Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
E
Érdy 240 fajt mutatott ki. Új taxonjainak jegyzékét Thuróczy Csaba állította össze (Rovartani Közlemények, 1992). Saját gyűjt.-ével párhuzamosan a M. Természettud.-i Múz. fém- fürkész-gyűjt.-ét is tanulmányai tárgyává tette. Különösen jelentősek cönológiai tárgyú publikációi; a nád, az árvalányhaj, a bakszakáll és a nádtippan rovarközösségeiről tett megfigyelései a korszerű társulástani szemléletet tükrözik. - AM. Rovartani Társaság Frivaldszky-emlékplakettje (1964). Külföldi megbecsülésének jeleként három genuszt (Erdoesia, Erdoesina, Erdoesiella) és 11 új fajt neveztek el róla. 60 ezer példányból - zömében fémfürkészekből - álló rovargyűjt.-ét és szakkönyvtárát végrende- letileg a M. Természettud.-i Múz.-nak adományozta. F. m.: Az Entedon Dalm. nemzetség magyarországi fajai (Kalocsa, 1944); Megfigyelések a nád kártevőiről és azok parazitáiról (Állattani Közlemények, 45., 1955, 33-48.); Fémfürkészek I. - Chalcidoidea I. (Magyarország Állatvilága. 12. köt., 2. füzet. Bp., 1955); Fémfürkészek II. - Chalcidoidea II. (Magyarország Állatvilága. 12. köt., 3. füzet. Bp., 1960); Fémfürkészek VII. - Chalcidoidea VII. (Magyarország Állatvilága. 12. köt., 8. füzet. Bp., 1964); A bakszakáll rovarcönológiája (Rovartani Közlemények, 19., 1966, 545-552); Fémfürkészek VIII. - Chalcidoidea Vili. (Magyarország Állatvilága. 12. köt., 9. füzet. Bp., 1971). írod.: B. I.: Tudós magyar pap munkásságának külföldi elismerése (Új Ember, 1969. aug. 24.); Halálozás: E. J. (A Kalocsai Főegyházmegye Hivatalos Közleményei, 1971, 25-26.); Szelényi Gusztáv: Megemlékezés Dr. E. J.-ről (Rovartani Közlemények, 25., 1972, 179-186.); Kovács Sándor Tibor: Egy plébános, aki az „ördöggel cimborái^'. Dr. E. J-, a fürkészdarazsak revedendáns tudósa (Szeged, 1998. febr. 18-19.). Papp fenő Érdy János; ered. (1847-ig) Luczenbacher (1796. szept. 19. Szob - 1871. máj. 9. Pest): ügyvéd, régész, történész. - Családja a mai Belgium területéről a 18. sz. végén telepedett át hazánkba, s jelentős érdemeket szerzett a hazai ipar és közlekedés területén. - A győri akad.-n bölcsészetet és jogot tanult; a tanint. ig.-jánál, a történész Fejér Györgynél lakott. A Szt. Benedek-rend tagja, novicius (1815-1818); kilépett a rendből. Győrben törvénygyakornok (1820. szept. 1.-1821. aug. 15.). Pesten jogi doktorátust szerzett (1821. aug. 19.), ügyvédi vizsgát tett (1822. dec. 16.). Az ügyvédi karrier nem vonzotta, inkább jogi tanszéken szeretett volna dolgozni. Ideiglenesen Véreben (Fejér vm.) egy köznemesi családnál vállalt nevelői állást, közben ügyvédi és gazdasági felügyelői munkát is végzett. Első, jogtud.-i témájú értekezése Elmélkedések a Természeti Justu- domány állapotjáról címmel a Tudományos Gyűjteményben jelent meg (1828). A különféle jogi tanszékekre beadott - sikertelen - pályázatokat követően érdeklődése a történettud. felé fordult. Nagy hatású jogtörténeti tanulmányban tárgyalta Werbőczy törvény- könyvének Perger János által készített fordítását; ennek nyomán az MTA 1. (1832. márc. 9.), majd r. (szept. 9.) tagjává választotta. A Tudománytárban elsőként ismertette a nagy- szombati kódexet, s közölte belőle Szt. László legendáját (1834); ezt a legterjedelmesebb régi m. nyelvemlékünket azóta a m. irodalomtörténet-írás Érdy-kódex néven tartja számon. Az MTA megbízásából a Tudománytár értekező részének a szerkesztője (18371844). A Tudománytárba, vmint a többi akad.-i kiadványba írt régészeti, őstörténeti, pecsét- és éremtani tanulmányai szerteágazó történeti érdeklődésről tanúskodnak. 1839-ben megvált verebi állásától, és Pesten telepedett le, ahol kizárólag tud.-os munkával foglalkozott. Az akad. éremgyűjt.-ének őre (1840. márc. 8.-1857), majd tud.-os munkássága elismeréseként József nádor kinevezte az MNM Régiségtárának őrévé (1846. márc. 16-ától). Az állás elfoglalása előtt felkereste Bécs, Prága, Drezda és Berlin múz.- ait. Sopron vm. táblabírája (1847. szept.-től). Múz.-i évei alatt különösen a régészet és az éremtan területén fejtett ki élénk tud.-os tevékenységet. Hazánkban az elsők között végzett tud.-os régészeti feltárásokat. 1847. évi érdi ásatása nyomán változtatta családi nevét ~re. Székesfehérváron feltárta III. Béla és felesége sírját (1848). Úttörő tanulmányokban dolgozta fel aszódi, verebi, kelenföldi és pilini ásatásait. A múz. régiségtárának szerzeményei közül az abrudbányai római viasztáblákról és a Nyitra-Ivánkán előkerült ún. Monomachos-korona lemezeiről közölt tud.-os ismertetést. Éremtani tanulmányaiban, a m. és az erdélyi pénztörténet