Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
F
285 Frech' 1911), Münchenben Walter Thor, majd Gabriel Jank növendéke (1911-1914). Első, gyűjteményes ki- áll.-át a Nemzeti Szalonban rendezték (Bp., 1913). Ezután rendszeresen kiállító művész, alkotásait több európai városban is bemutatták, többek között a Brüsszeli Világ- kiáll.-on (1935; Diplome commémoratif díjat kapott), s több alkalommal a Velencei Bien- nálén. Számos tanulmányutat tett, hosszabb időt töltött Párizsban (1926-1927). Az Ernst Múz.-ban 1923-ban és 1926-ban gyűjteményes kiáll.-t rendeztek műveiből. Az 1930-as években nyaranként rendszerint Mártélyban dolgozott. Alkotásai több külföldi és számos hazai múz.-ban (az MNG-ben, a pécsi és a székesfehérvári múz.-ban) is megtalálhatók. - Több mint félszáz képét a Göcseji Miiz.-nak ajándékozta (1973), majd halála után újabb művei kerültek Zalaegerszegre; rajzaival, vázlataival együtt 232 alkotása szerepel a múz. gyűjt.-ében. Gyűjteményes kiáll.-a a bp.-i Vigadó Galériában volt (1991). - Harkányi-díj (1913), Mention Honorable (Párizs, 1927), Munkácsy Mihály-díj (1965), érdemes művész (1969), kiváló művész (1975). írod.: M. Heil Olga: F. F. (Bp., 1972); Gerencsér Éva: F. F. (Bp., 1987); MÉL III.: 216-217.; RÚLVII.: 670-671. Németh József Franzenau Ágoston (1856. szept. 2. Kolozsvár - 1919. nov. 19. Rákospalota): mine- ralógus, paleontológus. - AM. Kir. József Nádor Műegy. egyetemes szakosztályában (1874-1876), majd a gépészmérnöki szakon tanult (1876-tól). A József Nádor Műegy. Ásvány-Földtani Tanszékén tanársegéd (1877-1883), az MNM Ásvány-Őslényt árában segédőr (1883-1894), őr (1894-1902), igazgató-őr (1902-1918), címzetes (1918-1919) majd osztályig. (1919; beosztását betegsége miatt nem tudta elfoglalni). A Bp.-i M. Kir. Tanárképző Int.-ben az ásványtan és a kristálytan repetitora (1904- től haláláig). Tanulmányúton járt Oroszo.- ban (az Urálban gyűjtött, 1897), Franciao.- ban (Pireneusok, 1900), Ausztriában (1903, 1912), Németo.-ban (1912). Ásványtani munkássága Krenner József és tanítványai nemzetközi hírű kristálymorfológiai isk.- jához kapcsolódik. 42 közleményéből 15 ásványtani-kristálytani témájú, bennük 50 lelőhelyről származó 17 hazai ásványt vizsgált meg. Fokozott figyelmet szentelt a mo.-i kakitok kristálytani megismerésének. Az Ásvány-Őslénytárat és kiáll.-át bemutató jubileumi kiadványban a haloidokat, az oxi- dokat és a karbonátokat ismertette. M. és német nyelvű tud.-os közleményei többek között a Földtani Közlöny, a Mathematikai és Természettudományi Értesítő, vmint a Zeitschrift für Kristallographie hasábjain jelentek meg. - Az MTA 1. tagja (1896). A Magyarhoni Földtani Társulat tagja (1877-től), titkára és választmányi tagja (1904-1914). F. m.: Kristálytani vizsgálatok a bélabányai Pyritről (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1887, 5., 233.); A magyarországi kalczitokról (uo., 1909,27-241.); írod.: Zimányi Károly: F. Á. 1. tag emlékezete (MTA elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek. Bp., 1930, bibl.-val); Majzon, L.-Tokody, L.: Zum Gedenken an Ágoston Franzenau aus Anlass der hundertsten Wiederkehr seines Geburtstages (Annales historico-naturales Musei Nationalis Hungarici. Series Nova. VII., 1956, 195-199.); Csiky Gábor: F. Á. és Gesell Sándor emlékezete (Földtani Közlöny, 100., 1970, 217.); Szinnyei III.: 742-743.; Gulyás IX.: 649. Szendrei Géza Frech' Miklós; Füzes-Frech'; Füzes (írói név) (1931. nov. 17. Battonya - 1997. márc. 25. Keszthely): archeobotanikus. - A szegedi tudományegy. biológia-kémia szakán kö- zépisk.-i tanári oklevelet szerzett (1955); az egy.-en különösen Greguss Pál professzor előadásai alakították érdeklődését. Külső munkatársként egyetemista korától részt vett a szegedi botanikai int. munkájában. Szoros kapcsolatot tartott fenn a Móra Ferenc Múz.-mai is. A kiskunmajsai gimn.-ban tanított (1955-1958), közben a város helytör-