Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

D

Diénes

200

pa legjelentősebb múz.-aiban bemutató tárlat munkálataiban is (Párizs, London, Belg- rád, Zágráb, Róma, Moszkva, Brüsszel, 1966-1971); e kiáll, kapcsán mutattak be először jelentősebb számban külföldön m. honfoglalás kori művészeti emlékeket. A Sza- bolcs-Szatmár M.-i Múz.-i Szervezet ig.-ja (1973. jan. 1.-1974. jún. 1.); vezetése alatt az intézményt méltóbb környezetbe, mai helyére vitette át, újszerű kiáll.-i stílust vezetett be, hangsúlyozta a leletek fontosságát. Nevéhez fűződik a múz. új épületének berendezése, s több kiáll. (Krúdy Gyula-, Benczúr Gyula-, néprajzi, érme- és kisplasztikái kiáll.) szervezése. A habitusának nem megfelelő ig.-i posztot odahagyva visszatért az MNM-be, s nyugállományba vonulásáig ott dolgozott (1974. jún. 1.-1994. szept. 1.). Ásatási tevékenysége rövidesen lezárult, utolsó terepmunkájaként részt vett a kiemelkedő gazdagságú Rakamaz-strázsadombi temető széthurcolt leleteinek összegyűjtésében és a hely leletmentő ásatásán. Feltárta a Tisza- vasvári-aranykerti tábla rangos temetőjét. Érdeklődése mindinkább a honfoglaló magyarság hiedelemvilága felé fordult, tanulmányainak nagy részét is e téma uralta. Életében megjelent utolsó munkája az egyetlen hiteles honfoglalás kori rovásfelirat közzététele volt. Európa több nagyvárosában is rendezett kiáll.-okat (London, Párizs, Moszkva, Róma, Helsinki). - Az MTA Régészeti Biz- ának tagja. A Fólia Archaeologica (1968-tól) és az Acta Archaeologica Hungarica (1971-1995) szerkesztőbiz.-ának tagja. - A Régészeti és Művészettörténeti Társulat Kuzsinszky Bá- lint-emlékérme (1974), M. Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1994).

F. m.: A bashalmi (Szabolcs-Szatmár m.) honfoglaláskori magyar temető (Archaeologiai Értesítő, 84., 1957, 24-37.); A perbetei lelet. Milyen volt a honfoglaló magyarok öve? (uo., 86., 1959, 145-158.); Einige gemeinsame Züge der frühfeudalen Kulturen Osteuropas (Seminarium quartum internationale ar- chaeologicae slavicae. Bp., 1963); Honfoglalás kori tarsolyainkról (Folia Archaeologica, 16., 1964, 79- 112); Honfoglaláskori kutatásunk újabb eredményeiről és feladatairól. 1-4. közlemény (Jászkunság, 10., 1964, 152-156.; 11., 1965, 83-87., 97-106., 145- 150.); A honfoglaló magyarok (in: Orosháza története és néprajza. I. Szerk. Nagy Gy. Orosháza, 1965, 136-174.); A honfoglaló magyarok lószerszámának néhány tanulsága (Archaeologiai Értesítő, 93., 1966, 208-234.); A honfoglaló magyarok (Hereditas, Bp., 1967; 2. kiad. 1975; angol, francia és német nyelven is, 1972); A honfoglaló magyarok és ősi hiedelmeik (in: Uráli népek. Nyelvrokonaink kultúrája és hagyományai. Bp., 1975); The Hungarians at the time of the conquest and their ancient beliefs (Ancient Cultures of the Uralian Peoples. Ed. P. Hajdú. Bp., 1976, 79-114.); A honfoglaló magyarok lélekhiedelmei (in: Régészeti barangolások Magyarországon. Bp., 1978); Szabolcs-Szatmár megye régészeti emlékei II. A Felső-Tiszavidék a X. században (in: Szabolcs-Szatmár megye műemlékei. I. Szerk. Entz Géza. Bp., 1986, 92-114.); Landnahmezeitliche Kerbinschrift aus dem Gräberfeld von Homokmégy-Halom in der Umgebung von Kalocsa (Folia Archaeologica, 43., 1994, 167- 180.); A Szabolcs megyei honfoglalás és a kora Árpádkori temetők terepbejárási naplója. Jegyzetekkel ellátta: Németh Péter (in: Tanulmányok, közlemények a Honfoglalás emlékére 896-1996. Szerk. Németh Péter. A Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle 1996/2. számának különlenyomata. Nyíregyháza-Sza- bolcs, 1996, 287-372.).

írod.: Révész László: In memoriam D. I. dr. (Magyar Múzeumok, 1995. 2., 62.); Fodor István: Dr. D. I. (Folia Archaeologica, 45., 1996, 7-22.); Bóna István: D. I. (1929-1995) a honfoglaláskor régésze (in: Tanulmányok, közlemények a Honfoglalás emlékére 896-1996. Szerk. Németh Péter. A Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle 1996/2. számának különlenyomata. Nyíregyháza-Szabolcs, 1996, 267-285.); Bóna István: D. I. (Jósa András Múzeum Évkönyve, XXXVII-XXXVIIL, 19951996. Nyíregyháza, 1997, 11-28.; D. I. műveinek teljes bibl.-jával: 29-33.); Makay János emlékbeszéde (uo., XXXVII-XXXVIII. 1995-1996. Nyíregyháza, 1997, 7-9.); RÚL V.: 488.

Révész László, Ulrich Attila

Diénes Jenő, ikafalvi; I. Diénes (1876. aug. 6. Kézdivásárhely -1946. jún. 8. Kézdivásár- hely): ügyvéd, író, múzeumbizottsági elnök, múzeumi igazgatóválasztmányi tag. - Testvére Diénes Ödön ügyvéd, szerkesztő, múz.-i ig.-választmányi tag. - Egy évig a bp.-i műegy. építészeti szakának hallgatója, majd Bp.-en és Kolozsváron jogot végzett. Közben Rauscher Lajosnál és Helbing Ferencnél az Iparművészeti Isk.-ban festészetet, grafikát tanult. Kézdivásárhelyen ügyvédi irodát nyitott (1907). Részt vett a Székely Nemzeti Múz. 1929. évi jubileumi szé-