Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
E
Esterházy 244 1929). A sepsiszentgyörgyi r. k. egyházker. egyháztanácsosa. A Székely Nemzeti Múz. ig.-választmányi tagja (1924-től); kutatásokat végzett a múz. levéltárában (1928-1929). Olaszo.-i útirajza (1910), a székely történelemről írt könyve (1913), Gábor Áronról szóló ifjúsági színjátéka (1914) Kézdivásár- helyen jelent meg. Hagyatéka csak azért nem került a múz.-ba, mert írásos végrendelet hiányában ez egyházjogilag nem volt lehetséges. F. m.: Venezia, Firenze, Róma. Zarándok és tanulmányút (H. n., 1910); A székelyek története (Kézdi- vásárhely, 1913); Háromszék telepedési története (in: Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum ötven éves jubileumára. Sepsiszentgyörgy, 1929,123-138.). írod.: Erdélyi lexikon (Nagyvárad, 1928); MÉL IV.: 230.; RMIL I.: 527.; MKL III.: 256. Boér Hunor Esterházy (I.) Miklós, hg.; „Fényes" (I.) Miklós (1714. dec. 18. Bécs - 1790. szept. 28. Bécs): főúr, műgyűjtő, építtető. - Esterházy (I.) Pál unokája. Felesége (1737-től) Maria Elisabeth von Weissenwolff grófnő (1718- 1790). - Részt vett az osztrák örökösödési és a hétéves háborúban, a katonai ranglétrán a tábornagyi rangig jutott (1768-tól). Sopron vm. főispánja (1762-től), a nemesi testőrség kapitánya (1764-1787). - Bátyja, Esterházy Pál Antal (1711-1762) halála után örökölte a majorátust. Rögtön hozzálátott a mai Fertődön álló kastélya átépítéséhez (1764-1884), s ezzel megalkotta Eszterházát, a „m. Ver- sailles"-t, amely a kortársaktól kapott neve ellenére inkább a schönbrunni kastéllyal mutat rokonságot. Az építész személye máig sem tisztázott egyértelműen, az azonban biztos, hogy a hg. komoly szerepet vállalt a tervezésben. Az U alakú, visszafogottan díszített, rokokó épület megmaradt, de a kerti pavilonok és a télikert, a képtár épülete, vmint a franciakért elpusztult a II. vh. után. A lakó- és reprezentációs helyiségekben csak a falak és faldekorációk maradtak fenn: a fehér márvány és arany díszítés, vmint a stukkók és freskók. A díszterem mennyezetén Apollo a Nap szekerén látható (1766-1767), a kápolna kupolájában a Szent István felajánlja a Magyar Koronát Szűz Máriának (1764) c. kompozíció, a bécsi Josef Ignaz Mildorfer freskója. Nem lehet eléggé hangsúlyozni Eszterháza gazdagságát, az élet és a tárgyak magas minőségét, amelynek J. Haydn zenekara és operatársulata is része volt. Ez a rokokó idilli együttes csak 1784- ben, a kerti vízesés felavatásával készült el. Ekkor készült a kastély leírása (Beschreybung des hochfürstliches Slosses Esterhas in Königreich Ungern. Pressburg, 1784) is, amely hangsúlyozza a belső terek pompáját, a kínai szobák dekorációjának szépségét, a hg. gazdag porcelán- és óragyűjt.-ét. A126 szobát mintegy 300 festmény díszítette, s Kismartonból további 350 képet szállítottak az újonnan épült képtárba. Ezeknek azonban csak töredéke került a későbbi képtárba. Barkóczi István Esterházy (II.) Miklós, hg. (1765. dec. 12. Bécs - 1833. nov. 25. Como, Itália): főúr, táborszernagy, műgyűjtő. - Apja Esterházy Antal, nagyapja Esterházy „Fényes" Miklós. Felesége Maria Hermenegilde von Liechtenstein (1768-1845), gyermekei: Pál Antal hg. (1785-1866) diplomata, politikus, a Batthyá- ny-kormány tagja, Miklós (1799-1833) és Mária Leopoldina (1788-?). - Am. nemesi testőrség kapitánya (1891-től). A ranglétrán emelkedve 1817-ben a táborszernagyi rangig jutott. Fontos diplomáciai küldetéseket teljesített. Napóleon jelöltje a m. trónra (1809). - Építészeti érdeklődése a kismartoni kastély klasszicista átépítésére (1795- 1805) szorítkozott, amelyet a napóleoni háborúk miatt nem sikerült befejeznie. Kari Moreau így csak a kerti homlokzatot és az operaházat építette meg. Birtokok és kastélyok (Pottendorf, Mariahilf) vásárlása mellett a hg. fő érdeklődése képzőművészeti gyűjt.-ének „megalkotása" volt. A felvilágosodás szellemében teljességre törekvő, enciklopédikus gyűjt.-t akart kialakítani, melyben minden isk. képviselve van, és így megismerteti az európai művészet fejlődését. A teleket Itáliában töltötte; 1795-ben 50 festménnyel, könyvekkel, rajzokkal, metszetekkel, antik vázákkal és alabástrom szobrokkal tért haza. Ekkor vehette Correggio Szoptató Madonnáját (feltehetően a nápolyi kir. gyűjt.-ből), azonban nem tudni, hogy ő, vagy esetleg nagyapja szerezte-e Raffael- lo Esterházy Madonna képét. Itáliai ügynökein keresztül kiváló régi mesterek műveit si
