Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
F
267 Fenyő gi tárgyak ragasztására és tisztogatására (uo., XI., 1891, 191-192.); Utazás Ausztráliában. Kivonat úti naplómból (Közérdek, Nagyenyed, XI. 17,1892). írod.: Herman Ottó: F. S. emlékezete (Aquila, 3-4., 1894, 69-71.); Gyula: F. S. ornitológiái gyűjtése az új-guineai Finisterre-hegységben 1892-93 (Aquila, 3-4., 1894, 72-106.); Herman Ottó: Emlékünnep (Természettudományi Közlöny, 1895. márczius, 307. füzet, 113-136.); Bodrogi Tibor: F. S. (Etno- ghraphia, 65., 1954. 3-4., 567-580); Balogh János- Allodiatoris Irma: In Memoriam Lajos Bíró and Samuel Fenichel (Acta Zoologica, XVIII., 1972, 1-2.); Gebhardt, Ludwig: Die Ornithologen Mitteleuropas I. (Giessen, 1974, 90.); A Néprajzi Muzeum gyűjteményei. Szerk. Fejős Zoltán (Bp., 2000, 555-556.); Szinnyei III.: 367-368.; Gulyás VIII.: 789-790.; MÉL L: 491.; MUL: 117-119.; MNL V. Bankovics Attila, Kodolányi János, ifj., Pap Ildikó-Szikossy Ildikó Fényes Dezső (1888. okt. 5. Arad - 1973. dec. 27. Los Angeles): zoológus. - A bp.-i M. Kir. Tudományegy.-en bölcsészetet tanult; uo. ált. állattanból, összehasonlító bonctanból, embertanból és földrajzból doktori oklevelet szerzett. Az MNM Állattani Osztályán a madártani gyűjt, vezetője (1912-1927). Hóman Bálintnak, az MNM elnökének javaslatára a balassagyarmati múz. múzeumőre (1927. nov. 4-étől), ig.-ja (1933-1944). Balassagyarmaton létrehozta a múz. néprajzi gyűjt.-ét; szobaberendezéseket, komplett népviseleti öltözeteket, pásztorművészeti tárgyakat, munka- és használati eszközöket vásárolt Nógrád vm. falvaiban. A begyűjtött tárgyak kiválasztásához Györffy Istvántól kapott segítséget, aki ebben az időben több alkalommal gyűjtött a vm.-ben. A terepmunka során ~ több ezer fényképfelvételt készített, elsősorban a népviselet és az építkezés témakörében. Nevéhez fűződik az ország első, napjainkban is meglévő szabadtéri múz.-ának létesítése. 1932-ben Karancs- kesziből rovott technikával készült faházat, Karancslapujtőről faistállót, Patvarcról fapajtát szállíttatott Balassagyarmatra, és állíttatott fel a múz. mögötti parkban. A ház nagyméretű kürtös kemencéjét Kazár községből, a pajta alatt elhelyezett, 1872-ből származó olajprést Dejtárról hozatta be. A 18. sz. közepének népi építészetét őrző zsúp- és nádfödeles épületek egy zsellérportát mutatnak be. A szabadtéri múz. 1933- ban nyílt meg. ~ közreműködött a hollókői ófalu népi építészeti együttesének védetté nyilvánításában (1930). Az 1930-as években a Búvár c. folyóirat szerkesztője. Néprajzi témájú munkái (Palócok eredete; Kik a palócok stb.) a vm.-i lapokban jelentek meg. Gyűjtött anyagának 90%-a a II. vh. alatt elpusztult, fényképfelvételeiből mintegy ezer darabot őriz a Palóc Múz. 1944-ben külföldre távozott, egy.-eken tanított, végül Los Angelesben telepedett le, ahol a múz. madártani osztályát vezette. F. m.: Nógrádi népviselet (in: Nép és családvédelem, Kassa, 1942, 3. sz.). Zólyomi József Fenyő Iván (1905. nov. 30. Bp. - 1978. nov. 19. Bp.): művészettörténész. - Apja Fenyő Miksa irodalomkritikus, szerkesztő, a Nyugat c. folyóirat egyik alapítója, testvére Fenyő György festőművész, restaurátor. - A bécsi tudományegy.-en elsősorban Julius von Schlosser előadásait hallgatta; uo. művészet- történész, ill. bölcsészdoktori oklevelet szerzett (1930), amelyet Bp.-en honosíttatott (1932). Az 1940-es évek elejéig a GYOSZ helyettes titkáraként dolgozott. Fiatal korában a kortárs művészet vonzotta; bécsi tartózkodása idején figyelt fel O. Kokoschka és E. von Schiele művészetére; megszerezte Schiele néhány rajzát, amelyeket utóbb a Szépművészeti Múz.-nak adományozott. Hazatérése után a fiatal m. festőket népszerűsítette. Szőnyi Istvánról kismonográfiát írt (1934). A két vh. között külföldi kapcsolatainak segítségével jelentősen segítette a Szépművészeti Múz. grafikai gyűjt.-ének megismertetését a Ny-európai kutatók körében. A Múz.-ok és Műemlékek Orsz. Központjában a Nyilvántartási Osztály munkatársa (1950-1951), majd a Szépművészeti Máz.-ban dolgozott (1951-től); a múz. Grafikai Osztályának vezetője (1955-1970). Számos külföldi gyűjt. (pl. a bécsi Albertina és a lipcsei grafikai gyűjt.) anyagából rendezett
