Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

E

219 Ebenhöch Dudichné Vendi Mária (1890. máj. 26. Ditró [Gyergyóditró] - 1945. aug. 17. Sop­ron): mineralógus, krisztallográfus. - Apja Vendl Aladár polgári isk.-i ig., fivérei Vendl Aladár és Vendl (később Vendel) Miklós geo­lógusok. Férje (1935-től halálág) Dudich End­re zoológus; nevelt fia ifj. Dudich Endre (1934—) geológus. - A bp.-i Tudományegy.-en természetrajz-földrajz szakos középisk.-i ta­nári oklevelet szerzett (1912). A lőcsei állami leányközépisk. helyettes (1913-1915), majd r. tanára (1915-1919); a szombathelyi leány- gimn. r. tanára (1919-1920); az MNM Ásvány- Őslénytárának segédőre (1920-1922), őre (1922-1934), I. osztályú őre (1934-1938; nyugdíjba vonulásáig). A debreceni Tisza Ist­ván Tudományegy. Ásvány-Földtani Int­őben - Mo. első női egy.-i tanáraként - a kris­tálytan magántanárává képesítették (1931), az ált. ásványtan tárgykörében címzetes ny. rk. tanár (1941-1944). A bp.-i Tudományegy.- en kristálytani disszertációjával bölcsészdok­tori oklevelet szerzett (1913). - Krenner Jó­zsef kristályalaktani isk.-jának egyik utolsó tanítványa. Szakirodalmi munkássága túl­nyomórészt az MNM Ásvány-és Őslénytárá­ban eltöltött éveinek (1920-1938) első felére szorítkozik; egy-két kőzettani cikken kívül kristálytani tanulmányokat közölt, főként a történelmi Mo. lelőhelyeiről származó ásvá­nyok alaktanáról. A vizsgált példányok szin­te kivétel nélkül az Ásvány- és Őslénytárból származtak. Különösen a kakit nagyszámú kristályforma-kombinációit tanulmányozta, számos új formát ismert fel. Munkáit a precíz adatközlés és a kifogástalanul szerkesztett rajzok jellemezték. A Természettudományi Köz­lönyben megjelent, tudománynépszerűsítő cikkei mellett a munkatársával, Koch Sán­dorral együtt írt, A drágakövek c. könyv tette ismertté nevét a nagyközönség körében; e munkát a M. Természettud.-i Társulat Rauer- díjjal jutalmazta (1935). Az MNM Ásvány- és Őslénytárának meteoritgyűjt.-éről készített leltárát (1928) halála után Tokody László tet­te közzé, kiegészítve az egyéb hazai gyűjt.-ek anyagával. Tud.-os közleményei főként a Földtani Közlöny, az Annales historico-naturales Musei Nationalis Hungarici, vmint a Matemati­kai és Természettudományi Értesítő köteteiben jelentek meg, német nyelvű változataik pe­dig a kor vezető ásványtani szaklapjaiban, a német Zeitschrift für Kristallographieben és a Centralblatt für Mineralogieben. - A Magyar­honi Földtani Társaság tagja (1916-tól), választmányi tagja (1926-tól halálig), a Ter­mészettud.-i Társulat, a Mo.-i Kárpát­egyesület, a Főisk.-t Végzett M. Nők Egye­sületének tagja. - A Magyarhoni Földtani Társulat a Vendl Mária-emlékalapítvány dí­jával és emlékérmével jutalmazza a kiemel­kedő ásványtani publikációkat (1964-től). F. m.: A drágakövek. Koch Sándorral (Bp., 1935; ha­sonmás kiad. Bp., 1991); Magyarország meteoritgyűj­teményei. Tokody Lászlóval (Bp., 1951). írod.: Jankovitsné Steinert K.: Dr. V. M. emlékezete (Földtani Közlöny, 75/76., 1945/46,1-6.; bibl.-val); Sztrókay Kálmán: Az első magyar professzornő (Emlékezés a 30 éve elhunyt V. M.-ra) (Földtani Tu­dománytörténeti Évkönyv 4., 1976,55-57.); Magyar asszonyok lexikona (Bp., 1931); MTL: 846-847. Papp Gábor E E. Szabó Ilona: — Szabó Ilona, E. Ebenhöch Ferenc (1821. júl. 25. Győr - 1889. júl. 16. Győr): r. k. pap, régész, művé­szeti író. - A győri kir. jogakad. bölcseleti ka­rán tanult (1837-1839), majd elvégezte a győri papi szemináriumot (1844). Pappá szentelése után egy évig a gr. Szapáry csa­ládnál nevelő, Győrött segédlelkész (1846), Koroncón plébános (1851), a téti kér. espere­se, Győrött kanonok (1873), címzetes tomaji apát (1884). Volt szentszéki ülnök, zsinati és egyházm.-i könyvvizsgáló. - Az 1840-es években ismerkedett meg Rómer Flórissal, akinek ösztönzésére növényeket, állatokat és történelmi régiségeket kezdett gyűjteni. Pannonhalma környékén, Sokoróalján és a Szigetköz D-i részén rendszeresen végzett

Next

/
Thumbnails
Contents