Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

D

215

Dömötör

Dömök Teréz, tápiószentmártoni (1892. júl. 27. Szolnok - 1980. márc. 23. Bp.): tanítónő, fényképész. - Apja Dömök Jenő törvényszéki bíró Temesváron, bátyja Dömök István gépészmérnök, számos szakmunka (pl. a Villamos- hálózatok c. tankönyv) szerzője. - A fővárosi Orsz. M. Kir. Képző- művészeti Főisk.-n rajz- és kézimunka-tanítónői oklevelet szerzett (1914). Később részt vett az egyik bp.-i iparisk. fotótanf.-án, majd a bp.-i műegy. fényképész továbbképző tanf.-án is (1953). - A M. Kir. (utóbb Állami) Földtani Int.-ben ideiglenes alkalmazásban műszaki napidíjas, majd állásában megerősítve rajzoló

(1923). Nopcsa Ferenc ig. az általa akkor létesített fotólaboratóriumba osztotta be

(1927), ahol nyugdíjazásáig (1966) fényképészként dolgozott, s közben rajzolt is. Az 1930-as évek második felében Mottl Mária és Szörényi Erzsébet paleontológus, ifj. Noszky Jenő geológus és Fláberl Miklós preparátor mellett az int. Vigh Gyula által vezetett múz.-ának (akkor Gyűjt.-i Osztályának) munkatársa volt. Mint rajzoló, fényképész és illusztrátor többségében a múz.- ban őrzött ásványokról, kőzetekről és ősmaradványokról több ezer hiteles és pontos, sok esetben művészi színvonalú ábrázolást készített, amelyek hazai és külföldi szakkiadványokban, könyvekben, monográfiákban, folyóiratokban (Földtani Közlöny, Geologica Hungarica, Magyar Királyi [Állami] Földtani Intézet Évkönyve, Természettudományi Közlöny) jelentek meg. Fényképezett a bp.-i tudományegy. földtud. tanszékei és külföldi (pl. a bécsi, a berlini, a cambridge-i, a kijevi és a prágai) egy.-ek részére is.

Irod.: D. T. hagyatéka (M. Állami Földtani Int., Tudománytörténeti Gyűjt.).

Hála József

Dömötör László (1850. aug. 21. Arad 1903. aug. 10. Arad): tanár. - Az aradi állami főreálisk. tanára. Az aradi Kölcsey Egyesület titkára (1884-től); megszervezte az egyesület régiségtani gyűjt.-ét, amelynek értéket

az adja, hogy egy helység, a pecskai őstelepülés feltárásáról tanúskodik. Megrendezte az első képkiáll.-t (1890), az alföldi és D-mo.-i ált. kiáll. XVI. csoportjában 138 festményt mutatott be. Az aradi 1848-1849-es Ereklye Múzeum egyik létrehozója (1893). A város vezetőségéhez benyújtott memorandumban javasolta egy képzőművészeti gyűjt, létrehozását (1899); annak megalakulása után adományokkal járult hozzá a gyűjt, gyarapításához. Fraknói Vilmos, mint a múz.-ok és könyvtárak orsz. főfelügyelője a leghízelgőbb szavakkal mondott köszönetét munkájáért.

írod.: Janovics Ferenc: D. L. (Az Arad és vidéke képes Naptára, Arad, 1904); Szabó Ferency, Irma: Evoluţia colecţiei de artă a muzeului judeţean Arad după unire (Ziridava, X., Arad, 1978); Szinnyei II.: 1058-1059.

Lanevschi Gheorghe

Dömötör Sándor (1908. febr. 24. Bp. 1986. jan. 15. Bp.): nyelvész, etnográfus, múzeumigazgató. - A Pázmány' Péter Tudo- mányegy.-en nyelvészeti, irodalmi és filológiai tanulmányokat folytatott (1926-1930). Egyetemistaként fel- gyűjtötte Dunaszent- györgy népnyelvi anyagát. Solymossy Sándor ösztönzésére a társadalom számkivetettéivel: a betyárokkal, boszorkányokkal, cigányokkal kezdett foglalkozni. A Szegedi Tudományegy.-en A betyárromantika c. értekezésével doktori oklevelet szerzett (1930). Az MNM Néprajzi Mwz.-ának fizetés nélküli gyakornoka (1931-1932). Megélhetése biztosítására a Fővárosi Alkalmazottak Segítőalapjához szegődött havidíjas hivatalnoknak (1933-1935); az intézmény balatonkenesei üdülőtelepének igh.-e (1936-1944). Hivatali teendői mellett sorra jelentette meg szakcikkeit, tanulmányait. Sok kötete foglalkozik a m. népmesékkel. Balatonkenese múltjából és jelenéből c. kiadványsorozatában tíz kötete jelent meg. A m. mondavilággal, boszorkányhittel kapcsolatos tanulmányait az Ethnographia közölte. A Pável Ágoston által szerkesztett Dunántúli Szemle Veszprém