Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
C
175 Czobor mint tíz éven át szolgálta Győrött a muzeologia ügyét. - Móra Ferenc-emlékérem (1974). F. m.: Csuha Ferenc históriájának dunántúli változata (Etnográfia-Népélet, LVIII., 1947. 1-2., 275-276.); Győr műemlékvédelmének történeti vázlata (Arrabo- na, 1., 1959, 151-158.); A vörösőrség Győrött 1919 (Arrabona, 2., 1960,147-166.); Győri papír szükségpénzek a Tanácsköztársaság idején (Arrabona, 3., 1960, 133-139.); Adatok a Győr megyei hajósmolnárok életéhez. I-VI. (Arrabona, 4., 1962, 97-116.; 5., 1963, 207-228.; 7., 1965, 413-429.; 9., 1967, 149- 176; 10., 1968,123-139.; 12., 1970,187-210.). írod.: GYÉL: 67. Tóth László Czóbel Béla (1883. szept. 4. Bp. - 1976. jan. 9. Bp.): festőművész. - Felesége Modok Mária festőművész. - A müncheni akad.-n (1902-1903) és a párizsi Julian Akad.-n tanult (1903-tól), a nagybányai művésztelepen Iványi Grünwald Béla tanítványa, Nyergesújfalun Kernstok Károly festőisk.- jában tanult (1907-1908). Párizsban a Fau- ves („Vadak") csoport alkotói látásmódja hatott rá (1905); ő közvetítette a Fauves törekvéseit a nagybányai fiatalabb generáció felé. Külföldi tartózkodásai idején (Párizs, Hollandia [1914-1919], Berlin [1919-1925], Párizs [1925-től]) képeinek motívumai a mélyről sugárzó sajátos kolorit következtében lírai átértelmezést nyertek. ~ és felesége az École de Paris hatására kialakult nemzetközi áramlatba kapcsolódva alkotott. 1936- tól haláláig, kisebb megszakításokkal, Szentendrén élt. A Szentendrei Új Művésztelep elnöke (1945-től). - Szinyei Merse Pál-em- lékérem (1933), Kossuth-díj (1948), érdemes művész (1958), kiváló művész (1961). — az első m. festőművészként még életében önálló múz.-ot kapott a szentendrei Várdombon, a Templom tér 19. sz.-i, földszintes épületében, ahol legszebb festményei láthatók. Az 1975 nyarán megnyílt múz.-ot 1993-ban, a művész születésének 100. évfordulóján bővítették, ahol ~ grafikáiból és feleségének alkotásaiból látható válogatás. A Czóbel Múz. anyagának egy része, 27 festmény 1974-ben a Pest M.-i Múz.-i Igazgatósághoz került. A művész 1975-ben 35 festményt és 30 grafikát ajándékozott a múz.-nak, majd 1975. okt. 9-én kelt végrendeletében minden alkotását (40 festményt és 844 grafikát), ezenkívül Modok Mária több mint 300 festményből és grafikából álló életművét az államra hagyományozta, s jelentős pénzösszegről is gondoskodott régi műveinek visszavásárlása céljából. írod.: Kállai Ernő: Cz. B. (Bp., 1934); Cz. B.: Önéletrajz levélben. Az új magyar művészet önarcképe (Bp., é. n.); Genthon István: Cz. B. (Bp., 1961); Clarisse, Philipp: Cz. B. (Bp., 1970); Schenk Lea: Czóbel Múzeum (Bp., 1993); Múzeumok Pest megyében (Pest Megyei Múzeumi Füzetek. Új sorozat 3. Főszerk. Soós Sándor. Szentendre, 1996, 28-29.); Kratochwill Mimi: Cz. B. (1883-1976) élete és művészete (Veszprém-Bp., 2001); MÉL III.: 134-135. (téves halálozási dátum: jan. 30.!): RÚL V.: 55.; KMML I.: 435-437. Schenk Lea Czobor Ágnes, Katona Jenőné (1914. máj. 13. Bp. - 1987. jan. 21. Bp.): művészettörténész, múzeumi osztályvezető. - Férje Katona Jenő (1905-1978)) újságíró, politikus. - A bp.-i tudomány- egy.-en olasz-német- művészettörténet szakon végzett, majd bölcsészdoktori oklevelet szerzett (1938; Marinetti és a futuriz- mus c. értekezésével). Különböző vállalatoknál tisztviselőként dolgozott (1949-ig). A bp.-i Szépművészeti Múz. Régi Képtárának tud.-os munkatársa (1949-1970), a Grafikai Osztály vezetője (1970-től). 1983-ban ment nyugdíjba. A Bizományi Áruház Vállalat tud.-os szaktanácsadója (1983-tól haláláig). Évtizedekig vezette a Szépművészeti Múz. Nyilvántartási Osztályát, részt vett a műtárgybírálatokon, szerte az országban lappangó műkincseket fedezett fel. Tud.-os szakvéleményekkel segítette a múz. falain kívül is a hazai műkincsállomány gyarapodását. Elmélyítette a múz. és a magángyűjtők személyes kapcsolatát. Kutatási területe főként az itáliai és a németalföldi barokk festészet volt, de foglalkozott más európai országok festészetével és grafikáival is. Főként a mester meghatározásához értett. Tanulmányait, cikkeit a Művészettörténeti Értesítő, az Acta
