Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
E
235 Erdélyi pannoniai sírkőfaragásról írta; ez a kutatási téma egész életét végigkísérte. Összefoglaló munkája már halála után jelent meg. - A történettud.-ok kandidátusa (1952, addigi munkásságáért). F. m.: A pannoniai síremlékek ornamentikája. Stílus- történeti tanulmány (Eger 1929); A polgárdi ezüst tripus (Archaeologiai Értesítő, 45., 1931); Római bronzszobrocskák Óbudáról (uo., 48., 1935); Pannoniai római sírtáblák mitológiai jelenetekkel (uo., 77., 1950); Kőemlékek. Fülep Ferenccel (in: Intercisa. Archaeologia Hungarica. 33. Bp., 1954); Római művészet a császárkorban (Régészeti Dolgozatok, 6. 1964); A Hyppolitus Relief from Szőny (Acta Archae- ologica Hungáriáé, 14., 1966); A római kőfaragás és kőszobrászat Magyarországon. S. a. r. Gáspár Dorottya (Apolló Könyvtár 5. Bp., 1974). írod.: Mócsy András: E. G. (Acta Archaeologica, 22., 1970, 349-350.); Szilágyi János György: E. G. (Antik Tanulmányok, 17., 1970, 55-56.); B. Thomas Edit: E. G. (Archaeologiai Értesítő, 97., 1970, 301-302.); MÉL III.: 180.; RÚL V: 521. Tóth Endre Erdélyi Gyula (1892. febr. 16. Nagygan- na - 1949. febr. 25. Bp.): katonatiszt, történész, múzeumigazgató. - A Pázmány Péter Tudományegy.-en történelem szakos kö- zépisk.-i tanári oklevelet szerzett (1910- 1914). 1914. aug. 1-jén tartalékosként bevonult a cs. és kir. hadsereghez, az olasz harctéren harcolt (1916-1918), hivatásos állományba került (1918. máj. 1.), és főhadnaggyá léptették elő. A M. kir. Bocskay István Katonai Reálisk. tanára (1918. dec. 1.-1931. szept.). A Ludovika Akad.-n hadtörténelmet oktatott (1931. szept.-től). A M. kir. Hadilevéltárban rendező és könyvtártiszt (1932. szept. 1.-1945. ápr. 24.), a Hadilevéltár Kézikönyvtárának (1940-1942), a Hadilevéltár Tud.-os Könyvtárának, az ún. Honvéd Központi Könyvtárnak a vezetője (1942-1945. ápr. 24.). Őrnaggyá (1936), alezredessé (1940), majd ezredessé léptették elő (1942). A szegedi Horthy Miklós Tudo- mányegy. BTK-n a m. hadtörténelem magántanára (1932-1943), egy.-i rk. tanára (1943-1945). A nyilas hatalomátvételkor, 1944. okt. 16-án beteget jelentett, kórházba ment, majd Bp. ostromakor elrejtőzött. 1945. márc. 2-án szolgálatra jelentkezett a Hadilevéltárban. Ápr. 20-án a honvédelmi miniszter parancsa értelmében felvette a Hadilevéltár és Múz. feletti parancsnokságot, négy nappal később kinevezték az int. élére. Mivel a Szövetséges Ellenőrző Biz. 1945. máj.-ban csak a múz. működéséhez járult hozzá, s a levéltár a Honvédelmi Min. egyik osztályaként tevékenykedett tovább, a M. Hadimúz. parancsnoka (ig.-ja) volt (1945. máj. 15.-1949. jan. 18.). Igazgatósága egybeesett a Hadimúz. II. vh. utáni újjáépítésével és az int. munkájának újjászervezésével. 1945 máj.-ától megteremtette a Somlóvárra kitelepített és ott kifosztott múz.-i gyűjt, mentésének, vmint a megmaradt tárgyak Bp.-re való visszaszállításának személyi, anyagi és tárgyi feltételeit. Neki köszönhető, hogy az 1918 óta az Orsz. Levéltárban működő Hadilevéltár iratait az épület romjai alól összegyűjtötték, és átszállították a szomszédos Hadimúz. épen maradt helyiségeibe. Irányítása alatt megkezdődött a Hadimúz. újjáépítése, és a vele egy épületegységet alkotó Árpád Laktanya újjáépítése (a Hadtörténeti Int. jelenlegi épülete) a Hadilevéltár számára. A háborús károk felszámolásával szinte egy időben megkezdődött a gyűjteménygyarapítás, a kiáll.-ok szervezése, vmint a felkészülés az 1948. évi centenáriumi ünnepségekre. Az MTA Hadtörténelmi Biz.-ának meghívott tagja (1924-1944). F. m.: Veszprém város története a török idők alatt (Veszprém, 1913); A magyar katona. A magyar hadszervezet és hadművészet fejlődése (Bp., 1929); A magyar lovassport története. 1-3. Barcsay-Amant Zoltánnal (Bp., 1932); A magyarok hadművészete (Bp., 1933); A magyar hírszerző-szolgálat a török hódoltság idején, különös tekintettel a budai pasalik területére (in: Török hódoltság-korabeli okmányok a Magyar Királyi Hadilevéltárban. Timon Bélával, Gerő Lászlóval. Bp., 1936); A magyar tüzér. A magyar tüzérség története. Társszerző (Bp., 1938); A magyar gyalogság. A magyar gyalogos katona története. Társszerző (Bp., é. n.); A magyar huszár. Társszerző (Bp., é. n.); A magyarok hadi szervezete és hadvezetési művészete ezer éven át (Bp., 1942; 6. kiad. 1944); A m. kir. Hadilevéltár törökkorabeli iratanyaga (Bp., 1943). írod.: Hetés Tibor: A Hadtörténeti Múzeum negyedszázada a felszabadulás után (A Hadtörténeti Múzeum Értesítője 2. Bp., 1987); MÉL IV.: 223.; RÚL V: 421. Tóth Orsolya
