Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
C
Czobor 176 Historiae Artium, a Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts, külföldön az Oud Holland, a Pantheon, az Arte Antica e Moderna, a The Burlington Magazine, a Nederlands Kunsthistorisch Jahrboek, a Bonner Jahrbuch fiir Kunstgeschichte, a Gentse Bijdragen tot de Kunst- geschiedenis és a Nicola Grassi e il Rococo europeo c. folyóiratokban és évkönyvekben publikálta. Legtöbb kiáll.-át tud.-os kat.-ai és népszerűsítő folyóiratcikkei követték. Többször ismertette a Szépművészeti Múz.-ot (pl. Museum. La revue de L 'Unesco, 1962). Megrendezte az esztergomi Keresztény Múz. első állandó és az Egri Képtár külföldi anyagának több kiáll.-át. Megírta az esztergomi Keresztény Múz. vezetőjét, vmint az Egri Képtár kat.-át (Bodnár Évával közösen). Magas szintű ismeretterjesztő munkáit tömör, világos, csiszolt stílus jellemezte. Tanulmányutakat tett Európában (főként Olaszo.-ban és Hollandiában), tud.-os kongresszusokon vett részt. A TIT és a M. Régészeti és Művészet- történeti Társulat tagja. F. kiáll.-ai: a Szépművészeti Múz.-ban: időszaki kiáll.-ok: XVIII, századi olasz művészet (1952); Goya halálának 125. évfordulójára rendezett emlékkiáll. (Gerszi Terézzel, 1953); Csendélet-kiáll. (1962); Húsz év legszebb szerzeményei (1965); Holland mesterművek a XVII. századból (a varsói Nemzeti Múz. és a bp.-i Szépművészeti Múz. anyagából, 1967); Velencei festészet a XV-XVUI. századból (Bp.-Drez- da-Prága-Varsó, 1968); Kiállítás a Leningrádi Ermi- tázs legszebb rajzaiból (Zentai Lóránddal, 1970); Hét évszázad vízfestményei (1974); Róma látképei (1977); társrendezőként: A Szépművészeti Múzeum 30. éve (Szigethi Ágnessel, Gerszi Terézzel, Czére Andreával, 1975). F. m.: Sebastiano Ricci ismeretlen képei (Művészet- történeti Értesítő, III., 1954, 130-138.); Autoritratti del giovane Caravaggio (Acta Historiae Artium, IL, 1955, 201-214.); Caravaggio fiatalkori arcképei (Művészettörténeti Értesítő, III., 1954, 223-231.); Le Catalogue de la Galerie des Maitres Anciens (Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts, 6., 1955, 65-66., magyarul: 107-108.); Az esztergomi Keresztény Múzeum kiállításának vezetője (Bp., 1955); Über ein unbekanntes Bild des Hendrick Terbrugghen (Oud Holland, LXXI., 1956,228-232.); Terbrugghen Egerben felfedezett képe (Művészettörténeti Értesítő, V, 1956, 289-291.); Caravaggio (Bp., 1960); Az Egri Képtár vezetője és katalógusa. Bodnár Évával (Bp., 1960; Eger, 1964,1966.; átd. kiad. Eger 1972; 1979); I Zwei unbekannte Bilder des Johann König (Pantheon, XVIII., 1960, 25-28.); A Keresztény Múzeum Johann König képe (Művészettörténeti Értesítő, IX., 1960, 112-114.); Barokk művészet Itáliában (Bp., 1961); Holland tájképek (Bp., 1967; 2. kiad. 1973; angolul, németül, franciául, oroszul is); Rembrandt és köre (Bp., 1969; 2. kiad. 1973); A Szépművészeti Múzeum. Szerk., bev. (Bp., 1971; 3. átd. kiad. 1988; több nyelven). írod.: Tátrai Vilmos: In Memoriam Ágnes Katona- Czobor - Hámori, Katalin: Bibliographie des publications d'Agnes Katona (Bulletin du Musée Hongrois des Beaux Arts, 70-71., 1989.3-6., 127.); Meghalt Katonáné C. Á. (Magyar Nemzet, 1987. jan. 29.); P. Szűcs Julianna: C. Á. halálára (Népszabadság, 1987. febr. 17.); MÉL IV.: 172-174.; RÚL V: 58. Katona Ágnes Czobor Béla; ered. (1871-ig) Czompert (1852. máj. 9. Székesfehérvár - 1904. jan. 23. Bp.): ciszterci pap, művészettörténész, régi- ségtári őr. - A bp.-i központi szemináriumban (1871-től); ezzel párhuzamosan a bp.-i tudományegy.-en is tanult. Egy.-i hallgatóként készített, pályadíjas munkájával (Magyarország világi és egyházi hatóságai kiadott pecsétéinek jegyzéke) felhívta magára a szeminárium akkor rektora, Ipolyi Arnold és Rómer Flóris figyelmét. Ipolyi személye, munkássága később is nagy hatással volt szakmai fejlődésére. Pappá szentelték (1875. aug. 22.). A bp.-i tudományegy.-en bölcsész- doktori oklevelet szerzett (1876). Papi pályáját káplánként kezdte (1875), majd Pulsz- ky Ferenc kérésére az MNM segédőre lett (1876. jan.-tól); szakterülete az egyházi művészet. A bp.-i tudományegy.-en a keresztény műarchaeológia és szimbolika magántanára (1877-től), ny. rk. tanára (1897. máj. 18-ától). Közben Ipolyi Arnold, akkor nagyváradi püspök hívására Váradra költözött (1881), a szeminárium és a teológia rektora (1886-1888), a hittud.-i főisk.-n a keresztény archaeologia tanára lett. Ipolyi halála (1888) után visszatért a fővárosba, s átvette a Műemlékek Orsz. Biz.-a előadójának - Henszl- mann Imre halálával megüresedett - tisztét (1889). Mindeközben szerkesztette és nagyrészt írta is az Egyházművészeti Lapot (1880— 1886). Számos szakmai kiáll, szervezésében működött közre; nagy szerepe volt az 1879. évi székesfehérvári orsz. kiáll., az 1881. évi
