Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

A

Aggházy

4

utak, a táti csatatér török temetőjének feltárásában. Másik szakterülete az 1848-1949. évi szabadságharc történetének kutatása volt. Közreműködésével gyűjtötték össze a '48-as sírokat a megszűnésre ítélt fővárosi temetőkből, jelölték meg emléktáblával a budai ostromok színhelyeit, állították fel Görgey Artúr lovas szobrát a Hadimúz. mellett. Kezdeményezésére kerültek vissza a '48-as lobogók Mo.-ra a SZU-ból (1941). A Bem- szobor avatásában éppúgy részt vállalt, mint az I. vh.-s hadihelykegyelet nívóssá tételében. 1926-ban Bp.-től Mohácsig emléktáblákat helyeztetett el a m. sereg 1526. évi vonulásának útvonalán. Szoros napi munkakapcsolatot alakított ki az új tud.-os intézmény és más szakterületek művelői közt, felismerve az anyaggyűjtésben a régészethez, műemlékvédelemhez, helytörténeti kutatásokhoz való kapcsolódás fontosságát. Szakmaszeretetével, szakmai ismereteivel - a hadseregen belül uralkodó dilettáns nézetekkel szemben - biztosította a m. hadtörténelem tárgyi emlékeinek helyes értelmű gyűjtését, őrzését. Vezetésével dolgozták ki az intézmény működési szabályzatát, éltetője, szerkesztője volt a Hadimúzeumi Lapok c. tud.-os folyóiratnak. 1938. jan. 25-én felülvizsgálását és nyugállományba helyezését kérte, máj. 1-jén egészségügyi okokból nyugállományba kényszerült, de továbbra is dolgozott főművén, az akad.-i pályadíjjal jutalmazott Budavár ostroma 1849-ben c. tanulmányán. Bp. 1945. évi ostromakor házuk légoltalmi parancsnoka, naplója ebből az időből fennmaradt. A háború után jelentkezett a múz. újjászervezésére, de idős kora miatt ajánlkozását nem fogadták el. - AM. Katonai írók Körének tagja, helyettes elnöke (1925-től), az Orsz. M. Régészeti Társulat, vmint a Műemlékek Orsz. Biz.-ának tagja (1924-től); a M.-Lengyel Baráti Társaság, a Bem Nemzeti Biz. elnöke (1927-től), a Báthory István Biz. (1931-től), a M. Miczkiewicz Társaság társelnöke (1935-től), a Pátria M. írók, Hírlapírók és Művészek Klubja, a Hollós Mátyás Társaság történelmi biz. elnöke. A Historia (1928-1932), a M. kir. Hadimúzeum Kiadványai, a Magyar Katonai írók Köre első évkönyve 1924—1934 c. antológia szerkesztője (De Sgardelli Caesarral, Bp., 1934). - Magyar Bronz Érdemérem (1926), Bolgár Szt. Sándor

Rend parancsnoki keresztje (1932), a Finn Fehér Rózsa Rend parancsnoki keresztje (1937), Magyar Érdemrend tiszti keresztje (1937).

F. m.: Török hadak magyar földön. Az 1532. évi török— magyar-osztrák háború, különös tekintettel Kőszeg ostromára (Székesfehérvár, 1911); A világháború 1914- 1918. Stefan Valérral (Bp., 1934); Budavár ostroma 1849-ben. S. a. r., szerk. Hermann Róbert (Bp., 2001). írod.: Szoleczky Emese: A. K. naplószerű feljegyzései 1937-ből (A Hadtörténeti Múzeum Értesítője, 3., 169-201.); Szoleczky Emese: A. K. Bev. tan. a Budavár ostroma 1849-ben c. kötethez (Bp., 2001); Gulyás I.: 262-263; MÉL III.: 4.; RÚL I.: 139-140.

Szoleczky Emese

Aggházy Mária, Gulácsy Lajosné; G. Aggházy (1913. jún. 26. Bp. - 1994. nov. 2. Bp.): művészettörténész. - Nagyapja Aggházy Gyula (1850- 1919) festő, férje Gulácsy Lajos festő. - A Pázmány Péter Tudo- mányegy.-en művészettörténetből bölcsészdoktori oklevelet szerzett (1937). A Szépművészeti Mázban gyakornok (1938— 1944), múz.-i őr (1944- 1947), a Könyvtár és az egyéb segédgyűjt.-ek osztályvezetője, tud.-os munkatárs (1947-1967), később a Régi Szobor Osztály vezetője (1967-1974), tud.-os tanácsadója (1974-től). - A mo.-i barokk szobrászat kiváló kutatója. Első könyvében (A Zirci apátság templomépítkezései a XVIII, században. Veszprém, 1937; egyúttal doktori értekezése is) a zirci rendház levéltárából felkutatott új forrásokra támaszkodott. Pozsony környékén Georg Raphael Donner addig ismeretlen alkotásait azonosította. A barokk szobrászat Magyarországon (1959) c. monográfiája (egyben kandidátusi disszertációja) az első összefoglaló mű a téma mo.-i történetéről. A Szépművészeti Múz.-ban a rajzok és a szobrok kapcsolatát kutatta. 1948-ban megjelent dolgozatában Rodinnek a múz. Grafikai Osztályán őrzött egyik rajzát vetette egybe a rajz nyomán kivitelezett bronzszoborral. Vizsgálta egy velencei metszetsorozat ornamentikájának K-i előzményeit. Elemezte a sedleci antifonálé