Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
D
Dornyay 214 újhelyi gimn.-ában tanított (1870-1878). A rendből kilépve (1878) Zemplén vm. szolgálatában árvaszéki előadó, alszámvevő (1878-1885), főszámvevő (1885-1903; a sátoraljaújhelyi pénzügy-igazgatóságon: 1903- 1908), Zemplén vm.-i főlevéltárnok (1908- tól), m. kir. kormánytanácsos (1924-től). - Irodalmi működését versekkel kezdte, majd hírlapi cikkekkel, elbeszélésekkel, néprajzi, történelmi tanulmányokkal folytatta. Szerkesztette a Máramaros (1876— 1877), ill. a Zemplén (1891-1892) c. lapot. Megindította, és haláláig szerkesztette az Adalékok Zemplén Vármegye Történetéhez c., havonként megjelenő történeti, régészeti, néprajzi folyóiratot (1896), amelynek I-XXIV. évfolyamában (1896-1928) mintegy 300 cikke, tanulmánya jelent meg, s benne a kortárs tudósok, történészek, régészek munkáit is megjelentette. Több orsz. történelmi kiadvány szerkesztője, munkatársa, számos egyesület, testület választotta tagjává. Fontos szerepet játszott a zempléni területen talált régészeti emlékek összegyűjtésében, amelyeket ideiglenesen a levéltárban tárolt, majd átadta a Dókus Gyula által alapított zempléni múz.-nak. F. m.: Lapok a tudományok könyveiből (Bp. 1877); Vázlatok az ősmagyar életből (Nagykároly, 1877); A boszorkányokról (Nagykároly, 1878); Őskeletű temetési hagyományok (Sátoraljaújhely, 1878); Sátoraljaújhely története (Sátoraljaújhely, 1907). írod.: Hőgye István: Neves újhelyiek. D. Gy. G. (Sátoraljaújhely, 1986, 23-24.); Szinnyei II.: 1016- 1017.; Gulyás VI.: 133-134.; MÉL I.: 391.; RÚL V.: 685. Hó'gye István Dornyay Béla: — Darnay-Dornyay Béla Doroghy Miklósné: — Fehér Zsuzsa, D. Dorogi Márton (1911. szept. 11. Szerep - 1980. nov. 10. Püspökladány): tanító, szákfelügyelő, néprajzi gyűjtő. - Debrecenben a Ref. Tanítóképző Int.-ben tanítói oklevelet szerzett (1932). A debreceni Kegyesrendi R. K. Főgimn.-ban (1922-1923), a kecskeméti Ref. Főgimn.-ban (1926-tól Gr. Tisza István Reálgim.-ban; 1923-1927), a Debreceni Ref. Tanítóképző Int.-ben (1927-1932), majd Püspökladányban tanított (1932-1973; nyugdíjba vonulásáig), és megyei szakfelügyelőként is dolgozott (1958-tól). - Tanítói munkája mellett egész életét a bőr és egyéb állati eredetű anyagok feldolgozásának, a szűcsmesterség és a bőrruházat kutatásának szentelte. Nagykunsági, hajdúsági, sárréti helyszíni gyűjtései mellett sorra tanulmányozta a kisebb-nagyobb múz.-ok anyagát, feldolgozta a Néprajzi Múz. hatalmas bőrviseletanyagát is. Terve a téma monografikus feldolgozása volt. Gyűjtéseinek, feldolgozásainak csak töredéke látott napvilágot az Ethnographiában, a Szolnok, Békés, és Hajdú-Bihar m.-i múz.-i kiadványokban, a Jászkunság hasábjain. Közreadott tanulmányai ennek ellenére kerek egészet alkotnak, és összefoglaló képet adnak a m. népi kultúra egyik fontos, a Tiszántúl régi életében különösen jelentős témakörről. A Magyar Néprajzi Lexikonba megírta a bőrrel, bőrruházattal és díszítéssel kapcsolatos szócikkeket. Terepmunkáinak eredményei részben a Néprajzi Múz. Ethnológiai Adattárában, részben a püspökladányi Karacs Ferenc Múz.-ban és a Békés m.-i múz.-okban, részben a Néprajzi Kutatócsoport archívumában és a család hagyatékában találhatók. -AM. Néprajzi Társaság tagja (1958-tól). - Sebestyén Gyula-emlékérem. - Püspökladányban utca, vmint (2001-től) a helyi Városi Művelődési Központ viseli a nevét. F. m.: Ajuhbőr népi kikészítése és felhasználása a Hajdúságban és a Nagykunságban (Ethnographia, LXVII., 1956,301-319.); Adatok a szarvasi szűcsmesterséghez (Gyula, 1960); A kunsági kisbunda (Szolnok, 1962); Sárréti és nagykunsági adatok a kacagány viseléséről (Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 1973. Szolnok, 1973,137-149.); Adatok a belek, burkok, hólyagok, erek, inak népi fölhasználásához (in: Bajomi Krónika. Szerk. Dankó Imre. Biharnagybajom, 1973,140-152.); A csont, a szőr, a toll, a tojáshéj és a trágya felhasználása a Hajdúságban és a Nagykunságban (Ethnographia, LXXXVIII., 1978, 586-599.); Püspökladányi ácsmunkák, díszítések, cirádák. Szerk. Matolcsi Lajos (Püspökladány, 1985). írod.: Molnár Balázs: D. M. (Ehnographia, XCII., 1981, 568-570.); Molnár Balázs: D. M. (Honismeret, IX., 1981,5., 56-57.); Balassa Iván: D. M. emlékezete (Múzeumi Kurír, 1982. jan., 38. sz., 48-53.); MÉL IV: 202.; RÚL V: 696-697. Vajda Mária
