Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
D
217 Dudich helytörténeti kutatás, vmint a muzeologia kezdetei elválaszthatatlanok nevétől. A múz.- ok felé jóval ismertebb bátyja próbálta terelgetni. Fiatalabb korában régészeti és más helytörténeti tárgyakat gyűjtött. Az 1890-es évektől gondozta, rendezte és leltározta a zen- tai városházán a 19. sz. közepe táján, a gimn.-i gyűjt.-ekhez hasonlóan berendezett, de szakszerűbben gyűjtött, kabinetszerű gyűjt.-t, ám külön múz. megnyitására nem kerül sor. A két vh. közötti időszakban is kísérletet tett múz. alapítására, sőt szorgalmazta egy városi könyvtár, ill. levéltár megnyitását is. Mindezen intézmények csak a II. vh.-t követő években valósultak meg, de az irántuk való érdeklődés fenntartásában ~nak közvetlen szerepe volt. A múzeumalapítási kísérletek mellett elsősorban a helytörténet-kutatás foglalta le minden szabad idejét. Autodidakta történészként rengeteget publikált a helyi lapokban, vmint a Bács-Bodrog vm.-i Történelmi Társulat évkönyveiben. Legértékesebb - kéziratban maradt - munkája a város krónikája, melyben végigköveti Zenta történetét a kezdetektől 1921-ig. - Az Orsz. Régészeti és Embertani Társulat tagja (1902-től). F. m.: Zenta rövid története (Zenta, 1903); A zentai csata, amint azt Eugen herczeg tudósításában megírta (H. n., é. n.). írod.: Kalapis Zoltán: Lentségi arcképcsarnok (Újvidék, 2001). Pejin Attila Dudás Gyula; Muhoray (1861. nov. 19. Zenta - 1911. jan. 8. Homonna): történetíró, műkedvelő régész. - Öccse Dudás Andor városi tanácsos, műkedvelő történész. - A bp.-i tudományegy.-en tanult (1881-1885), bölcsészdoktori oklevelet szerzett. A zentai gimn. próbaéves történelem-latin szakos tanára (1886-1887), a szegedi tanker.-i főigazgatóság tisztviselője (1887-1889), a zombori kereskedelmi isk. tanára (1889-től). A Bács- Bodrog vm.-i Történelmi Társulat másodtitkára (1890-től), titkára (1895-1899). Bp.-en (1898-1899), majd Bács-Bodrog vm.-ben segéd-tanfelügyelő (1899-1905), Homonnán tanfelügyelő (1905-1911). Történetírói, ill. régészeti tevékenysége elsősorban Bács- Bodrog vm.-hez kötődött. A zentai helytörténet-kutatás és -írás megteremtője. Történeti érdeklődése szerteágazó és sokoldalú volt, régészeti munkássága főleg Zenta környékére korlátozódott, s elsősorban a halmokat kutatta. Gyarapította a városházán berendezett, kabinetszerű múz.-i gyűjt.-t, az ott őrzött tárgyakat tud.-osan feldolgozta, meghatározta, ami fontos lépés volt egy majdani vidéki múz. megalapítása felé. Rendszeresen publikált a vm.-i történelmi társulat évkönyvében, jelentéseket küldött az Archaeológiai Értesítőnek. Megbízást kapott Zenta monográfiájának megírására; a munka egyik része kéziratban maradt, másik része nem készült el vagy elveszett. - AM. Heraldikai és Genealógiai Társaság 1. tagja (1902-től), a Bács-Bodrog vm.-i Történeti Társulat másodtitkára (1890- től), titkára (1895-1899). - Nevét viseli a zentai múz.- és levéltárbarátok helytörténet-kutató és -népszerűsítő köre (1961). F. m.: A zentai csata (Zenta, 1885); Bács-Bodrogh vármegye régészeti emlékei (Zenta, 1886); Szerémi György emlékirata (H. n. [Bp.], 1886); A szabad hajdúk története a XVI. és XVII. században (Szeged, 1887); A szeged- alsóvárosi templom műrégészeti szempontból (Szeged, 1887); Az alföldi halmok (Zombor, 1890); A bácskai és bánsági szerbek szereplésének története 1526-1711 (Zombor, 1896); Bács-Bodrogh vármegye egyetemes monográfiája. 1-2. Szerk. (Zombor, 1896); Az oktatásügy története Bács-Bodrogh vármegyében (Zombor, 1896); Zemplén vármegye oktatásügye (Sátoraljaújhely, 1906); Irodalmi dolgozatai (Homonna, 1907). írod.: Katona Pál: D. Gy. élete és munkássága (Zenta, 1961); Káich Katalin: Bács-Bodrog vármegye Történelmi Társulata (1883-1918) (Újvidék, 1980); Kalapis Zoltán: Lentségi arcképcsarnok (Újvidék, 2001); Szinnyei II.: 1104-1105.; Gulyás VI.: 327-328.; RÚL V: 782-783.; ÚMIL I.: 469. Pejin Attila Dudich Endre, id. (1895. márc. 25. Nagy- salló -1971. febr. 5. Bp.): zoológus, entomoló- gus. - Fia ifj. Dudich Endre (1934—) geológus, geokémikus. - A bp.-i Pázmány Péter Tudo- mányegy.-en, az Eötvös Coll. tagjaként, természetrajz-földrajz szakon tanult (1913— 1915,1918-1920); közben az I. vh.-ban olasz, ill. oroszo.-i frontszolgálatot teljesített (1916-1918). A szege-
