Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
E
Éber 220 terepbejárásokat. Koroncón, amelynek határában gazdag őskori és római kori régészeti emlékanyag került elő, kapcsolatba került Milkovits János közbirtokos műgyűjtővel, akinek rangos éremgyűjt.-ét feldolgozta, és ismertette a Fehér Ipoly szerkesztette vm- monográfiában (1874). Barátját, Rómer Flórist az Archaeológiai levelekben rendszeresen értesítette régészeti gyűjtőmunkájának eredményeiről. Rangos és jelentős nagyságú botanikai és numizmatikai gyűjt.-t alakított ki, melyből gazdagon megajándékozta a bencések győri régiségtárát (119 arany, 1296 ezüst és 159 réz éremből, összesen 1957 db- ból álló görög és római pénzgyűjt., 1877). Megírta Koroncó település és plébániájának történetét (eredeti kéziratát a győri káptalan magánlevéltárában őrzik). A m. orvosok és természetvizsgálók 1874. évi győri vándor- gyűlésére kiadott megyekötetben feldolgozta a vm. őskorát és növényvilágát, Szta- chovich Remiggel együtt összeállította a vm. régészeti kataszterét, amely napjainkban is használható adatokat tartalmaz az őskor és ókor archeológiái kutatásában. Gyűjtő és régészeti kutató munkájának tárgyi emlékeivel gazdagon megajándékozta az MNM Régészeti Osztályát és éremtárát is; 300 db kőszerszám (1882), majd végrendelkezése révén, halála után 1672 db-ból álló gyűjt, került a múz.-ba. Az MNM-ben rendszeresen tartott bemutató kiáll.-okat friss gyűjtéseinek és ásatásainak tárgyaiból. A győri teológiai főisk. Zalka János püspök által alapított (1872) Keresztény Régészeti Tanszékén archeológiát, egyházművészetet és építészettörténetet adott elő. A régészeti leletek és épületek tud.-os értékeinek felismerése és azok megmentése érdekében számos cikket írt tud.-os folyóiratokba és napilapokba. Több kiáll.-on is kiváló szaktudással mutatta be a székesegyházi kincstár műértékű darabjait. Rendezte a győri káptalan hiteleshelyi és magánlevéltárát. 1358 kötetes könyvtárát a győri papi szemináriumra hagyta (1889). Bőkezűen pártfogolta az egyházművészetet; több műtárgyat vásárolt a koroncói plébániatemplomnak, a győri székesegyháznak és a budavári Nagyboldogasszony (Mátyás)-templomnak. Győrött a Káptalan domb 8. sz. házban lévő lakásában valóságos kis tud.-os központ alakult ki. F. m.: A koronczói (Győr m.) vidéknek kő-, bronz és vas-korszaki leletei (Archaeológiai Értesítő, 1868, 166-180.); Koronczó története (Győri Történelmi és Régészeti Füzetek. Győr, 1869, 67-74.; 338-357.); Archaeológiai levelek. IV. (Archaeológiai Értesítő, 1869-1873,11 levél); Őskor - A megye viránya - Régészeti leihelyek. Sztachovich Remiggel (in: Győr megye és város egyetemes leírása. Szerk. Fehér Ipoly. 1874, 97-132.; 357-377.; 405-410.); A veszprém- megyei hathalmi sírhalmok - Győr vidékének kőkorszaki leletei (Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Nagygyűlésének Munkálatai. Győr, 1876, 265-267.; 249-260.); Római sírlelet (Győri Közlöny, 1883. 92. sz.). Irod.: E. F. (Religió, Bp., 1889, 21.); Bedy Vince: Győregyházmegye múltjából III. A győri székeskáptalan története (Győr, 1938, 484-485.); Uzsoki András: A győri és Győr környéki régészeti gyűjtés és kutatás története (Arrabona, 7., 1965,5-86.); Szörnyei II.: 1161-1162.; Pallas V: 652.; MÉL I.: 406.; GYÉL: 82-83; Gulyás VII.: 3. Tóth László Éber László; ered. (1886-ig) Ellenberger (1871. máj. 28. Pest- 1935. márc. 29. Budakeszi): művészeti író, műfordító. - A bp.-i tudományegy.-en bölcsészdoktori oklevelet szerzett (1894), a lipcsei egy.-en, majd Fran- ciao.-ban és Olaszo.-ban művészettörténetet tanult (1895-1897). Az MNM Érem- és Régiségtárának munkatársa, segédőre (18981904), a Múz.-i Képtárban a m. szobrászat (1901-től), majd az Érem- és Régiségtárban az őskori emlékek kezelője. A Műemlékek Orsz. Biz.-ánál teljesített szolgálatot (1904— 1906). Az Orsz. Iparművészeti Isk.-ban művészettörténetet tanított (1900-1919), a bp.-i tudományegy.-en az ókeresztény és középkori művészettörténet magántanára (1905- 1912). A Tanácsköztársaság (1919) alatt a bp.-i József Műegy. r. tanára; a proletárdiktatúra alatti szerepvállalása miatt nyugdíjazták (1921). A bp.-i Stadler Vaskereskedés Rt. ig.-ja (1920-tól), de tud.-os tevékenységét nem hagyta abba; dolgozatai, művészettörténeti tanulmányai többek között az Archae- ologiai Értesítőben, a Műemlékbiz. kiadványaiban, a Műbarát, ill. az Ars Una c. folyóiratban láttak napvilágot. A művészet története (Bp., 1926) c. összefoglalás társszerkesztője, a Művészeti Lexikon (Bp., 1935) társszerkesztője. Jelentősek mű-, ill. szakfordításai
