Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
F
Faragó 250 Faragó Sándor (1924. szept. 23. Kapuvár - 1985. dec. 5. Kapuvár): történész, múzeumigazgató. - Az ELTE BTK történelem szakán végzett (1967); Fejezetek Kapuvár középkori történetéből Mohácsig c. disszertációjával doktori oklevelet szerzett. Az 1950-es évek második felében kezdte gyűjteni a Kapuváron és környékén fellelhető néprajzi tárgyakat, s autodidaktaként segítette a gyűjtőterületen dolgozó régészek munkáját. Ekkortájt kezdte kialakítani legújabb kori történeti gyűjt.-ét is, amelyet Kapuváron kiáll.-on először 1958-ban mutattak be. Gyűjt.-éből jött létre a Kapuvári Flelytörténeti Gyűjt. (1960), a majdani Rábaközi Múz. törzsanyaga. Amikor a Kapuvári Helytörténeti Gyűjt, a megyei múz.-i szervezet tagja lett, kinevezték a Kapuvári Rábaközi Múz. ig.-jává (1962). Publikációiban előbb középkori m. történeti, később munkásmozgalmi kutatásait foglalta össze. Szerteágazó érdeklődése, lokálpatrióta mivolta számos múz.-i időszaki kiáll., idegenforgalmi célú, népszerűsítő kiadvány készítésére ösztönözte. Forrásközlései a Soproni Szemlében, feldolgozásai az Arrabonában, megyei kiadványsorozatokban és más kiadványokban jelentek meg. - A helyi népszokásokkal kapcsolatban végzett kutatásai eredményeként hagyatékából több kézirat került a Rábaközi Múz.-ba. Az általa rendezett állandó történeti-néprajzi kiáll. (1970) - a mai kiáll, alapja - a kapuvári Városi Önkormányzat (az egykori Esterházy-kastély) épületének földszintjén (1960-tól a Rábaközi Múz. helyiségeiben) kapott helyet. Nevéhez fűződik a város szülötte, Pátzay Pál szobrászművész kapuvári kultuszának megteremtése, Luká- csy Lajos szobrász- és Áldozó József festőművész „újraélesztése". Múzeumszervezői, kutatói munkája mellett számtalan társadalmi funkciót, feladatot is vállalt. F. m.: A kapuvári vár (Arrabona, 4., 1962, 85-95.); Forradalom Kapuvárott 1918-19-ben (in: Forradalmi évek ttizében. Győr, 1970,111-134.); A Rábaközi Múzeum alapítása és első tíz éve (Soproni Szemle, XXV., 1973, 219-237.); 100 év a tűzoltás szolgálatában Kapuvárott, 1874-1974 (Kapuvár, 1974); Kapuvárról írásban és képben. Szerk. (Kapuvár, 1974); A Rábaközi Múzeum második évtizede, 1971-1980 (Soproni Szemle, XXXV., 1981, 266-275.); Kapuvár munkás- mozgalma 1919. augusztus-1945 (Győr, 1981); Lukácsy Lajos élete és művészi munkássága, 1876- 1927 (Soproni Szemle, XXXVI., 1982, 73-90.); Kapuvári képeskönyv (Kapuvár, 1983). írod.: Környei Attila: F. S. (1924-1985) (Soproni Szemle, XL., 1986,360-363.). Pamlényi Klára Farkas György (1908. ápr. 23. Mogyoród 1991. máj. 21. Gödöllő): jogász, politikus, helytörténész. - A Pázmány Péter Tudo- mányegy. Jogi Karán jogtud.-i doktorrá avatták (1935). Szegeden Kerkai Jenő jezsuita atya mellett a KÁLÓT egyik fő szervezője; a katolikus szervezet orsz. ügyvezető titkára (19351939), a M. Dolgozók Orsz. Hivatásszervezete Agrárfőtitkárságának vezetője (1939— 1942), a KÁLÓT első népfőisk.-jának ig.-ja (Érd, 1943-1945). A KÁLÓT feloszlatása után politikai pályára lépett; a Független Kisgazdapárt (Veszprém vm, 1945-1947), majd a Demokrata Néppárt országgyűlési képviselője (Veszprém vm., 1947-1949), az országgyűlés jegyzője. A M. Parasztszövetség szervezési osztályvezetője (1946-1947), az Orsz. Szabadművelődési Tanács tagja (1947. ápr.-tói). A Demokrata Néppárt megszűnése után a Balogh István vezette Független M. Demokrata Párt tagja (1949). Harcolt a nagybirtokrendszer felszámolásáért. Feleségével, Repponi Márta tanítónővel és öt gyermekével Mogyoródra vonult vissza (1949), s mezőgazdasági munkákból próbált megélni. Az Ikarus gyárban fizikai munkásként, majd az Értékesítési Osztály belföldi csoportjának vezetőjeként dolgozott (19531970). Az Elektromos Mérőműszerek Gyárából mint a marketing csoport vezetője ment nyugdíjba (1973). 1979-től haláláig a Gödöllői Városi Helytörténeti Gyűjt, nyugdíjas alkalmazottjaként muzeológusi és tud.-os kutatói munkát végzett. Jelentős tanulmá
