Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

E

Erdélyi

236

Erdélyi János; ered. (1912-ig) Czverdely (1905. dec. 29. Balassagyarmat - 1976. dec.

27. Bp.): mineralógus. - A Pázmány Péter Tudományegy.-en kémia-fizika szakos tanári, majd kémia, fizika, ásvány- és kőzettan tárgyakból bölcsészdoktori oklevelet szerzett (1928).

Az Állami Kísérleti Növényvédelmi Kutató Int.-ben díjtalan gyakornok (1930), a József Nádor Műegy. Organikus Kémiai Tanszékén szerződéses kisegítő tanársegéd, majd tanársegéd (1930-1933), a Pajor-féle Gyógyint.-ben vegyész (1933-1934), a Növényvédelmi Int.-ben gyakornok (19341935), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtud.-i Egy.-en kisegítő tanársegéd (19351937) , az MNM Orsz. Természettud.-i Múz. Ásvány-Őslénytárában fizetés nélküli próbaszolgálatos (1937), gyakornok (19371938) , véglegesített gyakornok (1938-1940), segédőr (1940-1941), I. osztályú segédőr (1941-1944), múz.-i őr (1944-1947), I. osztályú őr (1948-1950), önálló muzeológus (1950-1955), önálló tud.-os kutató, irányító munkakörrel (1955-1957), végül a M. Állami Földtani Int.-ben (MÁFI) önálló muzeológus (1957-1971). Egy.-i magántanári képesítést szerzett (1943), a szegedi Horthy Miklós Tudomá: lyegy. Matematikai és Természettud.-i Karán kristálytant oktatott (1943- 1949). — Kezdet, en kristálymorf ológiai-opti- kai vizsgálatok segítségével dolgozott fel hazai vulkáni kőzetekhez kapcsolódó, elsősorban zeolitos ásványtársulásokat a Csódi- hegyi (Dunazug-hegység), a nadapi (Velencei-hegység), a Sátoros-hegyi (Medves), a szobi Csák-hegyi és a nagybörzsönyi (Börzsöny), vmint a Balaton környéki lelőhelyekről, és továbbfejlesztette genetikai értelmezésüket is. A MÁFI-ban érdeklődése az agyagásványok, elsősorban a szerpentinek felé fordult, amelyeket korszerű nagyműszerekkel vizsgált. Több új agyagásvány fajt írt le, ezeket azonban nemzetközileg nem fogadták el. A kristálymorfológia és a -geometriai számítások kiemelkedő tudású művelője, éles szemű, kivételes érzékű gyűjtő

volt, aki rendszerint megtalálta az adott lelőhelyre jellemző példányokat, emellett sok esetben az addig onnan le nem írt új ásványfajokat, kifejlődéseket is, amivel felbecsülhetetlen szolgálatot tett azoknak a gyűjt.- eknek, amelyeknek munkatársa volt. Hazánkban gyűjtőtevékenysége elsősorban a vulkáni területekre (Dunazug-hegység, Börzsöny, Cserhát, Nógrád, Balaton-f el vidék, Velencei-hegység) terjedt ki. Gyűjtött a szatmári bányavidéken (1941) és a Székelyföldön (1941, 1942) is. Járt a Szepes-Gömöri-érc- hegységben (1935), vmint az osztrák Alpokban (1937). Tevékenyen részt vett a tár állandó kiáll.-ának az előkészítésében és rendezésében. Kiváló természetfotósként több, gyönyörűen illusztrált népszerűsítő előadást tartott a múz.-ban. Bp. ostroma után elsőként jelentkezett, meghatározó szerepet vállalt a romeltakarításban, az ásványok tisztításában, restaurálásában, rendezésében, meghatározásában és adatainak pótlásában. Nevéhez fűződik kiemelkedő szépségű és értékű darabok, pl. a bethanyi, lénartói és fokföldi meteoritok tisztítása, vmint a sulzbachtali epidot tisztítása és restaurálása. Összesen 30, döntően tud.-os, vmint néhány népszerűsítő közleménye jelent meg m. és német nyelven, elsősorban az Acta Geologica (Bp.), az Acta Mineralogica and Petrographica (Szeged), a Földtani Közlöny, a Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentései és a Természettudományi Közlöny köteteiben. - A Magyarhoni Földtani Társulat tagja (1926-1976), másodtitkára (1941-1944), majd választmányi tagja. Az MTA Geokémiai Tud.-os Biz.-ának tagja. - A föld- és ásványtani tud.-ok kandidátusa (1953). A M. Természettud.-i Társulat Rauer-díja (1931), a Magyarhoni Földtani Társulat Vendl Mária- díja és -emlékérme (1969).

F. m.: Kristályszerkesztés és kristályszámítás (Bp., 1954); Über Hydroparagonit, ein neues Glimmermineral, sowie über seine Beziehungen zum Hydro- muskovit, Natronillit und Brammallit. Koblenz Verával és Tolnay Verával (Acta Geologica, 5., 1958, 169-186.); Hydroamesit, ein neues Mineral aus den Hohlraumen des Basaltes von dem Haláp-berge am Plattenseegebiet. Koblenz Verával és Nemesné Varga Saroltával (uo., 6., 1959, 95-106.); Hydrohal- loysit (Hydroendellit?!) ein neues Mineral der Hal- loysitgruppe aus dem Mátra-gebirge (Ungarn) und