájának le­tétele (1912) után a felsőőri járásbíróságon, majd a szombathelyi kir. törvényszéken al- bíró (1914-től), bíró, törvényszéki tanácsel­nök (1915-1925). Katonai szolgálatot teljesí­tett (Pozsony, 1914-1918), tartalékos főhad­nagyként szerelt le. A Vasvárm.-i Múz. (Szombathely) egyik újjáteremtőjeként a ter­mészetrajzi osztály őre (1923-1932), elsősor­ban a növény- és állatgyűjt. kezelője, jelen­tős fejlesztője. Széles körű természetrajzi ér­deklődésével elsősorban a növénytani, ki­sebb mértékben az állattani és őslénytani, vmint a néprajzi gyűjt.-t is gyarapította. Közben tanított a Kolozsvárról Szegedre menekült Ferenc József Tud.-egy.-en, ahol a növényföldrajz tárgyköréből magántanári képesítést szerzett (1925), később, munkás­sága elismeréseképpen, a Növénytani Tan­széken c. ny. rk. egy.-i tanárrá nevezték ki (1932). - Bírói főhivatása mellett ifjúkora óta komolyan foglalkozott a növénytannal, rendszeresen és sokat publikált (160 dolgo­zat) nemcsak itthon, hanem német nyelvte­rületen is. Botanikai munkássága három fő részre tagolható. Egyrészt monografikusán feldolgozta az európai sisakvirág- (Aconi­tum-), és a hazai szeder- (Rubus) fajokat, so­kat tett az ibolyák (Viola) jobb taxonómiai megismeréséért is. Másrészt az alpesi és a pannóniai flóratartomány közötti, átmeneti jellegű Praenoricum flóravidékének felis­merésével pontosította hazánk Ny-i részé­nek növényföldrajzi térképét. Fontos érve­ket gyűjtött a szelídgesztenye (Castanea) Ny-mo.-i őshonossága mellett. Harmad­részt sok fontos florisztikai adattal gazdagí­totta a Dunántúl (Komárom, Pozsony és fő­ként Vas vm), vmint Erdély és a K-i-Alpok növényvilágának ismeretét. Nagy értékű növénygyűjt.-ét a szegedi Ferenc József Tudományegy.-nek ajándékozta, ahol az a II. vh. alatt szinte teljesen megsemmisült. Herbáriumának kis részét a szombathelyi Savaria Múz. őrzi. Mindezen túl a térség kerti kultúrájának avatott ismerője és fej­lesztője. Monográfiában dolgozta fel egy fo­gyatkozó falu (Gödörháza, Vas vm.) életét. Szervezte a természetrajzi kutatásokat; a térség természeti emlékei fényképes meg­örökítésének és megóvásának egyik úttörő­je. A múz.-ban didaktikus gyűjt.-t állított össze a tanulóifjúság részére. Közéleti pub­licisztikai tevékenysége részben az elszakí­tott burgenlandi területekkel kapcsolatos, annak sorsa iránti aggódás hatja át. Szer­kesztette A Vasvármegyei Múzeum Természet­rajzi Osztályának évi jelentését, az Annales Sabarienses: Folia Musealiat. - Az Académie Internationale de Geographie Botanique (Le Mans, 1910), a M. Kir. Természettud.-i Tár­sulat Növénytani Szakosztálya tb. tagja (1932), az Orsz. Természetvédelmi Biz. r. tagja. Celldömölk díszpolgára (1932). - A róla elnevezett emlékérmet Vas m.-ben a természeti értékek védelmében kiemelkedő személyiségek kapják meg. Nevét számos növény (pl. Viola gayeri, Becker, 1903; Pul­satilla gayeri, Simkovics, 1906), Szombathe­lyen park, Celldömölkön könyvtár, isk., ut­ca és parkerdő is őrzi. Emlékműve és szob­ra Szombathelyen (1934; Mayer Sándor mű­ve, 1937, Vasvm.-i Múz.-ok Barátainak Egyesülete) és Celldömölkön (1968, Vas M.-i Természetvédelmi Csoport; 1983, Szilágyi Bernadett munkája) áll. F. m.: Vorarbeiten zu einer Monographie der europäi­schen Aconitum-Arten (Magyar Botanikai Lapok, 8., 1909, 114-206., 310-327.); Aconitum (in: Hegi, G. : Illustrierte Flora von Mitteleuropas. III. 1912,492- 507.); Aconitum (in: Schinz, H.-Keller, R.: Flora der Schweiz. III. Aufl. II. Teil. Zürich, 1914, 112-132.); Supplementum Florae Posoniensis (Magyar Botani­kai Lapok, 16., 1917, 38-76.); Prodromus der Brom­beerenflora Ungarns (uo., 20., 1921,1-44.); Aconitum et Rubus (in: Jávorka Sándor: Magyar Flóra - Flora Flungarica. Bp., 1924,359-363., 485-519.); A detrekő- csütörtöki láp és a morvamező keleti részének flórája. Magyar láptanulmányok. I. Degen Árpáddal és Scheffer Józseffel (Magyar Botanikai Lapok, 22., 1923,1-116.); Die alpinen Moorpflanzen des Balaton­gebietes. Magyar láptanulmányok III. (uo., 23., 1924, 57-61.); Vasvármegye fejlődéstörténeti növényfóldraj- za és a praenorikumi flórasáv (Vasvármegye és Szombathely város Kultúregyesülete és a Vasvár­megyei Múzeum Évkönyve, 1., 1925,1-43.; néme­tül: Mitteilungen der Naturwissenschaftlichen Vereins für Steiermark, 64-65.; 1929,150-177.).

Next

/
Thumbnails
Contents