Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
D
193 Déri majd egy.-i docense (1966-tól); műemlékvédelmet és középkori m. művészetet adott elő (1951-1967). Tevékenysége meghatározó a II. vh. utáni mo.-i műemlékvédelemben és e munka nemzetközi elismertetésében. Fő kutatási területe a középkori m. művészet, vmint a műemlékvédelem elméleti és gyakorlati kérdései. Jelentős szakirodalmi munkásságot fejtett ki. Magyarország műemléki topográfiája kiadásának megszervezője, irányítója, szerkesztője. - Az UNESCO műemlék- védelmi szervezete, az ICOMOS végrehajtó biz.-ának tagja (1966-1978), az ICOMOS M. Nemzeti Biz.-ának elnöke (1966-tól), az Eu- rópa-díj kuratóriumának tagja, az MTA Régészeti Biz. (1949-1962), Művészettörténeti Biz. tagja (1949-től). - A művészettörténeti tud.-ok kandidátusa (1952; addigi tevékenységéért), doktora (1974; Románkori művészet Magyarországon, különös tekintettel a műemlékvédelem elvi és gyakorlati kérdéseire c. értekezésével). - MTA Kornfeld-díja (1942), Kossuth-díj (1954), Herder-díj (1966), Ipolyi Arnold-emlékérem (1967), Hild-emlékérem (1971) , Magyar Műemlékvédelemért díj (1972) , Pro Urbe Budapest (1986). E m.: A somogyvári Szt. Egyed-apátság maradványai (Bp., 1934); Nagy Lajos kora (Bp., 1941); A székesfehérvári királyi bazilika (Bp., 1943); A mozaik (Bp., 1943); Ókor a középkor művészetében (Bp., 1944); Az esztergomi Porta Speciosa (Bp., 1948); Visegrád műemlékei (Bp., 1951); Esztergom. Zolnay Lászlóval (Bp., 1956); A jaki templom (Bp., 1957); Pest megye műemléki topográfiája. I—II. Szerk. (Bp., 1958); Vác. Granasztói Pállal (Bp., 1960); Pécs városképei - műemlékei. Pogány Frigyessel, Szentkirályi Zoltánnal (Bp., 1966); Heves megye műemlékei. Szerk. (Bp., 1969); Román kori építészet Magyarországon (Bp., 1972; 2. kiad. 1974); Kunstführer durch Ungarn (Bp., 1974; 2. kiad. 1984); Mai magyar műemlékvédelem (Bp., 1980); Kis magyar művészettörténet. Zádor Annával (Bp., 1980). írod.: Major Máté: D. D. 60 éves (Bp., 1970; D. D. műveinek bibl.-jával, összeáll. Rozványiné Tom- bor Ilona); Gerő László: D. D. (Műemlékvédelem, 1987. 4.); Papp Rezső: A korszerű műemlékvédelem szolgálatában (D. D. életútja) (Dunakanyar, 1984. 4.); Szakái Ernő: D. D. (Soproni Szemle, 1988. 1.); Dávid Ferenc: D. D. (Magyar Építőművészet, 1988. 1.); Szűcs György interjúja D. D.-vel (Vigilia, 1988. 2.); Gulyás V: 604-605.; MÉL IV.: 187-188.; MTL: 245-246.; RÚLV.: 381. - Bibi.: D. D. szakirodalmi munkásságának bibliográfiája (Magyar Műemlékvédelem. Bp., 1984). Dercsényi Balázs Déri Frigyes; ered. Deutsch (1852. dec. 10. Bács - 1924. okt. 27. Bécs): gyáros, műgyűjtő, mecénás. - Testvéreivel, Déri Miksa (1854-1938) gépész- mérnökkel, Déri Kálmán (1859-1940 körül) festőművésszel és Déri György (18631946) ezredessel, néprajzi gyűjtővel együtt a debreceni múz. adományozója. Apja bácskai földbirtokos és kereskedő volt, aki családjával előbb Bajára, majd Bécsbe költözött (1873). - Bécsben kereskedelmi érettségit tett, textilipari szakisk.-t végzett. Tirolban és a Morva-vidéken selyemgyárat alapított. Szenvedélye a vadászat és a műgyűjtés volt; műkincseit bécsi lakásán és stájero.-i vadászkastélyában halmozta fel. Felesége, Brix Lujza váratlan halálát (1910) követően gyűjt.-ét jelentősen fejlesztette, s tudatosan munkálkodott annak közgyűjt.-nyé tételén. Elsősorban múz.-i szakemberekre, egy.-i tanárokra támaszkodott, de maga is vásárolt aukciókon. Nem sokkal az I. vh. kitörése előtt Bajának ajánlotta fel rendkívül értékes, egyetemes kultúrtörténeti gyűjt.-ét és könyvtárát. Baján megvásárolta a Ferenc- rendiek ötholdas parkját (1916), amelyet a városnak adományozott, ide szándékozván felépíttetni a közművelődés házát. Később, némi sértettség, s főként a háborús események hatására, megváltoztatta eredeti tervét. A korabeli kormányzat rábeszélte, hogy gyűjt.-ét Debrecennek adományozza. Debrecenben 1920. okt. 18-án járt először, amikor bp.-i tárgyalásait követően bejelentette tervét, hogy gyűjt.-ét a városnak ajándékozza. A város vezetői, ~ elképzeléseinek megfelelően, elhatározták, hogy a Városi Múz.- ot, az 1918-ban létesített Városi Képtárat, vmint a Városi Közművelődési Könyvtárat egyesítő új intézményben helyezik el a Déri- gyűjt.-t. A megfelelő épület felépítésére ~ 1923. szept. 1-2-ai debreceni látogatása során 1700 millió korona értékű értékpapírját
