Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

D

Deáky 186 F. m.: Győr-Moson és Sopron vármegyék a II. világhá­ború idején és felszabadításuk (Arrabona, 12., 1970, 375-387.); Győr az ellenforradalmi rendszer idején - A város a népi demokratikus forradalom időszakában 1945-1948 (in: Várostörténeti tanulmányok. Győr, 1971,445-507.; 507-562.); A népi demokratikus forra­dalom Győr-Moson megyében 1945-1948 (Győr, é. n.). írod.: GYÉL: 72-73. Tóth László Deáky Albert, révkomáromi (1846. márc. 15. Kolozsvár - 1903. máj. 26. Kolozsvár): ügyvéd, múzeumi bizottsági elnök. - Apja, Deáky Samu 1848-1849. évi országgyűlési követ, akinek 1849 nyarán bekövetkezett halála miatt ~et anyja és nagyapja, Tunyogi Csapó József kolozsvári ref. jogtanár nevel­te. - Eperjesen jogot végzett. Zilah város fő­jegyzője (1867-től). Kolozsváron ügyvédi vizsgát tett. Az 1870-es évek elején önálló ügyvédi irodát nyitott. A Függetlenségi Párt helyi elnöke, a Baloldal c. függetlenségi pár­ti napilap szerkesztője (1875). Bartha Miklós mellett részt vett az Ellenzék c. kolozsvári napilap megalapításában (1880). Kezdemé­nyezte az Unió Szabadkőműves Páholy megalapítását Kolozsváron (1886); a páholy első főmesterévé választották. Az 1876-ban létesült Március 15-i Állandó Biz. elnöke­ként évről évre megszervezte az ünnepsége­ket, s gyakran volt ezek szónoka. E biz. tag­jai hozták létre az 1848—49-es Orsz. Ereklye- Múz.-ot (1892), amelynek felügyelőbiz.-i el­nökévé ~et választották. Az Erdélyi M. Köz- művelődési Egyesület (EMKE) ig.-választ- mányi tagja, kolozsvári választmányának ügyvezető elnöke. Számos jótékonysági int. és szervezet vezetésében tevékenykedett, így a kolozsvári Vakok Int.-e és a Süketné­ma Int. fő támogatói közé tartozott. A városi törvényhatósági biz. tagja. Halálakor Sz. Tóth János Deáky Albert címmel verset kö­zölt az Ellenzékben (XXIV., 1929. 121.), az 1848-49-es Orsz. Ereklye-Múz. külön —em­lékszekrény létesítéséről határozott. F. m.: A fekete tó tündére (Kolozsvár, 1882). írod.: D. A. (Ellenzék, XXIV. 118., 1903. máj. 26.); Nagy Károly: „Igazak emlékezete". Temetési be­széd (Kolozsvár, 1903); Gyalui Farkas: D. A. (El­lenzék, XLVIII. 223., 1927. okt. 2.); Szinnyei II.: 687-688. Gaál György Debitzky Katalin, Csíkvári Gáborné (1949. máj. 29. Pápa - 1989. nov. 19. Bp.): ré­gész, grafikus. - Az ELTE BTK-n középisk.-i tanári (1974), utóbb régész oklevelet szer­zett (1987). Grafikus­ként a BTM Régészeti Osztályának munka­társa (1979-től); grafi­kai munkái a Buda­pest Régiségei c. kiad­ványsorozatban je­lentek meg. Régészeti leletmentései: 1987- ben: Budatétény, az M0 út építésénél, vatyai temető (Madarassy Orsolyával); 1989-ben: Bp., III. kér., Korvin O. u. 7-11. (késő római sírcsoport); Bécsi út 77-79. (késő római te­metőrészlet); Lajos u. 71-85. (késő római te­mető közel száz sírja). Topái Judit Debreczy Sándor (Alexandru) (1907. febr. 23. Kászonújfalu - 1978. aug. 30. Ko­lozsvár): tanár, pedagógiai szakíró, múze­umőr. - Sepsiszentgyörgyön, a Székely Mi- kó-Koll.-ban tanult (1917-1925), költségeit magántanítóságból fedezte. A tehetségére felfigyelő Csutak Vilmos a Mikó-Koll. költ­ségén járatta felsőbb tanulmányokra. A ko­lozsvári I. Ferdinánd Egy. diákja (1925­1928) , a párizsi Alliance Frangaise tanf.-án francia nyelvtanári oklevelet szerzett (1928­1929) , majd a Sorbonne-on tanult (1928- 1929). A Székely Mikó-Koll. francia-, m.- és romántanára (1929-1943). 1931-ben Ny-eu- rópai tanulmányutat tett (Ausztria, Németo., Belgium, Franciao., Svájc, Olaszo.). A ko­lozsvári tudományegy.-en m. szakos tanári (1937), majd bölcsészdoktori oklevelet szer­zett (1938). A Székelyföld m. nyelv és iroda­lom szakos tanulmányi felügyelője (1942), a kolozsvári egy.-i gyakorló gimn. tanára (1943-tól), az egy. francia tanszékén lektorrá nevezték ki (1944), de katonai behívót ka­pott. Frontszolgálata és háromévi szovjet hadifogsága után a kolozsvári tanítóképző int.-ben dolgozott (1948-tól), majd a Bolyai, ill. a Babeş-Bolyai Tudományegy. Pedagógi­ai Tanszéken didaktikát, ill. Irodalom Tan­székén a m. nyelv és irodalom módszertanát tanította (1949-1968; nyugdíjazásáig). - Di­ákkorától gyűjtött a Székely Nemzeti Múz. ré-

Next

/
Thumbnails
Contents