Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
C
Csallány 150 dert (Acta Archaeologica, 10., 1959, 282-325.); Archaeologische Denkmäler der Gépidén im Mitteldonaubecken (Archaeologica Hungarica, 38., Bp., 1961, 454-568.); A székely-magyar rovásírás emlékei (Jósa András Múzeum Évkönyve, III., 1960. Nyíregyháza, 1963, 39-135.); Az avar törzsszervezet (Jósa András Múzeum Évkönyve, VII-IX., 1965- 66, 1967, 35-56.); A kuturgur-bolgárok (hunok) régészeti hagyatékának meghatározása (Archaeologiai Értesítő, 1963, 22-38.); Népvándorlás-honfoglalásko- ri bizánci régészeti kapcsolataink (Jósa András Múzeum Kiadványai 5. Nyíregyháza, 1965); A székely-magyar rovásírás történetéhez (Archaeologiai Értesítő, 1966,36-45.); Neue Ergebnisse der Awarenzeitlichen Forschungen in Ostungarn (Studijne Zvesti, 16., Nitra, 1968, 59-69.). Irod.: Németh Péter: Cs. D. (Archaeologiai Értesítő, 1977. 2.): Németh Péter: Búcsú Cs. D.-től (Sza- bolcs-Szatmári Szemle, 1977. 2.); Erdélyi István: Cs. D. (Acta Archaeologica, 1978); Gulyás IV.: 590- 591.; MÉL III.: 115. (téves születési, ill. halálozási dátum: nov. 10., ill. márc. 31.!); RÚL IV.: 274-275. Ulrich Attila Csallány Gábor (1871. máj. 10. Tamási - 1945. jan. 31. Bp.): régész, múzeumigazgató. - Fia Csallány Dezső régész. — Gimn.-i tanulmányait Bp.-en, Zágrábban és Fiumében végezte, Bp.-en műszaki és elektrotechnikai tanf.-ot hallgatott, részt vett az MNM-ben rendezett első archaeologiai és numizmatikai tant.-on (1899), uo. néprajzi tanf.-ot is végzett (1890). Mint műszaki asszisztens az Adriai Tengerhajózási Társaság Matlekovics nevű hajóján hat hónapos tengeri utat tett D-Amerikába és Brazíliába. Szentesen a Körös-Tisza-Maros Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat műszaki napidíjas telefonfelügyelője (1893-1903), a Csongrád Vm.-i Közkórház gondnoka (1903-1926), a magángyűjt.-éből alapított Csongrád Vm.-i Múz. őre (1897-1926), ig.-ja (1926-1938), mb. ig.-ja (1939-1945); vm.-i tb. főlevéltáros (1935), püspöki tanácsos (1937). - 1895-ben az akkor létesített szentes-kunszentmártoni kövesút mentén értékes régészeti leleteket mentett meg, majd uo. és a Kökényzugban Árpád-kori sírokat tárt fel. Az MNM megbízta a múz. képviseletével és a Szentes vidéki régészeti leletek megmentésével. Szentesen az általa feltárt szarmata, gepida, avar sírok leleteiben gazdag régészeti gyűjt.-nyel lerakta a Csongrád Vm.-i Történelmi és Régészeti Társulat és Múz. alapját (1897). 109 cikket, tanulmányt írt. - A Szentesi Torna Egylet, a Szentesi Sakk Kör alapítója. A Dugonics Társaság tagja (1919-től), a M. Kir. Hadtörténeti Múz. munkatársa (1923), a Szegedi Alföldkutató Biz. tagja, a Nemzeti Egységpárt választmányi tagja (1938), a Magyar Elet Pártja körzetvezetője. A Szentes c. lap szerkesztője (1900-1901). F. m.: Attila székhelye és sírja Szentes határában - Dona ton (Szentes, 1890); Az őskor régészeti szempontból és különös tekintettel Szentesre és környékére (Szentes, 1890); Szentes őskori képe (in: Sima László: Szentes város története. Szentes, 1914, 13M9.); Szentes története a honfoglalásig (Szentes. Bp., 1928, 29-37.); Jazyg és germán leletek a szentesi múzeumban (Szeged, 1933); Avarkori és IX-XI1I. századi magyar leletek a szentesi múzeumban (Szeged, 1934). írod.: Szentes. Monográfia (Bp., 1928, 227-230.); Kelemen Márton-Rózsa Gábor: Cs. G. Bács-Kis- kunban (Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében. Baja, 1999, 141-152.); Gulyás, IV: 591-592.; MÉL I:: 296.; MNL V: 719.; RÚL IV: 275. Bodrits István Csalog József; ered. (1937-ig) Csalogovits (1908. márc. 13. Pancsova - 1978. máj. 6. Bp.): régész, etnográfus, múzeumigazgató. - Fia Csalog Zsolt író, szociológus, etnográfus, menye Pócs Éva folklórkutató, etnográfus, lánya Csalog Judit író, szociográfus, unokája Csalog Benedek fuvolaművész és Csalog Gábor zongoraművész. - A pécsi Erzsébet Tudományegy.-en történelem-földrajz szakos tanári oklevelet szerzett (1923— 1926). A bp.-i tudományegy.-en archaeo- lógiából, földrajzból, vmint az ókori keleti népek történetéből bölcsészdoktori oklevelet szerzett (1930. dec.). Az MNM Régészeti Osztályának önkéntes gyakornoka (1928- 1930); számos hazai és külföldi ásatáson - többek között a Gebhard Bersu által vezetett goldbergi ásatáson - vett részt. A berlini Collegium Hungaricum m. állami ösztöndíjasaként a Museum für Vor- und Frühgeschichte vendégkutatója (1931-1932); W. Unverzagt professzor mellett dolgozott, s cikkeket írt a Prehistorische Zeitschriftbe. A szekszárdi vm.-i múz. munkatársaként (19321934) rendezte annak anyagát, és megszervezte kiáll.-át. A szekszárdi múz. ig.-ja
