Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

E

229 Endrei val, a m. lábbeliviselettel, a 16-17. sz.-i m. férfi és női viselettel foglalkozott. Nyugdíj­ba vonulása (1974. aug. 31.) után írta meg a 17-18. sz. jellegzetesen m. hímzéstípusával kapcsolatos kutatásait összegző Úrihímzés (1981) c. művét. Utolsó tanulmányát is eb­ben a témában, a barát, Csernyánszky Mária művészettörténész 90. születésnapja alkal­mából írta: Minták és változataik az úri­hímzéseken (Ars Decorativa, 13., 1993). F. m.: Alte ungarische Stickerei. Hungarian domestic embroidery (Bp., 1963); Die ungarische Gatakleidung im XVI. und XVII. Jahrhundert (Waffen und Kostümkunde, 7., Berlin, 1965, 73-93.; 8., 1966, 23-34.); Magyar viseletformák (Folia Archaeologica, 8., 1966, 205-226.); A kesztyű készítése és viselete Magyarországon (Folia Historica, 2., 1973, 7-21.); Régi textíliák (Bp., 1980); Úrihímzés (Bp., 1981). Tompos Lilla Endrei Walter (1921. szept. 12. Bp. - 2000. nov. 26. Bp.): technika- és textiltörténész, ta­nár, író. - A Német Birodalmi Isk.-ban érett­ségizett (1939). A Goldberger és Filtex textilgyárakban tech­nikus (1939-1945), majd üzemkalkuláns (1943-tól). Kitanulta a selyemfestést és a hengernyomást. Esti tagozaton a Bolyai Textiltechnikum fo­nó-szövő tagozatán (1941-1942), majd a Pázmány Péter Tudo- mányegy. BTK német-angol szakán tanult (1943-1947). A II. vh.-t követő rövid hadi­fogság után a Szervezési és Ellenőrzési Kft.- ben részt vett a pamutipar üzemeinek racio­nalizálásában (1946-1948). A Textilipari Igazgatóság munkatársa (1948-1949), az Orsz. Találmányi Hivatalban szabadalmi előadó (1949-1952), a Könnyűipari Min. Műszaki Főosztálya Műszaki Információs Csoportjának vezetője (1952-1957); az 1956. évi forradalmi eseményekben való részvéte­le (a min. forradalmi biz.-ának tagja volt) miatt elbocsátották. Angol, német, francia, spanyol, olasz nyelvtudásának köszönhető­en a Hungarotex Vállalat munkatársa, (1957-1965), a Műszaki Fejlesztési Osztály vezetője (1965-1981; nyugdíjba vonulásáig). Az ELTE (1983-tól), majd a BME címzetes egy.-i tanáraként (1992-1999) technikatörté­netet tanított. Külföldi egy.-ek vendégtanára (Nürnberg, Darmstadt). - A Textilipari Mű­szaki és Tud.-os Egyesület (TMTE) által ren­dezett első textilipari kiáll. (1969) és az óbu­dai Zsinagógában megnyílt Textil Műszaki Múz. egyik szervezője, A szövés története c. kiáll, rendezője (1972). Magángyűjt.-ét Bú­csúzás orsótól és vetélőtői címmel mutatta be (TMTE, 1983), Közreműködött a Bp. XIII. ker.-i Rajk László (ma Pannónia) u. 9-11. alatti Textil-és Ruhaipari Múz. létrejöttében (1986). A Textilmúz. Alapítvány kuratóriu­mának első elnöke (1992-1998. máj.). A Bp. III. ker.-i Lajos u. 138. sz. alatt megnyílt Tex­til- és Textilruházati Ipartörténeti Múz. (Textil­múz., TM, 1999) egyik szervezője és a kiáll.- ok forgatókönyvírója. - Első publikációi műszaki szakkönyvek (pl. Textilipari anyag- és áruismeret. Bp., 1950; Pamutszövetek hibái. Bp., 1953). 1955-től kezdve egyre több, a tex- tiltechnika-történet körébe vágó könyve és cikke jelent meg itthon és külföldön egy­aránt. Kutatási területei: középkori textil­technikák, az ipari forradalom szabadalmai, a textiltechnika gépeinek története. Foglal­kozott még nyelvészettel (A nemzetközi tudo­mányos nyelv. Népszerű Technika, 1959. ápr. 16.; A műszóalkotás szempontjai régen és ma. Népszerű Technika, 1963. aug. 29.), játékok­kal, fotográfiával (A fényképezés őskorától. Élet és Tudomány, 2000. 23. sz); a malom­iparral (A budai császárfürdő kallómalma. A Textil-és Ruhaipari Múzeum Évkönyve. VII., 1990, 27-37.), új találmányokkal, kör­nyezetvédelemmel, régi könyvkötésekkel, az építőmesterségekkel, Bp. történelmével. Jelentős gyűjtőtevékenysége is. Magán- gyűjt.-e közkincs, adományozott tárgyai a múz. műtárgyállományát gazdagítják, tex­tiltörténeti vonatkozású letéti anyaga a Tex- tilmúz.-ban állandó kiáll.-on látható. Hazai és külföldi múz.-ok hívták meg (textil-) gyűjt.-ük feldolgozására (Toronto, Mün­chen), ill. szövetelemzésre (MNM, Iparmű­vészeti Múz.). Számos konferencián tartott előadást (Bécs, Párizs, New York, Prato, To­kió). Cikkei, tanulmányai jelentek meg a Magyar Textiltechnika, a Műszaki Élet, a Nép­szerű Technika, a Történelmi Szemle, a Száza­dok, az Élet és Tudomány, az Ethnographia, a

Next

/
Thumbnails
Contents