Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
F
251 Farkas nyokkal gazdagította Mogyoród és Gödöllő helytörténeti szakirodalmát. A Hazafias Népfront Helytörténeti és Krónikaíró Szakosztályának tagja. A Közgazdasági Sajtószemle szerkesztője (1973-1979). F. m.: Vezérkönyv agrárifjúsági vezetők számára (Bp.-Szeged, 1937); Hol a parasztság helye? (Bp., 1940); A hivatásszervezet megalakítása és vezetése. Vezérfonal agrárvezetők részére (Bp., 1942); Mogyoródi évszázadok (Múzeumi füzetek 10. Aszód, 1979); Adatok Gödöllő török kori történetéhez (Múzeumi füzetek 14. Aszód, 1980); Gidres-gödrös Mogyoród (Mogyoród, 1988); A KALOT-mozgalom és népfőiskolái (Érd, 1992); A Hamvay-kúriától a Hely- történeti Gyűjteményig (1662-1982) (Gödöllői Múzeumi Füzetek 1. Gödöllő, 1994). írod.: Horváth Lajos: Dr. F. Gy.-ről (In: F. Gy.: A KALOT-mozgalom és népfőiskolái. Érd, 1992, 189-194.); MKL III.: 501-502.; RÚL VI.: 758. G. Merva Mária Farkas István (1909. dec. 9. Szerencs - 1993. okt. 13. Szerencs): nyomdász, cukorgyári gondnok, mb. múzeumvezető. - A szakisk. elvégzése után édesapja, Farkas Elemér nyomdájában kezdett el dolgozni. A Szerencsen megjelenő Új Hegyalja c. hetilap tulajdonosa, szerkesztője (1941-1944). A családi nyomda államosítása (1949) után a Szerencsi Cukorgyárban dolgozott nyugállományba vonulásáig. Évtizedeken át gyűjtötte a gyártörténeti emlékeket; ez lett az alapja egy üzemtörténeti múz., a Gyártörténeti Kiáll, és Nemzetközi Cukorgyűjt. létrehozásának (1989). A szerencsi Zempléni Múz. munkatársaként és mb. vezetőjeként jelentős adatgyűjtő és -közlő tevékenységet folytatott. Létrehozta a Zempléni Múz. 40 000 db- ból álló ex libris-gyűjt.-ét, amely az egyik legjelentősebb alkotó, Fery Antal grafikus- művész teljes életművét is tartalmazza. F. m.: Adatok a szerencsi „állások" életéhez (Herman Ottó Múzeum Közleményei, 21., 1983). írod.: Semsey Andor: Régi magyar ex librisek a Zempléni Múzeum gyűjteményében (Herman Ottó Múzeum Közleményei, 21., 1982); Salánki István: Szerencs - Cukormúzeum (Tájak-Ko- rok-Múzeumok kiskönyvtára 444. Bp., 1992). Fazekas Lászlóné Farkas József (1931. júl. 8. Mátészalka 2002. ápr. 6. Mátészlaka): múzeumalapító,-igazgató, etnográfus, tanár. - A bp.-i Műszaki Egy.-en kezdte felsőfokú tanulmányait, a műszaki pályát otthagyva a debreceni KLTE-n történelem szakos középisk.-i tanári oklevelet szerzett (1955). Egy.-i évei alatt a Néprajzi Int.-ben dolgozott, tud.-os munkát végzett. Nyíregyházán a Megyei Könyvtárban könyvtáros, később igh. (1954-1957). A Szabolcs-Szatmár M.-i Tanács VB DISZ- titkára. Részt vett az 1956. évi forradalomban. Rövid ideig a miskolci Megyei Könyvtár alkalmazottja (1957), majd a kocsordi Alt. Isk.-ban m. nyelvet és irodalmat tanított (1957-1959). A mátészalkai Járási Könyvtár ig.-jaként nagy érdemeket szerzett a megyei könyvtárhálózat kiépítésében (1959-1963). A mátészalkai Baross László Mezőgazdasági Technikum tanára (1963. okt.-1974). Munkája mellett néprajzi kutatásokat végzett. A Szatmári Múz. alapító ig.-ja (1974. jún. 1 — 1992. dec. 31; nyugdíjazásáig); munkájának is köszönhetően 1975-ben a nagyközönség számára megnyílt a múz. Rövid idő alatt állandó és időszaki kiáll.-okat hozott létre. Kezdeményezésére 1981-ben megnyílt a méltán híres szekérgyűjt. A KLTE-n doktori oklevelet szerzett (1972). Több orsz. tud.-os konferenciát szervezett (1982, 1984). Megszerezte többek között Luby Margit kéziratos anyagát, amelyet sajtó alá rendezett és megjelentetett (Luby Margit: Olyan világ volt... A Szatmári Múzeum Közleményei 3. Mátészalka 1976). - Kiváló Népművelő (1980), Zalka Máté-díj (1982). F. m.: Emlékezés az Ecsedi-lápra (Mátészalka, 1972); Adatok Szatmár néprajzához. Szerk. Németh Péterrel (A Szatmári Múzeum Közleményei, I. Nyíregyháza, 1974); Luby Margit (Szabolcs-Szatmári Szemle, 1976. 3., 83-84.); Fejezetek az Ecsedi-láp gazdálkodásához (Studia Folkloristica et Ethnographica, 8. Debrecen, 1982); Szatmári ember, szatmári táj (Néprajzi életképek) (Folklór és etnográfia, 10. Debrecen, 1983); Lovaskocsik és szekerek (Debrecen, 1984); Luby Margit kéziratos hagyatéka a Szatmári Múzeumban (Debrecen, 1986); Régészeti tanulmányok Kelet- Magyarországról. Szerk. Németh Péterrel (Folklór és etnográfia, 24. Debrecen, 1986); Hagyományos teherhordás és közlekedés Mátészalkán (in: Mátészalka néprajza. Debrecen, 1992); Néprajzi írások. Szerk. Ujváry Zoltán (Ethnika, Debrecen, 1998). írod.: Történelem, régészet, néprajz. Tanulmányok F. J. tiszteletére. Szerk. Ujváry Zoltán