Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

F

Fettick

274

február 19. (MNM Documentationes et Communicationes. Bp., 2000).

írod.: László Gyula: F. N. emlékezete (Acta Archaeologia Hungarica, 24., 1972); Bendefy László: F. N. (Történelmi Szemle, 2., 1971); Gulyás IX.: 53-55.; MÉL III.: 205-206.; RÚL VII.: 314-315. - Bibi.: Ács Lajos: F. N. tudományos munkáinak jegyzéke (Történelmi Szemle, 2., 1971).

Bandi Gábomé

Fettick Ottó (1875. jún. 1. Bp. - 1954. febr.

2. Bp.): állatorvos, orvos, bakteriológus, műgyűjtő, adományozó. - Az Állatorvosi Fő- isk.-n állatorvosi oklevelet szerzett (1896); az intézményben elsőként avatták állatorvosdoktorrá (1906). Az Állatorvosi Főisk. Belgyógyászati Klinikáján tanársegéd (18971905), a Magyaróvári Gazdasági Akad. segédtanára (1905). A Földművelésügyi Min. megbízásából Németo.-ban, Dániában, Svédo.- ban végigjárta az állatorvosi főisk.-kát

(1902), majd tanulmányutat tett Dániában, Norvégiában, Svédo.-ban, Flollandiában, Belgiumban, Franciao.-ban; elsősorban a tejhigiénét tanulmányozta, s dolgozott a kiéli laboratóriumban (1906). Az Állatorvosi Főisk.-n a tejhigiéniai laboratórium vezetője (1907-1934), a tejhigiénia egy.-i magántanára (1908-1917), címzetes ny. rk. (1917-1919), ny. rk. tanára (1919-1924), címzetes ny. r. tanára (1924-1934; nyugalomba vonulásáig). A tejhigiénia elismert szakembere, számos szakkönyv és tanulmány szerzője. A pécsi Erzsébet Tudományegy.-en ált. orvosi oklevelet szerzett (1929), s nyugdíjba vonulása után gyermekgyógyászattal foglalkozott. Bölcsészeti tanulmányokat is folytatott. - Nagyszabású és nagyszámú - több mint ötezer db-ból álló - műgyűjt.-ét - az utolsó monumentális magánkollekciót - elsősorban külföldi útjain gyarapította. ízlése, odafigyelése garantálta a gyűjt, kvalitását is. Mintegy ötven évig tartó, kitartó munkája eredményeként kialakított gyűjt.-ét végrendeletében (1948) az Iparművészeti Múz-ra hagyta. A kollekcióban főként a kerámia-, üveg- és textilanyag jelentős (csipkék, K-i szőnyegek, gobelinek). Rendkívül tudatos, teljességre törekvő gyűjtési koncepciójával a hazai múz.-okból hiányzó, kortárs iparművészeire koncentrált; ennek köszönhetően a múz. hézagpótló műtárgyakkal gyarapodott (francia kerámia, skandináv üveg- és kerámiatárgyak, herendi porcelánok, Zsol- nay-falicsempék, Zsolnay-gyűjt.). Fél évszázadon át minden kiáll, aranyéremmel jutalmazott darabját megvásárolta, így a Zsol- nay-gyár egyedi példányainak birtokába jutott. A mintegy félezer üvegtárgy a 19-20. sz. fordulója, a 20. sz. eleje francia üvegművészetét képviseli (Gallé, Daum, Lalique, Tiffany munkái, Lobmeyr pohárkészletei stb.). ~ elképzelése az volt, hogy műgyűjtőből mindazon tárgyak közgyűjt.-be, a Szépművészeti Múz.-ba, ill. az Iparművészeti Múz.-ba kerüljenek, amelyekre az intézmények igényt tartanak. 1946-ban az Iparművészeti Múz.-nak adományozta K-i szőnyeggyűjt.-ét, majd 1948-ban Zsolnay- kollekciójának tetemes részét. K-i gyűjt.- éből elsősorban gazdag japán szacuma- kerámia-gyűjt.-e, vmint szép lakktárgyai és kínai textiljei érdemelnek említést. Ezek többsége - nagyobbrészt ajándékként - a Hopp Ferenc K-ázsiai Művészeti Múz.-ba került. A villájában (Bp., XII. kér., Bognár u.

3.) maradt, ám már életében múz.-i tulajdont képviselő műgyűjt. leltározásához hozzájámlt, sőt abban saját maga is részt vett, hiszen nem csupán gyűjtő, hanem szakavatott iparművészeti műértő is volt. A gyűjt.-t haláláig gyarapította és gondozta. Az Iparművészeti Múz. egyik legnagyobb donátora.

írod.: Dobrovits Aladár: Dr. F. O. mint műgyűjtő (Magyar Állatorvosok Lapja, F. O. különszám, 1955. jún. 1-3.); Biographia - az Állatorvostudományi Egyetem elhunyt tanárainak és előadóinak életrajza (Bp., 1967, 43—45.); Horváth Hilda: Iparművészeti kincsek Magyarországon (Bp., 2000, 42-43.); MÉL I.: 508.; RÚL VII.: 315.

Ferenczy Mária, Horváth Hilda

Feuerné Tóth Rózsa: — Tóth Rózsa, F.

Filarszky Nándor (1858. okt. 18. Késmárk - 1941. jún. 23. Bp.): botanikus. - A bp.-i tudományegy. természetrajz szakán tanult (1879-1883), középisk.-i tanári (1883), majd a Cleomeae szöveti szerkezetéről írt disszertációjával bölcsészdoktori oklevelet szerzett (1884). Egy magán polgári leány- isk.-ban tanított (1883/84. tanév), a bp.-i tudományegy.-en Jurányi Lajos professzor