Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
E
Ecsedi 222 A könyvtárat rövid időn belül az ország legelevenebb mintaintézményévé tette, és első fiókkönyvtárát is létrehozta a Hortobágyi Csárdában (1935). A Városi Múz.-ot, Déri Frigyes gyűjt.-ét, vmint a Városi Közművelődési Könyvtárat és Képtárat egyesítő, korszerű feltételek közé került Déri Múz. első ig.-ja (1929. jún. 27-étől); irányításával fejezték be a rangos helyi és bp.-i szakemberek közreműködésével készülő kiáll.-ok rendezését. Szerkesztésében készült el a Déri Múz. ünnepélyes megnyitójára (1930. máj. 25.) a múz.-i vezető is (Vezető Debrecen sz. kir. Város Déri Múzeumában. Debrecen, 1930). Kiemelkedő érdemeket szerzett az új intézmény rangjának és tekintélyének megalapozásában. Részt vett a IV. Finnugor Kongresszuson (Helsinki, 1931); ebből az alkalomból 300 db-ból álló néprajzi műtárgykollekciót ajándékozott a helsinki finn Nemzeti Múz. m. termének kiáll.-ához. A tokiói japán császári múz.-nak küldött 16 db néprajzi tárgyért cserébe 134 db japán műtárgy érkezett Debrecenbe. A múz. dísztermében rangos rendezvényeket tartottak, többek között itt nyitották meg - 50 külföldi részvételével - az első nyári egy.-et. A Hortobágyi Csárda három termében ~ létrehozta hazánk első pusztai múz.-át (1934). Cikkei, tanulmányai a Tiszántúl, ezen belül főként a hajdúsági és a debreceni népi kultúra különböző területeivel foglalkoznak. Nevéhez fűződik a Hortobágy reális képének kialakítása. A népi vadfogásról, halászatról, táplálkozásról, pásztoréletről, hortobágyi pásztor- és betyárdalokról szóló tanulmányai úttörő jelentőségűek. Az általa gyűjtött néprajzi tárgyak és néprajzi fotói értékes részét képezik a Déri Múz. néprajzi gyűjt.-ének. Beutazta többek között Skandináviát, Németo.- ot, járt a Közel-K-en, Bulgáriában, Egyiptomban, Olaszo.-ban, Görögo.-ban; tapasztalatairól, kutatómunkájának eredményeiről előadásokon és útirajzaiban számolt be. Sokat tett a m.-finn tud.-os kapcsolatok erősítéséért. Az 1920-as években számos földrajzi tankönyvet írt az elemi isk.-k és tanítóképző int.-ek számára. Debrecenről honismereti munkákat publikált. Felelős szerkesztőként megindította a Hajdúfóld című újságot (1919). A föld-, ill. néprajzi szaklapok mellett állandó munkatársa volt az Egyetértés, a Magyarság és az Uránia c. folyóiratnak. Szerkesztette, írta, gondozta a Déri Múz. munkáját bemutató kiadványokat (Jelentés Debrecen Szabad Királyi Város Déri Múzeumának Működéséről, 1929-1935), szerkesztette a Debreceni Képes Kalendáriomot (1932- től haláláig). - A Csokonai Kör örökös tagja, a M. Földrajzi-Néprajzi Társaság, a M. Adria Egyesület, a debreceni Műpártoló- és a Gazdasági Egyesület, a Koll.-i Diákszövetség választmányi tagja, a Debreceni Tisza István Tud.-os Társaság, a M. Alföldkutató Biz., a Honismertető Társaság, a debreceni Rotary Club, a Magyarhoni Földtani Társaság, a Természettud.-i Társaság tagja, a M. Turista Egyesület debreceni csoportjának al- elnöke, a M. Numizmatikai Társulat debreceni csoportjának elnöke, s mint a Déri Múz. ig.-ja hivatalánál fogva a Múzeumbarátok Körének ügyvezető alelnöke. - Az 1971-ben Sumenben és Debrecenben tartott bol- gár-m. Emlékünnepség keretében Sumenben, a Kossuth Múz. kiáll.-i csarnokának falán leplezték le ~ kétnyelvű emléktábláját. Születésének centenáriumi ünnepségén, 1985. szept. 27-én a hortobágyi Kadarcsi csárda falán avattak tiszteletére újabb emléktáblát. Debrecenben utca viseli a nevét. A Déri Múz.-ban látható a róla készült festmény (ifj. Kovács János műve, olaj, 1937). F. m.: Karacs Ferenc térképmetsző élete és müvei (1770-1838) (Debrecen, 1912); A Hortobágy puszta és élete (Debrecen, 1914); Poros országutakon (Debrecen, 1925); A szülőföld ismertetése. A tanítóképző intézetek IV. osztálya és elemi népiskolai tanítók számára (Debrecen, 1926; 2., átd kiad. Debrecen, 1934); Hortobágyi pásztor- és betyárnóták dallamokkal (Debrecen, 1927); A bolgárok földjén. Útirajzok (Debrecen, 1929); Népies vadfogás és vadászat a debreceni határban és a Tiszántúlon (Debrecen, 1933); Utazásom a Szentfóldön (Debrecen, 1933); Népies halászat a Közép-Tiszán és a tiszántúli kisvizeken (Debrecen, 1934); A debreceni és tiszántúli magyar ember táplálkozása (Debrecen, 1935). írod.: Sőregi János: E. I. (A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1936. Debrecen, 1937); Márton Béla: A Hortobágy szerelmese [Emlékezés dr. E. I.-rólJ (Nagykőrös, 1939; klny. A Nagykőrösi Arany János Társaság 1937-38. évi évkönyvéből); Bolgár tanulmányok II. (Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 29. Szerk. Dankó Imre. Debrecen, 1975; 5M3.); Balogh István: E. I. élete és
