Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

F

277

Finta

kori, ipartörténeti, szobrászati, kegyeleti, rajz-fényképtár), éremtár, képtár. A tár állapotáról évről évre panaszos hangú jelentésekben számolt be az EME közgyűlésein. Az EME évi tudósításainak (1866-1869), évkönyvei új folyamatának (1874-1878), vmint az Erdélyi Múzeumnak a szerkesztője (18741882). Nyelvészként került be az akad.-ra, s ott e tárgykörből több értekezést olvasott fel. 1881-ben áttétette magát a bölcseleti-történelmi szakosztályba, pedig éppen akkor készült élete főműve, A latin nyelv szótára (Bp., 1884), a 110 ezer szót felölelő, máig a legnagyobb m.-latin szótár. Mutatóval, jegyzetekkel és hasonmás melléklettel ellátva közzétette egyik 15. sz.-i m. nyelvemlékünket, A Besztercei szószedetet (Bp., 1892). Az Erdélyi Római Katolikus Státus igazgatótanácsi tagja (1876-tól), világi jegyzője (1886-tól). Fáradozásai nyomán nyílt meg a kolozsvári Felsőbb Kereskedelmi Isk., majd Akad. (1878); a felügyelő biz. elnöke, egy ideig a kereskedelmi számtan előadója. - Az MTA 1. tagja (1858). A római Régészeti Int. 1. tagja, az Erdélyi Irodalmi Társaság, a Hunyad m.-i Történelmi és Régészeti Társulat, a román irodalom-művelődési egyesület (ASTRA) tb. tagja. - M. nemességet (1895. szept. 25.), majd nemesi előnevet kapott (1897. jan. 21.). - A Házsongrádi temető lutheránus sírkertjében levő sírját pár évtizede felszámolták, de sírkövét sikerült megmenteni.

F. m.: A polgár és a kereskedő számvetése (Kolozsvár, 1853); A váltórendtartás az új cs. k. váltótörvény értelmében (Kolozsvár, 1855); A magyar ige időformáiról (Pest, 1860); Régi magyar súlymérték (Kolozsvár, 1868); Adalékok a magyar rokonértelmű szók elemzéséhez (Pest, 1870); Der altrömische Kalender (Bp., 1882); Hogy is mondják ezt magyarul? Előadások a magyar nyelvtan köréből (Bp., 1888); Az apahidai lelet (Bp., 1889); Az Erdélyi Gazdasági Egylet mono- graphiája (Kolozsvár, 1896). írod.: Sz. L. [Szádeczky Lajos]: Kendi F. H. L. (Erdélyi Múzeum, 15., 1898, 123.); D.: F. H. (Századok, XXXII., 1898, 264-265.); F. H. (Vasárnapi Újság, 45., 1898, 142-143.), Márki Sándor: Emlékbeszéd F. H. levelező tagról (Bp., 1899); Gaál György: Zsidó és zsidó származású tanárok a kolozsvári egyetemen (Múlt és Jövő, XI., 2000. 1., 89-101.); Szinnyei III.: 495-499.; MKL III.: 673.

Gaál György

Finta Gergely; Zádory Oszkár (1883. febr.

27. Türke ve - 1947. aug. 3. Bp.): szobrász. - Hét testvére közül Finta Sándor (1881-1958) szobrászművész, Finta Sámuel (1892-1979) kőfaragómester lett. - Egyéniségére nagy hatással volt a Herman Ottóval való találkozás. Kőfaragóként alkalmazták a nagyváradi építkezéseken. Bekapcsolódott a kassai dóm és a debreceni állomás épületszobrászati munkálataiba. 1906-ban Párizsba ment, hogy alkotó tehetségét tanulással is továbbfejlessze. Au. Rodin munkatársává fogadta; részt vett számos, Rodin műhelyében készült alkotás kivitelezésében. Több más m. íróval és művésszel együtt a Noirmatier-kolostorban raboskodott; ott kötött barátságot Kuncz Aladárral, aki Fekete kolostor c. regényében ~t is megörökítette, majd később Bp.-en elvállalta kiáll.-ának megnyitását is. ~ elkészítette Kuncz Aladár portréját (1933, Kerepesi úti temető). Síremlékei és I. vh.-s emlékművei közül kiemelkedik az Ady-síremlék terve. Az I. vh. után a lelkileg is megtört művész hazatért Mo.-ra, rövid ideig Bp.-en, a Bajza utcai műteremben testvéreivel együtt alkotott, majd Erdélybe utazott, ahol feleségül vette Fejes Margót. Az 1920-1930-as években Bp.-en és Párizsban is kiállított. Testvéreivel közösen elhatározta, hogy alkotásaikat szülővárosuknak felajánlva (1927) hazaköltöznek Túrke- vére. A hazatelepülő művészt alkotásaival együtt a Maksai-házban helyezték el (1936). A város számára egyre nagyobb gondot okozott a múz.-i kiállítóhely fenntartása, s

1941-ben bezárta azt. AII. vh., a megélhetési nehézségek, a magány aláásta ~ egészségét. Sámuel öccsével közös síremlék őrzi emlékét. - Alkotásait Kopa Kálmán őrizte meg, majd átadta Túrkeve városának (1958), hogy azokat a városi múz.-ban helyezzék el. Ezek az alkotások képezték a Finta Múz. képzőművészeti gyűjt.-ének törzsanyagát, amelynek kialakításában sokat fáradozott Györffy Lajos múzeumig., Kaposvári Gyula megyei múzeumig., vmint Finta Sándor és Sámuel. A gyűjt, leltározását és feldolgozását Egri Mária művészettörténész és Györffy Lajos végezte el. Az 1967-ben nyílt első állandó kiáll, rendezése is az ő nevükhöz fűződik. Az 1998-ig álló tárlaton ~ alkotásai együtt szerepeltek testvére, Finta Sán-