Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
E
Endrődi 230 History of Technology, a Münchberger Textil- Blatter, az Acta arcacologie, az Acta Historiae Artium, a L 'Industrie Textile (Párizs), A Textilipari Múzeum Évkönyve hasábjain. A Magyar Textiltechnika főszerkesztője (1950-1947), a Műszaki Élet és a Technikatörténeti Szemle szerkesztőbiz.-ának tagja. - A CIETA-Lyon, a Deutsche Gesellschaft für die Geschichte der Naturwissenschaft-München, a Johann Beckmann-Hamburg, a Cetro Italiano-di Studi di Storia e d'Arte-Pistoia tagja. - A történelem tud.-ok kandidátusa (1966; Magyarországi textilmanufaktúrák a XVIII, században c. disszertációjával), doktora (1979; A textilipari technika termelékenységének alakulása a középkor óta c. értekezésével). Az MTA Tudomány- és Technikatörténeti Biz.-ának elnöke (1989-2000). A MTESZ és a Textilipari Műszaki és Tud.-os Egyesület (TMTE) alapító tagja, az Ipartörténeti és Hagyományvédő Szakosztály (IHSZ) vezetőségi tagja. A TMTE Múz.-i Biz.-ának tagja (1986-1992). - Földes-díj (1980), Textilipar Fejlesztésért-díj (1981). Budapestért díj (1994), Eötvös József- koszorú (1998), Kós Károly-díj (1999), Kodály Zoltán Közművelődési díj (2000), Széchényi Ferenc-díj (2000; a muzeológusok közül elsőként kapta meg). - Emlékét a Tex- tilmúz. falán a Textilmúz. Alapítvány által állított emléktábla őrzi (2001. szept. 12-étől). F. m.: A fonás és a szövés története (Bp., 1952); A középkor technikai forradalma (Bp., 1978); Le moulin techniques a organsiner source des techniques de notre temps (Párizs, 1967); L'evolution des techniques du filage et du tissage du Moyen Age á la revolution industrielle (Párizs, 1968); Régi vegyjelek (Bp., 1975); A parasztkalendárium (Bp., 1983); Műszaki mendemondák (Bp., 1985); Társasjáték és szórakozás a régi Európában. Zolnay Lászlóval (Bp., 1986); Patyolat és posztó (Bp., 1989); A programozás eredete (Bp., 1992); A textilipari technikák termelékenységének története, XIII-XX. század (Bp., 1993); A késői -középkor és a korai újkor textilipari innovációi. XV-XIII. század (Bp., 1995); Műszaki innovációk sorsa Magyarországon (Malomipar - Vaskohászat - Textilipar). Szerk., társszerző (Bp., 1995); The First Hundred Years of European Textile-Printing (1998); Fejezetek Óbuda iparának történetéből (in: Óbuda évszázadai. Bp., 2000,301-335.). írod.: Technika, játék, technikatörténet. Beszélgetés E. W.-ral (Pszichológia, 1984. 4., 639.); Szilágyi Péter: Egy szakadozott rokokó frakkal kezdődött (Nemzetközi hírű textiltörténész magángyűjteménye) (Műértő, 1999. márc., 9.); Jeszenszky Sándor: In memoriam E. W. (Magyar Múzeumok, 2001. 1., 61.); Magyar és nemzetközi Ki Kicsoda (Bp., 1997, 286.); RÚL V.: 267-268. Vajk Éva Endrődi Sebő; ered. (1910-ig) Junga (1903. okt. 18. Kassa -1984. dec. 12. Bp.): jogász, zoológus, entomológus. - Fia Endrődy-Younga Sebestyén zoológus. - A bécsi egy.-en tanult (1922-1924), a bp.-i Pázmány Péter Tudo- mányegy.-en jogtud.-i doktori oklevelet szerzett (1931). Jogász a Duna Gőzhajózási Társaságnál (1931-1948)A E. vh. idején katona, amerikai fogságba esett (1944. jan.-1945. nov.). A háború után újjáépítette a keszthelyi Balatoni Múz. Természettud.-i Osztályát; a Természettud.-i Osztály Állattárának tud.-os munkatársa (1959. márc.-aug.). A Calderoni Tanszergyár Biológiai Osztályának munkatársa, a Hadtörténelmi Múz. zászlórestaurátora (1949-1951), a Tanszerint. Biológiai Osztályának vezetője (1951-1953), a Kertészeti és Szőlészeti Főisk. Rovartani Tanszékének (1949-1956), majd a gödöllői Agrártud.-i Egy. Növényvédelmi Tanszékének oktatója (1956-1961); a Földművelésügyi Min. Növényvédelmi Szolgálata Zárszolgálati Laboratóriumának munkatársa (1961-1966). Nyugdíjasként a Természettud.-i Múz. Állattárában, a Bogárgyűjt.-ben dolgozott (1966-1984). - Első közleménye (1938) az orrszarvúbogarak közé tartozó Oryctes genusz palearktikus fajainak alfaji tagozódását tárgyalta, az akkor modernnek számító Rensch-féle „Rassenkreis"-elmélet- nek megfelelően. Ez a dolgozat az első volt azoknak a közleményeknek a sorában, amelyek az orrszarvúbogarak (Dynastinae) al- családjának revíziós feldolgozásával foglalkoztak. Kisebb cikkeiben a csoport számos új faját írta le, de célul tűzte ki az egész al- család monografikus feldolgozását; ezt német nyelven, 20 részletben és 8 folyóiratban, mintegy 1600 nyomtatott oldalon tette közzé (1966-1977). Mivel a szétszórtan megje
