Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

D

Dragomán 216 vm.-i szerkesztőségi tagja (1939-1944). Részt vett, és Hagyományaink élete címmel előadást tartott az 1943. évi balatonszárszói konferen­cián. A háborút követően a Közgyűjt.-ek Orsz. Felügyelőségén asszisztens (1948-tól), majd a szombathelyi Vasvm.-i Múz. ig.-ja (1949. jan. 1 -1957. dec.). Új feladata teljes mér­tékben megfelelt tud.-os érdeklődésének és felkészültségének, amelynek végső célja a megyei néprajzi monográfia előmunkálatai­nak elvégzése volt. Adatok Vas megye néprajzá­hoz (1958) c. dolgozatában, a történeti és iro­dalmi források feltárásán túl, a településtörté­net, a népi építészet, a gazdálkodás és a nép­szokások témakörében kísérelt meg összefog­laló képet alkotni. Őrség (1960) c. tájmonográ­fiája összegezte az e területre vonatkozó gyűj­téseit. A Népművelési Int. néprajzi osztályve­zető-helyettese (1958. jan.-tól), az int. átszer­vezése után a honismereti szakkörvezetők Honismeret c. kiadványának szerkesztője (1961-1969). Sajtó alá rendezte Berze Nagy Já­nos Égigérő fa - magyar mitológiai tanulmányok c. művét, Katona Imrével közösen, Néprajzi alapismeretek címmel szakköri jegyzeteket írt tanítóképzők, főisk.-k és egy.-ek számára, me­lyek segítségével a néprajzi gyűjtőmozgalom tevékeny résztvevőinek generációit nevelték ki. írásai többek között az Ethnographia, a Né­pünk és nyelvünk, az Erdélyi Múzeum, a Debre­ceni Szemle, a Vasi Szemle, az Irodalomtörténeti Közlemények, a Magyar Protestánsok Lapja, a Dunántúli Szemle, az Irodalomtörténet, a Ma­gyarságtudomány, a Balatoni Szemle, a Magyar Nyelvőr, az Acta Ethnographica, a Múzeumi Hír­adó, a Dunántúl, az Adattári Értesítő, a Néprajzi Értesítő, a Néprajzi Közlemények, a Soproni Szemle, a Vas Népe, Az Iparművészeti Múzeum Évkönyve, a Jászkunság, az Index Ethnographi- cus, a Honismeret, a Savaria. A Vas Megyei Mú­zeumok Értesítője, a Bácker-Konditer Zeitung, a Szabolcs-Szatmári Szemle, a Múzeumi Közlemé­nyek, a Műveltség és Hagyomány, A Miskolci Herman Ottó Múzeum Évkönyve, a Múzeumi Kurír hasábjain jelentek meg. — AM. Néprajzi Társaság tagja (1929-től), belföldi tb. tagja (1978). F. m.: Cigányadomáink (Ethnographia, 1929, 82- 106.); Betyárromantika (uo., 1930, 5-24., 97-113.); Dunaszentgyörgy népe (Bp., 1937); A boszorkányok gyűlése a magyar néphitben (Bp., 1940); Szent Gellért hegye és a boszorkányok (Bp., 1940); Kedvet virágoz­tató magyar népmesék. A magyar népmese kistükre (Bp., 1944); A jelkép, mint néprajzi fogalom (Ethno­graphia, 1944,59-69.); Bakhátas szántás és a nyugat­magyarországi eketípusok (Néprajzi Értesítő, 1954, 149-164.); Adatok Vas megye néprajzához (in: Vas megye. Helytörténeti tanulmányok. Szombathely, 1958); Az Őrség (Bp., 1960); Gesztenyetermelés Vas megyében (Néprajzi Közlemények, 1961. 1., 16- 90.); A vasi betyárvilág kezdeteiből (Vasi Szemle, 1964. 2., 169-194.); Ajaki „ördögkövek" mondájának képzettörténetéhez (uo., 1966. 2., 266-295.); Adatok a felsőmagyarországi betyárvilág kialakulásának kezde­teihez (A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 1969, 389-436.); Az Angyal Bandi-nóta történeti háttere (Ethnographia, 1971, 220-248.). írod.: Bárdosi János: D. S. köszöntése (Néprajzi Hírek, 1978. 3-4., 121-126.); Szamosujvári Sándor: D. S. 70 éves (Honismeret, 1979. 1., 19-20.); Hor­váth Ernő: Bemutatjuk D. S.-t (Vasi Honismereti Közlemények, 1985. 1-2., 16-21.); Gulyás VI.: 216-217.; MÉL IV: 204.; RÚL V: 723. - Bibi.: Bár­dosi János: D. S. irodalmi munkássága (Szombat­hely, 1978). Nagy Zoltán Dragomán Pál (1914. febr. 14. Székelyud­varhely - 1993. márc. 2. Szombathely): tanár, földrajzi szakíró. - A kolozsvári Ferenc József Tudományegy.-en földrajz szakos ta­nári oklevelet szerzett (1939). Marosvásár­helyen tanított (1939-1949), a Tartományi (Megyei) Múz. ig.-ja (1949-1974; nyugdíjazá­sáig). Vezetése alatt nyílt meg a Kultúrpalo­tában (1949), majd az egykori Székelyföldi Iparmúz. felújított épületében (1958) az állandó történelmi kiáll., amely a legrégibb időktől 1848-ig mutatta be a megye történel­mét. Nevéhez fűződik a marosvásárhelyi mamutlelet felfedezése (1955). Tanulmányai a Sepsiszentgyörgyi Tartományi Múz. év­könyvében jelentek meg. F. m.: A marosvásárhelyi mamutlelet (Marosvásár­hely, 1955); RMIL I.: 424. Bónis Johanna Dudás Andor, Muhoray (1869. nov. 13. Zenta - ?): helyettes levéltámok, városi taná­csos, műkedvelő történész. - Bátyja Dudás Gyula történetíró, műkedvelő régész. - Ki­rályhalmán erdészeti szakisk.-t végzett (1889). Hivatalnoki állást vállalt. Életéről és halálá­nak körülményeiről keveset tudunk. A zentai

Next

/
Thumbnails
Contents