Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
D
Dudich 218 di Ferenc József Tudományegy.-en sub auspiciis gubernatoris bölcsészdoktori címet szerzett (1922); uo. egy.-i magántanárrá habilitált (1925). Beosztott középisk.-i tanár az MNM Állattárában (1919-1922), múz.-i őr (1922-1934). A Pázmány Péter Tudományegy. BTK-n, ill. 1950-től az ELTE TTK-n az állat- rendszertan magántanára (1925-1934), ny. rk. (1934-1936), ny. r. tanára (1936-1949), tanszékvezető egy.-i tanára (1949-1966). - Co- leopterológusnak indult, első közleményeit is a bogarakról írta. Hazánkban először alkalmazott matematikai módszereket a rovarok variációs vizsgálatakor. Első zoológiái felfedezése a róla elnevezett Bythinus dudichi Rätter nevű bogárfaj, amely az olasz harctérről származott. Hazai gyűjtéseivel jelentősen gyarapította a múz. rák-, féreg-, puhatestű- és víziatka-gyűjt.-ét. Foglalkozott a föld alatti vizek, a barlangok, a talajvíz élővilágának kutatásával. Nevéhez fűződik a Baradla-barlang élővilágának rendszeres vizsgálata és az első produkcióbiológiai munka, amellyel elnyerte a Természettud.-i Társulat Margó-díját (1931); eredményeit a Barlangi monográfiákban foglalta össze (1932). Legnagyobb sikere e témában az aggteleki Baradla-barlangban felállított első hazai föld alatti barlangbiológiai kísérleti laboratórium (1958). Maucha Rezsővel együtt megszervezte a rövid életű bajai Duna-kutató Int.-et (1944), majd az alsógödi Dunakutató Állomást (1958), amelynek 1970-ig vezetője volt. Számos dolgozata jelent meg a Duna élővilágáról. Hosszabb időt töltött a tihanyi Biológiai Kutató Int.-ben és a nápolyi Zoológiái Állomáson. Az utóbbi helyen kiemelkedő a rákok vedléséről és újraképződő mészbera- kódási folyamatának polarizált fényben való vizsgálatáról írt munkája. Az egy.-en legfontosabb feladatának a korszerű rendszertani oktatás megteremtését tartotta. Előadásainak anyaga a Természettud.-i Társulat kiadásában jelent meg (Az állatok rendszere és a szárazulatok állatfóldrajza, 1942). A II. vh. után újjászervezte az Állatrendszertani Int.-et, rövid ideig az ottani akad.-i Talajzoológiai Kutató- csoportot vezette. Szervezőmunkájának eredménye az Állatrendszertani Int. folyóirata, az Opuscula Zoologica (1956). Az 1950-es évek elején jelentős szerepe volt az Állathatározó és több gyűjtéstechnikai könyv megírásában, majd a Magyarország Állatvilága c. sorozat szerkesztésében. - A biológiai tud.-ok doktora (1952). Az MTA 1. (1932), r. tagja (1942- 1949); tanácskozó taggá minősítették (1959), ismét 1. (1953), majd r. tag (1964). A Szt. István Akad. IV. osztályának tagja (1929). Az MTA Zoológiái Biz.-a, majd a Hidrobiológiái Biz. elnöke, csaknem 20 évig az MTA Biológiai Csoportjának, majd Osztályának csoport-, ill. osztályvezető tagja. Az Állattani Szakosztály alelnöke (1934-1941), majd elnöke (1941— 1944), a M. Biológiai Társaság, a M. Rovartani Társaság, a M. Hidrológiai Társaság és a M. Karszt- és Barlangkutató Társaság dísztagja, ill. díszelnöke. Az Österreichische Höhlenforschende Gesellschaft (1935) és a bécsi Zoologisch-botanische Gesellschaft tb. tagja (1961). Az Acta Zoologica főszerkesztője (1953— 1971). - AM. Rovartani Társaság Frivaldsz- ky-emlékérme (arany fokozat, 1962), a M. Karszt- és Barlangkutató Társaság Kadic Ot- tokár-emlékplakettje (1962), a Természettud.-i Társulat Bugát-díja (1972), Kossuth-díj (második fokozat, 1957), az MTA Nívódíja (1969; Kaszab Zoltánnal megosztva, a Magyarország Állatvilága c. sorozat szerkesztésében végzett munkájuk elismeréséül). F. m.: Systematische Studien an italienischen Aselliden (Annales Musaei Nationales Hungarici, 22., 1925. 281-301.); Systematische und biologische Studien an den Phronima-Arten des Golfes Neapel (Zoologischer Anzeiger, 65., 1926,117-177); Systematische und biologische Untersuchungen über die Kalkeinlagerungen des Crustaceenpanzers in polarisiertem Lichte (Zoologica, Stuttgart, 80., 1931, 1-154.); Biologie der Aggteleker Tropfsteinhöhle Baradla in Ungarn (Speläologische Monographien, Wien, 13., 1932, 1-186.); Az állat és élete. Hankó Bélával (Bp., 1942); Állatfóldrajz. I—II. (Bp., 1951-1952); Die Grundlagen der Fauna eines Karpatenflusses (Acta Zoologica Hungarica, 3., 1958, 179-200.); Systematisches Verzeichnis der Tierwelt der Donau mit einer zusammenfassenden Erläuterung (Limnologie der Donau, Stuttgart, 3., 1967, 4-40., 43-69.); Állatrendszertan. Loksa Imrével. Egy.-i tankönyv (Bp., 1969). írod.: Soós Árpád: Megemlékezés Dr. D. E.-ről (Állattani Közlemények, LIX., 1972, 3-15.); Balogh János: D. E. (MTA Biológiai Osztályának Közleményei, 14., 1971,1-6.); Loksa Imre: Dr. D. E. (Karszt és Barlang, 1971.1.); MÉL III.: 167-168.; Gulyás VI.: 337-339.; MTL: 254-255. (Kádár Zoltán: D. E.); MKL II.: 719.; RÚL V: 787-788. Forró László
