Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

F

Freh

286

ténetét kutatta. Első tanulmánya 1956-ban jelent meg; Füzes Miklós álnéven írt. A Balatoni Múz. segédmuzeológusa (1959-től); állandó kiáll.-t rendezett (1967). Nagy visszhangja volt a tihanyi nemzetközi archeológiái konferencia alkalmából rendezett kiáll.- ának (

Mezőgazdaságunk története, 1971). Részt vett a fenékpusztai ásatásokon, majd bekapcsolódott a Keszthely, Sümeg és Devecser környéki, a jutási és az ösküi nép- vándorlás kori régészeti feltárásokba. Munkássága hozzájárult a mo.-i archeobotanikai kutatások fellendüléséhez. Lefektette a hazai régészeti növénytan alapjait, kutatta a növénytani anyag konzerválódásának okait, megoldotta a begyűjtött anyag tárolásának és nyilvántartásának kérdéseit. Növényi mag- és termésleletek Magyarországon az újkortól a XVIII, századig (Magyar Mezőgazda- sági Múzeum Közleményei, 1967/1968, 1973/1974) c. tanulmánya számos általa feldolgozott lelőhely növénytani anyagát tartalmazza. Az ásatásokról származó magvak és termések feldolgozása mellett antrakotó- miai, xylotómiai és egyéb morfológiai vizsgálatokkal is foglalkozott. A paticsokban talált növényi lenyomatok elemzése terén elért eredményei úttörő jelentőségűek. Határozókulcsot dolgozott ki a régészeti feltárásokból előkerült textíliák és egyéb szálasanyagok eredetének tisztázására. A fenékpusztai növényleletekről írt disszertációját a keszthelyi Agrártud.-i Egy.-en védte meg (1977). Részt vett egy szovjet-m. expedícióban (Majackoje gorodistye, 1979-1982), amelynek eredményeiről az MTA-n tartott előadást. A keszthelyi Helikon Múz. könyvtárának vezetője nyugdíjazásáig (1983- 1991); irányította a kastélypark rekonstrukciós munkálatait. Mongóliában tett tanulmányutat (Boro, 1990). Részt vett a Magyar- ország Régészeti Topográfiája I. A keszthelyi és tapolcai járás c. kötet anyagának feldolgozásában és a terepbejárásokon. Az MTA Őstörténeti Munkaközössége, a M. Botanikai Társaság tagja. - Móra Ferenc-díj (1993).

F. m.: A vörsi langobard temető növényleletei (Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 1., 1963, 311-340.); A jutási és ösküi avarkori temetők növényleletei (uo., 2., 1964, 437-458.); Adatok Győrök György és Győrök Leó életéhez (uo., 3., 1965, 125-144.); A Keszthelyi öböl regressziós jelenségei. Sági Károllyal.

(uo., 5., 1965,339-361.); A régészeti-növénytan elemei és néhány módszertani kérdése. Sági Károllyal (Múzeumi Módszertani Útmutató Füzetek 5.1966); Régészeti és archeobotanikai adatok a pannóniai kontinuitás kérdéséhez. Sági Károllyal (Agrártörténeti Szemle, 9., 1967, 79-98.); Újabb adatok a Balaton 1863. előtti vízállás tendenciáinak kérdéséhez. Sági Károllyal (Somogy megyei Múzeumok Közleményei, I., 1973, 247-261.); A növénytermesztés kezdete hazánkban, különös tekintettel a fenékpusztai növény leletekre. Disz- szertáció (Keszthely, 1977); A nagyszentmiklósi kincs növény-ábrázolásairól (in: László Gyula-Rácz István: A nagyszentmiklósi kincs. Bp., 1977,182-185.); Afóld- mívelés kezdeti szakaszának növényleletei Magyarországon (Tapolcai Városi Múzeum Közleményei, 1., 1990,139-238.); A Dunántúl korai növénytermesztése és növényleletei (Bibliotheca Musei Tapolcensis, 1., 1991, 267-362.).

Irod.: Gyulai Ferenc: M. F. (Acta Archaeologica, 52., 2001, 251-253.); Gyulai Ferenc: In memoriam F. M. (Botanikai Közlemények, 86-87., 2001, 39-41.).

Gyulai Ferenc, Kópházi Ferencné

Freh Alfonz Sándor (1832. aug. 11. Kőszeg - 1918. júl. 4. Kőszeg): bencés szerzetes, természetrajztanár, botanikus, entomológus. - Belépett a Szt. Bene- dek-rendbe (1850). Pannonhalmán tanult, uo. áldozópappá szenteltek (1857). Kőszegen élt (1857-től haláláig). A Pannonhalmi Szt. Benedek-rend Kőszegi Kát. Ferenc József Gimn.-ában tanított; az isk.-ban jelentős természetrajzi gyűjt.-eket hozott létre. A Kőszegi-hegység botanikai kutatásának úttörője és első ismertetője, gyümölcsöző kapcsolatot ápolt kora híres botanikusával, Borbás Vincével. A Kőszeg környékén gyűjtött állatfajok első hiteles közlője, főként a rovarok jó ismerője. Működése serkentőleg hatott a térség további természetrajzi kutatására, pl. a botanikus Waisbecker Antal és Piers Vilmos, vmint az ornitológus Chernél István munkásságára. Tud.-os igényű (Herbarium Florae Ginsiensis) és didaktikai célokat szolgáló (Herbarium Gymnasii Ginsiensis) növénygyűjt.-eit a szombathelyi Savaria Múz.-ban őrzik. - Nevét emléktáblák (ben-