Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
F
Finály 276 Jávorkával közösen 2 virágos növényt írt le. - M. kir. udvari tanácsos (1912); az MTA 1. (1917), r. (1932), majd t. tagja (1940). - A Múz.-ok és Könyvtárak Orsz. Főfelügyelőségének r. (1912-től), az Eötvös Collégium Volt Tagjai Szövetségének tb. tagja. A Természettud.-i Társulat r. tagja (1882-től), a választmány tagja (1903-tól). A Növénytani Szakosztály alapító tagja, alelnöke (1913— 1920). F. m: Adatok a Pieninek moszatvegetációjához (Bp., 1899); Beiträge zur Algenvegetation des Pieninen- Gebirges auf ungarischer Seite (Hedwigia, 39., 1900, 133-148.); Növénymorphologia (Bp., 1911); Kapeller Kristóf (1835-1918) algagyűjtései a Quamero-öbölben (Annales Musei Nationales Hungarici, 18., 1920/21, 111-128.); Az I. és II. magyar Adria-expedíció algológiai kutatásának eredményei (Annales Musei Nationalis Hungarici, 24., 1-39.); A Charafélék monográfiájának kísérlete (Mathematikai és Természettudományi Közlöny, 39., 1941,1., 1-170.). írod.: Moesz Gusztáv: F. N. emlékezete. (Botanikai Közlemények, XL., 1943, 147-169.); Filarszky Erzsébet kézirata (Növénytár, Tudománytörténeti Gyűjt.); Szinnyei III.: 473.; MÉL I.: 510.; Gulyás IX.: 90-92.; RÚL VII.: 330. Buczkó Krisztina Finály Henrik Lajos, kendi (1825. jan. 16. Óbuda - 1898. febr. 13. Kolozsvár): mérnök, filológus, történész, régész, múzeumi tárigazgató. - Óbudai izr. kereskedőcsalád sarja. Fiai közül Finály Lajos mérnök, Finály Gábor tanár, régész, Finály György orvos, István mérnök lett. - A bécsi Politechnikumban (1842-től), közben az egy.-en felsőbb matematikát és fizikát tanult. Építészmérnöki oklevelet szerzett. A jobb elhelyezkedés reményében áttért a r. k. hitre (1847. szept. 18.). A szabadságharcban tüzérként harcolt, Borosjenőnél főhadnagyként tette le a fegyvert. 1849 aug.-ában besorozták a császári seregbe, s Itáliába küldték, ahonnan 1850 máj.-ában tért haza. 1850 őszétől vasútépítő mérnökként dolgozott. Pesten id. gr. Bethlen János három fia mellett nevelő (1851-től). Az Erdélybe visszatelepedő gr.-i családdal került Kolozsvárra. A Polgári Kereskedő Társaság isk.-jában (1852. máj.-tól), vmint a Berde Áron vezette magánisk.-ban matematikát és rajzot tanított. Haynald Lajos erdélyi püspök kinevezte a kolozsvári Piarista Főgimn. latin-német-matematika szakos tanárává (1853. okt.-től). Első munkái közül jelentős a Régeni István és több kolozsvári tanár közreműködésével szerkesztett, közel ezerlapos Latin iskolai szótár (Kolozsvár, 1858). Az újra meginduló Erdélyi Gazdasági Egylet titkára (1856. márc-1859. márc.), tb. tagja (1859-től), az egylet Havi Füzeteinek (1856-1857), majd Évlapjainak szerkesztője (1857-1860); közben a Magyar Futár c. kolozsvári lap helyettes szerkesztője (1858-1859). A megalakuló Erdélyi Múz- Egylet (EME) titkára (1859. nov.-től haláláig). Tanári állásáról lemondva (1861. febr.) gr. Mikó Imre mellett a főkormányszéken elnöki fogalmazó (1861-1862). Az EME közgyűlésén az Érem- és Régiségtár őrévé választották (1861. nov. 25.); ettől fogva ez fő tevékenységi területe. Ő hozta el Bécsből Esterházy László éremgyűjt.-ét, amelyet az EME korábbi numizmatikai anyagával egyesítve rendezett, de a több mint 14 ezer érme tárolásához nem kapott megfelelő helyiséget. A M. Történelmi Társulat 1868. szept.-i kolozsvári gyűlésére kiáll.-t rendezett a tár anyagából; a társaság még abban az évben választmányi tagsággal tüntette ki. Az 1872- ben megnyíló kolozsvári egy. három tanszékére is pályázott (matematika, klasszikafilológia, történelem), végül a történelmi segédtud.-ok és az archaeológia professzora lett; e minőségében időszámítás-, írás-, oklevél-, címer- és éremtant, metrológiát, őstörténelmi régészetet, római régiségtant adott elő. Tárgyainak anyagát könyv formában is kidolgozta, de csak a metrologia került sajtó alá (Az ókori súlyokról és mértékekről. Bp., 1883; F. H. középkori magyar metrológiája. Közzéteszi Finály Gábor. Bp., 1908). A BTK javaslatára tb. doktori címet kapott (1872. dec.), a kar részéről elsőként került a rektori székbe (1874/75. tanév), s kétszer dékánnak is megválasztották. A felső oktatásügy Magyarországon (Bp., 1896) c. millenniumi kiadványnak a kolozsvári egy.-ről szóló fejezete részére megírta A Bölcselet-, nyelv- és tudománytörténeti kart bemutató összefoglalást. Egy.-i tanárként - az állammal kötött szerződésnek megfelelően - mint ig. vezette tovább az EME Érem- és Régiségtárát. Ennek három egysége alakult ki: régiségtár (őskori, római kori, népvándorlás kori, közép- és új
