Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
C
177 Czobor orsz. m. nőipari kiáll., az 1884. évi történeti ötvösmű-kiáll. és az 1885. évi bp.-i orsz. kiáll. létrehozásában. Tanulmányozta az európai történeti és művészeti kiáll.-okát, amelyek alapján a képző- és iparművészeti emlékeknek enteriőrökben való, életszerű bemutatását javasolta. Ezek eredményeként bízták meg az 1896. évi ezredéves orsz. kiáll, történelmi főcsoportjának előadói tisztével. Az 1893-ban elnyert megbízás alapján feladata Mo. kulturális fejlődése fő mozzanatainak, emlékeinek bemutatása volt. Az építészeti és az egyházi csoport előadójaként hatalmas szakmai és szervezőmunkát fejtett ki a műtárgyak felkutatásában és feldolgozásában. A kiáll.-on bemutatott műveket később számos publikációban tette közzé. Sza- lay Imrével együtt szerzője volt a történelmi főcsoportról készült albumnak. Az 1900. évi Párizsi Világkiáll.-on a m. történeti kiáll, fő rendezője. Részt vett a keresztény archaeo- logusok Spalatóban rendezett első kongresszusának (1894) szervezésében. - Egy.-i tanársága hosszú évei alatt mindig hangsúlyt helyezett az emlékek megfigyelésére, a m. és az európai emlékek összevetésére; ez már egyik korai művének, a Heinrich Otto nyomán készített, A középkori egyházi művészet kézikönyve (Bp., 1875) c. munkájának is egyik fő erénye. Diákjaival számtalan tanulmányutat tett, ő maga szinte egész Európát beutazta (1877-1888), s elsősorban az egyházi emlékeket tanulmányozta. Úttörő szerepet játszott a művészettörténeti, régészeti szakkifejezések magyarításában, a megfelelő elnevezések megtalálásában. Az Egyházművészeti Lap főmunkatársaként elsőként publikálta a különféle liturgikus tárgyak, páráméntumok történetét. Több külföldi gyűjt.-t ismertetett meg a hazai közönséggel. Feladatának tekintette a papság ízlésének fejlesztését, a századvég templomainak liturgikus és esztétikai szempontból megfelelő felszerelésekkel való ellátását. Ipolyival együtt az új egyházi felszerelések, templomok kialakításában a középkori stílusokat tartotta követendőnek. A műemlékvédelemben ellenezte a purista és a „stílszerű" restaurálást, a túlzó kiegészítéseket; véleménye szerint az emlékek minél teljesebb konzerválása az elsődleges feladat. Megtalálta az esztergomi porta speciosa Klimó György-féle, 18. sz.-i ábrázolását, felismerte és elsőként közölte a pécsi ókeresztény cubiculum festményeit. Rendszeresen publikálta, a középkori és kora újkori művészet és régészet témakörében az Archaeologiai Értesítő, a Magyar Sión, az Egyházművészeti Lap, a Vasárnapi Újság és a Katholikus Hetilap hasábjain. Tanulmányokat jelentetett meg az MNM, az Esztergomi Kincstár és több egyházi gyűjt, emlékeiről. Elsősorban ötvösművekkel és textilemlékekkel foglalkozott. - Az MTA 1. (1881), majd r. tagja (1899); székfoglalóját a ma Erzsébet királyné házioltáraként ismert ötvösműről tartotta (ebben elsőként datálta - helyesen - a korábban Árpád-házi Boldog Margithoz kötött mű készítési idejét a 14. sz.-ra). Az Orsz. M. Iparművészeti Társulat igazgatóválasztmányának tagja. F. m.: Magyarország világi és egyházi hatóságai kiadott pecsétéinek jegyzéke (Pest, 1873); A nagyváradi régészeti és műipartörténeti kiállításról (Archaeologiai Értesítő, 1878, 169-173.); Az egyházi művészetek hazánkban (Bp., 1879); A casula fejlődési története (Egyházművészeti Lap, I., 1880, 304-307.); A keresztény műarchaeologia encyclopaediája. Kiváló tekintettel a hazai emlékekre. I—II. (Bp., 1880-1883); Tanulmányok az esztergomi főszékesegyház kincstárában (Egyházművészeti Lap, II., 1881, 118-122., 136- 146., 170-184., 200-204., 246-250., 275-281., 336- 342.); Sz.-Olajtartó szaru az esztergomi főszékesegyház kincstárában (uo., III., 1882, 21-23., 147-150., 338-344., 353-538.); Két ereklyetartó monile az esztergomi főszékesegyház kincstárában (uo., IV., 1883, 15-19., 45-50., 111-115.); Az oltár (uo., IV., 1883, 257-369.); Ötvösműkiállítási levelek (Katholikus Hetilap, 1884,12., 14., 15., 17., 18., 19., 20., 25. sz., 98-99., 119-120., 127-129., 145-146., 153-154., 161-162., 169-170., 188-189., 213-214.); Az esztergomi főegyházmegyei kincstár. 1-3. füzet (H. n., é. n.); A magyar szent korona és koronázási jelvények (Bp., 1892; 2. kiad. 1902); A történelmi kiállítás (in: Matlekovits Sándor: Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezer éves fennállásakor és az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye. Bp., 1898, V. köt. 1-64.); Magyarország történeti emlékei az ezredéves országos kiállításon. 1-10. füzet. Szerk. Szalay Imrével (Bp., 1898-1899; németül: Wien, 18981899); A magyar szent korona és a koronázási palást (in: III. Béla magyar király emlékezete. Szerk. Forster Gyula. Bp., 1900,98-114.); Árpádházi boldog Margit állítólagos házi oltárkája. Akad.-i székfoglaló (Akadémiai Értesítő, 1901,409—422.).
