Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
D
213 Dongó-Gyárfás lyói vármegyeház 14 termében több mint 140 db egyházművészeti, néprajzi és képző- művészeti tárgyat állítottak ki. A Csíki Néplap alapítója (1931). írásait a Csíki Lapok, a Csíki Néplap, az Ellenzék, az Erdély, az Erdélyi Iskola, az Erdélyi Múzeum, az Erdélyi Tudósító, a Hitel, a Keleti Újság, a Magyar Kisebbség, a Magyar Lapok, a Magyar Nép, a Pásztortűz, a Székelyföld, vmint mo.-i néprajzi és irodalomtörténeti szaklapok közölték. Álnevei: Gernyeszeghy Ádám, Páldeák Áron. - Az Erdélyi Szövetség örökös tb. elnöke (1989- től). Az Erdélyi Katolikus Akad. tagja (1938), a Szt. István Akad. II. osztályának tagja (1931). A történelem (néprajz) tud. doktora (1988). - Bethlen Gábor-díj (1991), Széchenyi-díj (1991). F. m.: A moldvai magyarság (Csíksomlyó, 1931; 5., átd. kiad. Bp., 1987); Úti jegyzetek. Teleki József gróf naplója (Kolozsvár, 1937); Adalékok Moldva történetéhez (Codex Bandinus) (Kolozsvár, 1940); Moldvai csángó mese és négy csángómagyar ének (Kolozsvár, 1942); Zemlényi János kéziratos énekeskönyve (XVII. század) (Kolozsvár, 1939); Mert akkor az idő napkeletre fordul (Kolozsvár, 1940); Csángó népzene. I—II. Rajeczky Benjáminnál (Bp., 1956-1961; új kiad. Bp., 1971); Hangszeres magyar tánczene a XVII. században (Bp., 1978); „...édes hazámnak akartam szolgálni...". Kájoni János: Cautionale Catholicum - Petras Ince János: Tudósítások. Szerk. (Bp., 1979); Az én Erdélyem. D. P. P. elmondja életét Balogh Júliának (Bp., 1988); Múltbanéző. Tanulmányok (Bp., 1990). írod.: Szabó T. Attila: A transylvan magyar kutatás (Hitel, 1938.1.); Balogh Edgár: A csángók vándorapostola (in: A hármas kis tükör. Bp., 1945); Beke György: Magunk keresése (Bukarest, 1972); „Megfog vala apóm szokcor kezemtől..." Tanulmányok D. P. P. emlékére. Szerk. Halász Péter (Bp., 1993; bibl.-val); Hajdú Demeter Dénes: In memoriam D. P. P. (Erdélyi Füzetek, Bp., é. n.); RMIL I.: 418-419.; MNéprLex I.: 603.; Gulyás VI.: 102-104.; MÚL: 100.; MKL II.: 673-674.; RÚL V: 664. Szabó András Domonkos János, vitéz (1921. márc. 24. Magyargencs - 1988. aug. 23. Oshawa, Kanada): m. kir. honvéd repülő szakaszvezető, főszerelő, emigrációs gyűjteményalapító. - Repülőszerelést tanult. Bevonult az 5/1. vadászosztályhoz Mátyásföldre (1942). Repülőgép-szerelő, a K-i fronton az 5/1. és 5/2. vadászszázadnál repülőgép-főszerelő, szakaszvezetői rangban (1943). Heppes Aladár őrnagy, majd alezredes parancsnoksága alatt harcolt a Puma osztály, majd ezred műszaki részlegénél (1945. máj. 8-áig). A hadifogságból nem tért haza, kivándorolt, s a kanadai Oshawa városban telepedett le (1950). A General Motors of Canada ottani gyárában szerszámkészítő, majd műszaki ellenőr. 1981-ben maradandó sérüléssel járó, súlyos üzemi balesetet szenvedett. Nyugdíjba vonulása (1984) után csak az Aero Múzeum ügyével foglalkozott. - Am. katonai repülés ügyének ápolójaként oshawai házának alsó szintjén 1965 után megkezdte egy repülős múz. kialakítását. Az emigrációban meghalt repülős személyek anyagaiból gyűjt.-t alakított ki. Ennek hírére az USA-ban és Kanadában élő veteránok eljuttatták a gyűjt.-be megmaradt anyagaikat. A kanadai repülős közösség 1972-re egyesületté fejlődött, és ettől kezdve minden évben a Szt. István napjához legközelebbi vasárnapon Oshawában évi közgyűlést tartottak. 1972-től a gyűjt. Hungarian Aero Museum néven működött, ügyeit a Repülő Múz. Biz.-a, utóbb (1980?- tól) Igazgatóság és a Múz. Tisztikara intézte. 1977-től használták a Múz. és Levéltár elnevezést is. Az adományozott tárgyak száma leginkább 1980-1990 között nőtt, elsősorban a veteránok egyre gyorsuló halálozása miatt. A múz. kiadásában megjelenő Magyar Szárnyak (1972-1995; kiadásra átkerült Mo.- ra, 1996-tól) c. értesítő, majd évkönyv világszerte megalapozta a gyűjt, ismertségét. - A ~ által kialakított gyűjt, az emigrációs magyarság legnagyobb katonai és hadtörténeti gyűjt.-e volt. A múz. hazaszállítása már ~ halálakor felmerült, mivel felesége nem volt képes gondozni és fenntartani a több ezres gyűjt.-t. ~ kívánsága a felszabadult Mo.-ra való eljuttatás volt, ez 1990 után, Für Lajos honvédelmi minisztersége alatt valósult meg. Őrzőhelye ma a Hadtörténeti Múz. Sárhidai Gyula Dongó-Gyárfás Géza (1853. júl. 16. Kiskunfélegyháza - 1928. szept. 2. Sátoraljaújhely): tanár, újságíró, levéltáros. - Szülővárosában, Szegeden és Kolozsvárott tanult, kassai jogakad.-i tanulmányait nem fejezte be. Belépett a piarista rendbe (1870). A rend máramarosszigeti, nagykárolyi és sátoralja
