Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
E
243 Erőss A Gyógyszertörténeti Múz. kiáll.-át lebontották (1944), raktári készleteit az Iparművészeti Múz.-ba szállították, amely ott később beépült a gyűjt.-be. A M. Gyógyszerészi Társaság által felállított gyógyszertörténeti könyvtárat az Orvosi Kar Botanikai Tanszékére szállították, onnan került át a Semmelweis Orvostörténeti Múz., Könyvtár és Levéltár védelmébe.----tud.-os munkásságának irányát felvidéki kapcsolatai szabták meg. A mo.-i szláv nemzetiségek néprajzával, vmint szűkebb szakmájához, a gyógyszerészeihez közel álló botanikával és népi gyógyászattal foglalkozott. Néprajzi munkái közül kiemelkedik A felsőmagyarországi bányavárosok népi színjátékai c., Karsai Gézával közösen írt tanulmánya. Számos dolgozatában foglalkozott a szlovák és m. közös hagyományokkal, néprajzi szokásokkal {Tót- nyelvű kuruc dalok; Tótnyelvű krónikás énekek és kuruc dalok; A körmöd Zsuzsanna-játék ismertetése stb.). A természettud .-ok, különösen a gyógyszerészet és a botanika történetével is foglalkozott, s új adatokkal gyarapította a nyelv- és a történettud.-t is. Mintegy 80 kötetnyi kézirata a Természet tud.-i Múz.- ban, a Néprajzi Múz.-ban és az OSZK-ban található meg. - A bp.-i Mátyás téren, a védett Szt. Keresztély Gyógyszertárban nyílt meg az ~ Gyógyszertörténeti Könyvtár, amely az előbbi int. részét képezi. F. m.: A magyar Szentkorona országainak területén érvényben volt gyógyszerkönyvek hivatalos gyógyszereinek jegyzéke. 1774-1904 (Bp., 1905); A Majthényiak és a Felvidék (Bp., 1913); Régi cseh telepítések hazánkban (Szeged, 1926); Szerzetesrendjeink gyógyszertárai (Pápa, 1932); A felsőmagyarországi bányavárosok német népi színjátékai. I. köt. 1-2. rész Kurzweil Gézával (Bp., 1932-1938); A Pázmány Péter Tudományegyetem első gyógyszerészei (Pápa, 1935). írod.: Szendrey Ákos: E. J. (Ethnographia, 1945); Halmai János: E. J. (Gyógyszertudományi Értesítő, 1948. 3-4.); A magyar gyógyszerészet pan- theonja. Szerk. Hegedűs Lajos, Zboray Bertalan (Bp., 2001); MÉL I.: 444. (téves születési adat: 1874. szept. 21. Bélaudvarnok!); MKL III.: 262- 263.; RÚL V.: 517. Kapronczay Károly, Szemkeő Endre Erőss János Imre (1921. dec. 30. Csató- szeg - 1997. szept. 6. Sepsiszentgyörgyi: tanár, restaurátor. - Teológiai főisk.-i tanulmányai (1941-1944) után Zircre költözött, s a Pázmány Péter Tudományegy.-en néprajzot hallgatott, onnan hívták be haditudósítónak. Völkermark mellett szovjet hadifogságba került, megjárta a fogolytáborokat (Ivanovo, Voronyezs). 1950-ben engedték haza, de 1951-ig még egy Brassó melletti karanténtáborban tartották. A Kolozsvár melletti Feleken tanár (1952-1953), a kolozsvári Bolyai Tudományegy.-en fizetett gyakornok (1953-1955); közben orosz nyelvet tanult, s tanári diplomát szerzett (1955), ezután tanársegéd. Családja kuláklistára került, ezért otthagyta bizonytalan kimenetelű egy.-i állását. A sepsiszentgyörgyi 1. sz. kö- zépisk.-ban (a volt Székely Mikó-Koll.-ban) tanított (1955-1958). 1956-ban rokonszenvét nyilvánította a m. forradalom iránt, emiatt előbb diákjait tartóztatták le, majd őt is 15 évre ítélték; büntetését a marosvásárhelyi vizsgálati fogságban, a szamosújvári börtönben, a Duna-deltai munkatáborban töltötte le (1958-1964). 1964-től munkásként dolgozhatott (Sepsiszentgyörgyön húsipari anyag- mozgató; egy brassói szövetkezet csontfaragó bedolgozója). Király Károly megyei párttitkárnak köszönhetően a Székely Nemzeti Múz. restaurátora (1968-1983); létrehozta a restaurátor laboratóriumot. Főrestaurátorként vezette a petőfalvi, a zabolai, a kovász- na-tündérvári, a bálványosvári ásatásokat; megakadályozott egy bukaresti hamisítási kísérletet a kora középkori m. anyagban. Cikkei a múz. Aluta c. évkönyveiben jelentek meg. - Balatonbogláron kiállították faragványait (1999), a Balaton Akad. életrajzával együtt megjelentette kisalbumát. F. m.: A bélafalvi olajütő (Aluta, I., 1969, 287-290.); A kovásznai rovásírásos mestergerenda (Aluta, II., 1970/1., 413-415.); Székelyföldi üzenet (Veresegyháza, 1999). Boér Hunor Erőss József (1868. okt. 26. Csíkszereda - 1932. nov. 7. Sepsiszentgyörgy): r. k. pap, tanár, történész, múzeumi igazgatóválasztmányi tag. - Gyulafehérváron teológiai tanulmányokat folytatott, áldozópappá szentelték (1892). A kolozsvári tudományegy.-en latin-történelem szakos tanári oklevelet szerzett. Gyulafehérváron, Csíksomlyón, Kézdivásárhelyen középisk.-i tanár (1894-
