Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

D

199

Dienes

Dienes István (1929. aug. 15. Nyíregyháza - 1995. okt. 29. Bp.): régész. - Neves polgári családból származott. Nagyapja alapította az első nyíregyházi vasgyárat. Édesapja Dienes Ö. István, felesége (1953-tól)

Lendvai Gizella. - A II. vh. idején levente, majd légvédelmi tüzér; Németo.-ba került, nyolc hónapot angol hadifogságban töltött (1944). A kereskedelmi isk. elvégzése és érettségi vizsgájának letétele (1947) után a családi vaskereskedésben dolgozott, majd beiratkozott a Közgazdaságitud.-i Egy.-re (1948); polgári származása miatt mint „osztályidegen" az első év elvégzése után nem folytathatta tanulmányait. Az ELTE akkor induló régész-muzeológus szakán tanult (1950- 1954). Egész későbbi pályáját és szemlélet- módját meghatározta, hogy professzora a kolozsvári egy.-et éppen akkor elhagyni kényszerült László Gyula volt, akinek munkamódszere, a régészeti néprajz pontosan megfelelt érdeklődésének és egyéniségének. Ennek szellemében írta szakdolgozatát a Tiszaeszlár-bashalmi első temető feldolgozásáról, amely m. és francia nyelven legrangosabb régészeti folyóiratainkban jelent meg. Gyakornoki évét az MNM akkor alakult Középkori Osztályán töltötte (1953— 1954), majd a korszak követelményeinek megfelelően egy vidéki múz.-ban, Szegeden kezdte szolgálatát. A szegedi Móra Ferenc Múz. segédmuzeológusa, muzeológusa, régésze (1954. okt. 1-jétől). A múz. honfoglalás kori leleteinek rendezése mellett hitelesítő ásatást végzett a bordányi rozettás lószer- számos női sír lelőhelyén (e leletről jelent meg első tanulmánya 1956-ban), leletmentést végzett a csanyteleki és a Csongrád- vendelhalmi pusztuló temetők utolsó sírjaiban. 1956-ban a szegedi Városi Forradalmi Biz. tagja lett, ezért a forradalom leverése után elhagyta a várost. Az MNM Középkori Osztályának tud.-os munkatársa (1957. ápr. 1-jétől). Az ezt követő másfél évtized munkásságának fénykora volt. Állandó résztvevője és előadója a nemzetközi finnugor

kongresszusoknak, s moszkvai tanulmányúton is járt (1959). Doktori címének megszerzése (1964) évében osztályvezető-helyettessé nevezték ki (1964-1972). Dolgozatai főként egy-egy tárgytípus (a veretes övék, tarsolyok, lószerszámzat, fakengyelek, halotti szemfedők) K-i analógiákat és néprajzi párhuzamokat is bemutató feldolgozása, de egy-egy régió (a Felső-Tisza-vi- dék, Orosháza környéke) honfoglalás kori emlékeinek összegezésére is vállalkozott. A régészeti leletek történeti környezetének felvázolása során igyekezett azokat összhangba hozni a Györffy György munkássága nyomán kibontakozó eredményekkel. Mindezek mellett rendezte a múz. honfoglalás kori gyűjt.-ét, s alapvető fontosságú ásatásokat végzett az ország egész területén (Tiszaeszlár-Bashalom II. temető, Szakony, Tiszanána, Orosháza, Magyarhomorog). Számtalan kisebb leletmentése, helyszíni szemléje eredményeképpen jónéhány pusztuló sírt vagy temetőrészletet tárt fel, és mentett meg az enyészettől, ill. tisztázta a leletkörülményeket (Balotaszállás-Balota- puszta, Kiskunhalas-Dénes Marcell u., Békéscsaba-Erzsébethely, Tengőd-Hékút- puszta, Rakamaz-Gyepiföld, Nagyvázsony, Zalaszentgrót stb.). Az ásatásokkal és leletmentésekkel párhuzamosan megkezdte a honfoglalás kori leletkorpusz kiadásának megszervezését, kicédulázta a D-alföldi lelőhelyeket, számos (főként szabolcsi) leletet lerajzoltatott, ill. elvégezte a szabolcsi és D-zempléni honfoglalás kori temetők lelőhelyeinek azonosítását. Kutatásainak e periódusát összegezte A honfoglaló magyarok (1972) c. könyve. Ásatási és publikációs tevékenysége mellett maradandót alkotott kiállítás-rendezőként is. Az MNM 1967-ben megnyílt történeti kiáll.-án a honfoglalás kori részt készítette; egy-egy temető leletanyagára alapozva (Halimba, Bezdéd) a 10. sz.-i m. társadalom bemutatására törekedett, a tárgyakat igyekezett használati módjuk szerint elrendezni. E rendezéssel olyan kérdésekről is véleményt nyilvánított (pl. a nyíltartó tegezek szerkezete), amelyekről egyébként bővebben soha nem írt. A honfoglalás kori anyag összeállításával és a vonatkozó katalógusszövegek megírásával részt vett a m. művészet évszázadait Euró-