Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
F
275 Filarszky mellett második (1885-től), majd első tanársegéd (1888-1895). Semsey Andor felfigyelt tehetségére és szorgalmára, s a Semsey-biz. fellow-tanárrá választotta (1895-től); emellett vezető szaktanár a br. Eötvös József Collégiumban (1897. szept.-től). Németo.-i tanulmányúton járt (1896 nyara). Algológiából és a virágos növények morfológiájából magántanári képesítést szerzett (1896). Az egyre többet betegeskedő Jurányi helyettes egy.-i tanára (1896/97. tanév); Jurányi halála (1897) után mégsem ~t, hanem Mágocsy- Dietz Sándort nevezték ki professzorrá, emiatt ~ több mint 11 évi tanítás után - megvált az egy.-tői. Az MNM Növénytani Osztályának fizetéstelen helyettes őre (1899. jan. 8-ától); megélhetését ebben az időszakban is a fellow ösztöndíj biztosította. Igazgató-őr (1901. okt. 30-ától), a Növénytár ig.-ja (1902. okt. 20.-1929. jan. 1.; nyugdíjba vonulásáig); közben a Pázmány Péter Tudományegy. címzetes ny. rk. tanára (1922-től). Vezetése alatt megkétszereződött a múz. Növénytárának állománya, amelyet mintaszerű rendben adott át utódjának. Igazgatósága alatt háromszor kellett a tárnak költöznie. A Növénytani Osztályra kerülésekor azonnal hozzákezdett a gyűjt.-ek rendezéséhez, amelyeket korábban — szavaival - a „legnagyobb tarkaságban lehetett látni". A rendezés befejezése után a Növénytár újabb helyiségekkel bővült, így a herbáriumot és a könyvtárat összesen 34 kisebb-nagyobb helységben lehetett elhelyezni. A harmadszori átrendezésre akkor lett szükség, amikor a Növénytárnak a Széchényi utcai bérházból az MTA épületének 2. emeletére kellett költöznie (1905. aug. 1.). A herbáriumot és a szemléltető gyűjt.-t a valamikori Eszter- házy-képtár termeiben helyezte el. Mintaszerű muzeológus és „hivatalfőnök" volt, munkaidejében főleg a gyűjt.-ekkel foglalkozott, saját kutatásait jobbára szabadidejében, otthon végezte. Nagy súlyt fektetett a nyilvántartásokra, adminisztrációkra, kat.- okra. Első teendői egyikeként új cédulakat.-t készített Kitaibel Pál herbáriumáról, hogy a becses anyagot minél jobban kímélni lehessen. Felállította és folyamatosan fejlesztette a magyarföldi növények gyűjt.-ét, a Flora Hungaricát. Néhány évvel később útjára indította a Flora Hungarica exsiccatát, amelynek kiadásával szerette volna a gyűjt.-t cserék útján gyarapítani, ill. hazánk gazdag flóráját a külföldiek számára bemutatni. Szemléltető gyűjt.-t hozott létre, amelyet azonban csak utódai nyitottak meg a nagyközönség számára. Az 1920-as évek elején tért vissza kedvenc témájához, a csillárkamoszatok- hoz. Mint a Characeae csoport elismert szakértőjét külföldről is rendszeresen felkérték határozásra. Részben ezeknek a cserekapcsolatoknak a segítségével a mo.-i, ill. európai fajokon kívül megismerkedett a csillárkák számos más fajával, változatával, és a tud.-ra nézve új fajokat írt le. Tud.-os munkásságának csúcsa a Charafélék monográfiájának kísérlete c. fő műve. A több ezer oldalas, a m. tud. nagy veszteségeként kéziratban maradt mű a kor legmagasabb tud.- os szintjén, nagyrészt ma is érvényes és használható kulcsokkal ismerteti a Charafé- léket. Leír 11, a tud.-ra nézve új fajt, ezek közül 6 tartozik a Chara nemzetséghez, a többi a Nitella és a Tolypellopsis genuszt gyarapította. Saját gyűjtései révén is nagymértékben gyarapodott a Növénytár állománya, ezek közül a csillárkák szerepelnek a legnagyobb számban. A témában több dolgozata is napvilágot látott, így 1923-1926 között a Chara crinita előfordulásáról publikált, majd a Szeged környéki Charafélékről (1926, 1932), a Balaton vidéki kornyitó Cha- raceáiról (1926-1927), a Magas-Tátra alján termő néhány Charaféléről (1927), a budai hőforrások (1930), a Balaton vidéki (1931), a horváto.-i és a balkáni (1931), az erdélyi (1936) és egyéb idegenföldi Charafélékről (1937) jelentek meg dolgozatai. A csillárka- moszatok mellett más algacsoportokkal is foglalkozott. Feldolgozta az Adria-expedí- ció algagyűjtéseit, tanulmányozta a Pieni- nek algavegetációját, a Balkán algavilágát. Tervei között szerepelt egy Mo. moszatait részletesen feldolgozó munka megírása. Kéziratban, nyomdakész állapotban maradt Növényrendszertan c. könyve. - Számos csoportban neveztek el róla taxonokat; Moesz, Petrák, Bubák gombákat; Halász, Krenner, Pantocsek és Greguss, vmint Forfi algákat; Gyelnik, Szatala zuzmókat; Kümmerle páfrányt; Gugler, Jávorka, Pitard, Kárpáti virágosnövények nevében őrizte meg ~ nevét. Ő maga 25, a tud.-ra nézve új algataxont és
