Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

F

Frank

284

középisk.-i tanári és bölcsészdoktori oklevelet szerzett (1864). A nagyszombati érseki főgimn.-ban, majd az esztergomi papnevelő int.-ben tanított (1865-1873). Pestre költözött (1873), s csak a történelemmel foglalkozott. Első tanulmányával (A magyar nemzet műveltségi állásának vázlata az első fejedelmek korában és a kereszténység behozatalának története, 1861) elnyerte az MTA 100 arannyal díjazott pályázatát, az MNM Könyvtárának őre (1875. ápr.-1879. máj.). Az egyházi hierarchiában a nagyváradi kanonokságot (1878- tól), a szekszárdi címzetes apátságot (1879- től), az arbei címzetes püspökséget érte el (1889-től). 1890-től két évtizeden át Itáliában élt, ahol jelentős vagyonra tett szert. Vagyona egy részéből Rómában M. Történeti Intet alapított. A Biharm.-i Régészeti és Történelmi Egylet tb. tagjává választotta (1892), annak alapján, hogy támogatta az egylet új múz.-ának építését. 1896. jún. 27-én avatták fel az új múz.-ot, amely alkalomból beszédet tartott a múz. kulturális feladatairól, méltatta Ipolyi Arnold tud.-os és népnevelői tevékenységét. A múz.-ok és könyvtárak orsz. főfelügyelőjeként (1899-1915) segítette a váradi várban folyó ásatásokat, vmint a nagyváradi múz. képtárának és könyvtárának gyarapodását. A nagyváradi székesegyházban bronz domborművet állíttatott Ipolyi Arnold püspök emlékére, majd majolika domborművet Szt. László tiszteletére. - Elsőként tárta fel a középkor hazai és külföldi levéltári forrásainak jelentős részét. Történetírói munkásságának fő területe a politika- és diplomáciatörténet, ezen belül fő témái: Pázmány Péter pályája, az iskoláztatás története, Martinovics Ignác és mozgalma, a Hunyadiak kora, Vitéz János és Mátyás király élete. Elfogultságtól mentesen írt Debrecen és Sárospatak érdemeiről a prot. iskolatörténetében. Az MNM könyvtárának őreként elsőként kutathatott a kir. kúriából származó Martinovics-iratokban. 1880-ban megjelent munkája (Martinovics és társainak összeesküvése) hűen tükrözi felfogását a történelemről. Élete főművének Mátyás király életéről szóló monográfiáját tekintette. Számos munkájában foglalkozott Vitéz Jánossal, Mátyás király főpapjaival és diplomatáival. Tankönyveket, lexikoncikkeket, nagyszámú publicisztikai írást jelentetett meg. Az MTA1. (1871), majd r. (1873), igazgatósági (1892), majd t. tagja (1917), a II. Osztály titkára (1883-1879), az MTA főtitkára (1879-1882), másodelnöke (1889-1892), Történettud.-i Biz.-ának előadója, majd elnöke (1886-1895). A Szt. István Akad. II. Osztályának, tagja (1916; az akad.-t végrendeletében ált. örökösévé tette), a Kisfaludy Társaság r. tagja (1903), a krakkói Lengyel Tud.-os Akad. és a Szerb. Tud.-os és Művészeti Akad. tagja. Az MTA Nagyjutalmát kapta (1887, Salamon Ferenccel megosztva). F. m.: Pázmány Péter és kora. I—III. (Pest, 1868- 1872); A hazai és külföldi iskolázás a XVI. században (Bp., 1873); A magyar országgyűlések története. 1526-1536 (Bp., 1874); Magyarországi tanárok és tanulók a bécsi egyetemen a XIV. és XV. században (Bp., 1874); Vázlatok Magyarország műveltségi állapotáról (Bp., 1877); Vitéz János esztergomi érsek élete (Bp., 1879); A szekszárdi apátság története (Bp., 1879); Martinovics és társainak összeesküvése (Bp., 1880); Váradi Péter kalocsai érsek élete. 1483-1501 (Bp.,

1884); Magyarországi pápai követek jelentései. 1524-1526 (Bp., 1884); Pázmány Péter (Bp., 1886); IX. Incze pápa és Magyarország felszabadítása a török uralom alól (Bp., 1886); Ipolyi Arnold emlékezete (Bp., 1888); Erdődi Bakócz Tamás élete (Bp., 1889); Hunyadi Mátyás élete. 1440-1490 (Bp., 1890); A magyar királyi kegyúri jog Szent Istvántól Mária Teréziáig (Bp., 1895); Mátyás király levelei. I—II. (Bp.,

1893-1895.); A Hunyadiak és a Jagellók kora (A Magyar Nemzet Története IV. Szerk. Szilágyi Sándor. Bp., 1896); A veszprémi püspökség római oklevéltára, 1103-1526. I-IV. (Bp., 1896-1907); Karai László budai prépost, a könyvnyomtatás meghonosítója Magyarországban (Bp., 1898); Verbőczi István élete (Bp., 1899); Gróf Széchényi Ferenc élete (Bp., 1902); A magyar királyválasztások története (Bp., 1921). írod.: Áldásy Antal: F. V. (Századok, 58., 1924, 837-841.); Tóth László: F. V. (Bp., 1924); Bihar- megye, Nagyvárad Kultúrtörténete és Öregdiákjainak Emlékkönyve. Szerk. Fehér Dezső (Nagyvárad, 1933-1937); Egyház, Műveltség, Történet- írás. Rómer Flóris, Ipolyi Arnold, F. V. (Történetírók tára. Bp., 1981); Szinnyei III.: 702-712.; MÉL L: 535.; Gulyás IX.: 588-591.; MKL III.: 790-791.; RÚL VII.: 664-665.

Dukrét Géza

Frank Frigyes (1890. aug. 19. Bp. - 1976. okt. 24. Bp.): festőművész. - Bp.-en, az Orsz. M. Képzőművészeti Főisk.-n tanult (1908-