Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
E
221 Ecsedi (pl. R. Rolland: Michelangelo; Benvenuto Cellini önéletírása; Van Gogh levelei; Művészettörténeti olvasmányok). Az MTA 1. tagja (1914), kizárták a tagok sorából (1920), tagságát visz- szaállították (1990). F. m.: A művészi ábrázolás az olasz és németalföldi festészetben (Bp., 1894); Az iparművészet könyve. 1-3. Társszerző (Bp., 1902-1912); Donatello (Bp., 1903); Die Völkerkunde im Ungarischen National Museum. Hampel Józseffel, Jankó Jánossal (Bp., 1905); Der Wiener Neustadter Alter Erzherzog Maximilians III. (Innsbruck, 1905); Művészettörténeti olvasmányok (Bp., 1909); A művészetek története. Barát Bélával, Felvinczi Takács Zoltánnal (Bp., 1926; 5. kiad. 1944; hasonmás kiad. Bp., 1993); Művészeti Lexikon. Építészet, szobrászat, festészet, iparművészet. Szerk. Gombosi Györggyel (Bp., 1935; 2. kiad. 1- 2., Bp., 1935; hasonmás kiad. Bp., 1998; CD-ROM- on: Bp., 1998). írod.: Gulyás VII.: 12-16.; RÚL V: 6-7. Bandi Gábomé Éber Sándor, ifj. (1909. máj. 19. Baja - 1985. júl. 5. Baja): tanár, festőművész. - Apja id. Éber Sándor (1878-1947) festőművész, műgyűjtő, testvére Pártayné Éber Anna festőművész, anyai nagybátyja Bellosics Bálint (1867-1916) etnográfus, tanár. A bp.-i Orsz. m. Képzőművészeti Főisk.-n Rudnay Gyula növendékeként végzett (1927-1931). Baján a ciszterci rendi III. Béla Gimn.-ban (1931-től), az Építőipari Technikumban, a Tanítóképző Főisk.-n tanított, majd tanulmányi felügyelő lett Baranya és Bács-Kiskun m. isk.-iban. - Számos portrét, tájképet, freskót, domborművet, síremléket készített, iparművészeti munkásságáról intarziás bútorai, fafaragásai, rézdomborításai és kovácsoltvas munkái tanúskodnak. Festőként sokat tett a Cserta-Duna holtágainak, az ártéri erdők, morotvák, az ősi vízimalmok, halászbárkák megörökítéséért és megismertetéséért. 1940 után szinte kizárólag pasztellkrétával dolgozott. A M. Népköztársaság Művészeti Alapjának tagja (1954-től). Műveit a bajai Türr István Miíz.-ban őrzik. - Négy évtizeden keresztül gondozta édesapja hagyatékát, a képzőművészeti, helytörténeti, néprajzi, régészeti ritkaságokat őrző Éber- gyűjt.-t, s folytatta Bácska soknemzetiségű vidékéről a néprajzi tárgyak gyűjtését. A család egyetértésével 1983-ban Baja városának tulajdonába, a Türr István Múz. kezelésébe adta az Éber Emlékházat, amely ~ és két gyermeke, Sándor és Anna műveit, a család hely- és irodalomtörténeti dokumentumait, bácskai és sárközi néprajzi tárgyakat bemutató múz.-i kiállítóhelyként 1985-ben nyitotta meg kapuit. Az ~ tiszteletére alapított Éber-díjat 1987 óta kétévenként ítélik oda a Baja város kulturális életében kiemelkedő szerepet vállaló személyeknek. F. kiáll.: egyéni: Művelődési Központ (Baja, 1961); Türr István Múz. (gyűjteményes, Baja, 1959); Bajai Képtár (1970); Zombor (1979); Művészetek Háza (gyűjteményes, Szekszárd, 1995). írod.: Pogány Ö. Gábor-Szij Rezső-Tasnádi Attila: Művészéletrajzok (Bp., 1985); Kovács Zita: Az Éber-emlékház. Id. Éber Sándor, ifj. Éber Sándor és Éber Anna művészete (Baja, 1999); Gulyás VII.: 19.; KMML I.: 511.; RÚL VI.: 9. Kovács Zita Ecsedi István (1885. szept. 20. Debrecen - 1936. máj. 17. Debrecen): tanár, etnográfus, múzeumigazgató. - A bp.-i tudományegy.- en filozófiát, egyetemes és m. történelmet, irodalomtörténetet és földrajzot tanult; A Hortobágy- puszta természeti viszonyai, különös tekintettel a mezőgazdaságra c. értekezésével doktori (Szeged, 1908), majd történelem-földrajz szakos középisk.-i tanári oklevelet szerzett (1909). A szegedi állami főgimn.-ban óraadó tanár (1908/09. tanév), a debreceni Ref. Koll. Tanítóképző Int.-ének helyettes, majd r. tanára (1911-1929); tanítványaiból néprajzi gyűjtőket nevelt, részükre rendszeresen pályázatokat írt ki, melyeket saját pénzéből díjazott. Az I. vh.-ban a galíciai fronton, majd Erdélyben szolgált (1914— 1918). A debreceni Tisza István Tudomány- egy.-en a Mo. földrajza és néprajza tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1925). Tanári munkája mellett a debreceni Városi Múz. tb. őre (1911-1929), a Néprajzi Tár vezetője (1912-től). A városi tanács megbízta a Közművelődési Könyvtár igazgatásával és a Múz.-i Képtár vezetésével is (1925-től).
