Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
E
223 Edelényi munkássága (Folklór és Etnográfia 20. Debrecen, 1985); E. I. születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett emlékülés előadásai 1985. szept. 26-27. (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 44. Szerk. Gazda László. Debrecen, 1986); Vajda Mária: „Doktor hortobágyi pásztor" E. I. emlékkiállítás. Debrecen, Déri Múzeum 2001. dec. 21.-2002. febr. 17. (Debrecen, 2001); Gulyás VII.: 52-54.; MÉL. L: 408.; RÚL V: 21-22.; (Gulyás, MÉL, RÚL: téves halálozási adat: máj. 19.!) Vajda Mária Ecsedy Csaba (1942. ápr. 25. Munkács 1995. jún. 4. Bp.): etnográfus, etnológus, af- rikanista. - Testvére Ecsedy Ildikó (1938-) nyelvész, sinológus.- Az ELTE nép- rajz-m. nyelv és irodalom szakán végzett (1967), Termelési viszonyok és racionális állam Fekete-Afrikában c. disszertációjával doktori oklevelet szerzett (1968). A Néprajzi Múz.-ban muzeológus (1967-1979), az Afrika-gyűjt. kezelője. Az MTA Nyelvtud.-i Int.-e Oientalisztikai Munkaközösségében tud.-os munkatárs (1979-1995). Afrika különféle törzseinek kultúrájával foglalkozott, részt vett interdiszciplináris kutatásokban. Több afrikai tanulmányutat tett; a leghosszabbat 1972. febr.-júl.-ban Szudánban, a burunok között. Kb. 1800 szóból álló hegyi burun szótárt állított össze. 1200 fekete-fehér, 500 színes fényképet, 10 órányi népzenei magnetofonfelvételt készített. Járt Ghánában (1975), Nigériában (1975), Vietnamban és Laoszban (1982), Indiában és Thaiföldön (1985). - A néprajztud. kandidátusa (posztumusz, 1996), Burun tanulmányok. Fejezetek egy szudáni törzs néprajzából (Bp., 1994) c. értekezése alapján. A M. Néprajzi Társaság Jankó Já- nos-díja (1974). F. m.: Some questions of the political evolution of the traditional state in Africa, south of the Sahara (Néprajzi Értesítő, LIV., 1972, 189-215.); An unknown people of the Sudan (The New Hungarian Quarterly, XIV, 1973.49., 143-150.); Aspects of Hunting among the Maiak of the Hill Burun, Sudan (Bp., 1973); A közösségi földtulajdon szerepe a fekete-afrikai uralkodó csoportok kialakulásában (Magyar Filozófiai Szemle, XIX., 1975, 3-4., 446-454.); Földtulajdon és állam- szervezet Fekete-Afrikában (in: Őstársadalom és ázsiai termelési mód. Bp., 1976; 2., bőv. kiad. 1982); Hagyományos kultúra a mai Fekete-Afrikában (in: Történelem és kultúra 1. Kultúrák sorsa a fejlődő világban. Bp., 1985; angolul is); Burun orális történelem (in: Történelem és kultúra 4. Tanulmányok. Bp., 1987). írod.: Terbócs Attila: E. Cs. irodalmi munkássága (Néprajzi Hírek, 26., 1997,1-4., 93-95.); RÚL VI.: 23. Kodolányi János, ifj. Edelényi Béla (1917. jún. 11. Sopronlövő - 1988. máj. 25. Debrecen): biológus, zoológus. - A szegedi Állami Polgári Isk.-i Tanárképző Főisk.-n - az Apponyi Koll. tagjaként - polgári isk.-i tanári (1940), tanítóképző int.-i tanári (1942), a szegedi tu- dományegy.-en bölcsészdoktori oklevelet szerzett (1943). A szegedi Ferenc József Tudományegy. Állatrendszertani Int.-ében díjtalan gyakornok (1941-1942), a lévai Állami Tanítóképző Int. helyettes tanára (1942-1945), katonai szolgálatot teljesített (1942-1944), dezertált (1945). A II. vh. befejezése után a debreceni Ref. Dóczi Lajos Leánynevelő Int. Tanítóképző Int.-ének r. tanára (1945-1950), a jászberényi Áll. Tanítóképző Int. int.-i tanára (1950-1956), uo. középisk.-i tanár (1960-ig). Az egri Pedagógiai Főisk. Állattani Tanszékének adjunktusa (1961-1963), a Debreceni Agrártud.-i Főisk. Növény-Állattani Tanszék, ill. Állattani Tanszék főisk.-i docense (1963-tól), majd tanszékvezetője (19641980). - Kutatásai a halak, kétéltűek, hüllők, madarak belső élősködő férgeinek rendszertanára és elterjedési viszonyaira irányultak, emellett a kisemlősök parazitáival is foglalkozott. Kiemelkedő jelentőségű az általa halakból, kétéltűekből és madarakból gyűjtött, ill. vásárolt belsőélősködő féreganyag, amely a M. Természettud.-i Múz. Állattárának Parazitológiai Gyűjt.-ében nyert végleges elhelyezést. A közvetett fejlődésű mételyek (Digenea) és a galandférgek (Cesto- idea) egyes csoportjainak meghatározásá
