Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
D
Dér 192 bp.-i Mintarajztanodában Székely Bertalan, Lotz Károly és Balló Ede növendéke (1893— 1898). A Benczúr mesterisk. tagja. Marosvásárhelyre költözött, s rajztanárként dolgozott (1902-től). Bernády György marosvásárhelyi polgármester Rózsaffy Dezsővel együtt megbízta a képtár rendezésével, egyben kinevezte a Kultúrpalota gondnokává és a marosvásárhelyi Képtár első őrévé (ig.- jává; 1913-1925). Elsősorban portré-, életkép- és tájképfestőként ismert. Önálló kiáll.- át Marosvásárhelyen és a bp.-i Műcsarnokban (1917) rendezték meg. írod.: Bernády György emlékezete (Marosvásárhely, 1999, 53-54.); Banner Zoltán: Erdélyi magyar művészet a XX. században (Bp., 1990); RÚL V.: 335. Bónis Johanna Dér László (1925. dec. 24. Békéscsaba - 1981. dec. 9. Békéscsaba): történész, múzeumigazgató. - A Györffy Koll. tagjaként a bp.-i tudományegy.-en (1946-tól), majd a SZU-ban tanult, a leningrádi állami egy.-en szerzett diplomát (1948-1953). Hazatérve a M. Munkásmozgalmi Int. tud.-os osztályának munkacsoport-vezetője (1953-tól), majd a moszkvai nagykövetség munkatársa (1955-től). Mo.-ra visszatérve a Hadtörténeti Int. és Múz. tud.-os munkatársa (19571964), a TIT orsz. történelmi választmányának titkára (1964—1969), a Békés M.-i Múz.-i Szervezet ig.-ja (1969-1981). - Elsősorban múzeumszervező és -irányító tevékenységével tűnt ki. Vezetése alatt Békés m. múz.-i szervezete a közepes fejlettségű szervezetek közé került. Gyarapodott az épületállomány; megoldódott a gyulai, a békési múz., vmint a szarvasi Tessedik Múz. elhelyezése (1976), Békéscsabán az új szárny átadásával csaknem kétszeresére bővült a Munkácsy Mihály Múz. alapterülete (1978). Irányítása alatt megvalósult a békéscsabai Szlovák Tájház már korábban dédelgetett terve (1972), vmint a Szarvasi Szárazmalom 1963-tól húzódó felújítása (1973). Az 1970-es években a növekedő személyi állományra támaszkodva, a munka hatékonyabbá tétele érdekében, szakmai osztályokba szervezte a múz.-i munkatársakat. Szerkesztésében indult a Békés Megyei Múzeumok Közleményei sorozat. A pártszervek által megvalósítani rendelt megyei munkásmozgalmi kiáll, kapcsán síkra szállt az egyoldalú mozgalmi beállítás ellen, nagyobb teret kívánva adni a gazdaság- és társadalomtörténet számára. - Az ICOMOS M. Nemzeti Biz.-ának, vmint az Orsz. Múz.-i Tanácsnak a tagja (1974-től). - Móra Ferenc-emlékérem (1980). F. m.: Felszabadulás. 1944. szeptember 26. - 1945. április 4. Dokumentumok hazánk felszabadulásának és a magyar népi demokrácia megszületésének történetéből. Összeáll. Mayer Máriával, Szabó Évával (Bp., 1954); A felszabadult Békés megye népi demokratikus fejlődése 1944-1948 (Békéscsaba, 1970); Adatok a Békés megyei múzeumok tevékenységéről (1968/69- 1972/73) (Múzeumi Híradó, Békéscsaba, 1974. 1., 3-9.); Békés megye 1944-1945-ben. A felszabadulás és a népi demokratikus forradalom első esztendeje a Viharsarokban. Szerk. Szabó Ferenccel (Békéscsaba, 1975); Az urdművészet fejlődése a rabszolgatartó társadalomban. (in: Az egyetemes és a magyar urdművészet története. I. köt. Bp., 1979,83-172.). írod.: G. Vass István: A békéscsabai múzeum története 1899-1979. (Békéscsaba, 1979); G. Vass István: A múzeum. 2. rész (in: A művelődés évszázadai Békéscsabán. Békéscsaba, 1998, 668-674.). Kocsor János Dercsényi Dezső (1910. júl. 17. Vác 1987. jún. 22. Bp.): művészettörténész. - A bp.-i Pázmány Péter Tudományegy.-en m.-latin-művészettörténet szakon végzett, művészettörténetből bölcsészdoktori oklevelet szerzett (1934). Fizetés nélküli gyakornok az Orsz. Széchényi Könyvtárban (1934-1935), egy.-i professzora, Gerevich Tibor közbenjárására a Műemlékek Orsz. Biz.-ának (MOB) előadója (1936-1949), majd a Múz.-ok és Műemlékek Orsz. Központjának osztályvezetője (1949-1953). Az Építészeti Tanács Titkársága, ill. az Orsz. Építési Hivatal műemléki előadója (1953-1956), az Építésügyi Min.- ban a műemléki csoport, ill. az újonnan szervezett Műemléki Osztály vezetője (1957-1965). Az Orsz. Műemléki Felügyelőség tud.-os igh.-e (1965-1977). A Pázmány Péter Tudományegy. magántanára (1942— 1945), az ELTE előadó tanára (1955-1961),
