Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
C
145 Chemel megszervezte a „Madarak és fák napját" (1902), amely ünnepség ápolása azóta is nemes hagyományként él Vas m.-ben, ill. - az 1990-es évektől - orsz.-an is. Ennek a gondolatnak a jegyében születtek madárvédelmi írásai is (Indítvány a madárvédelem dolgában, 1903; Madárvédelmi tapasztalatok, 1917). Herman Ottó halála után két évvel, miniszteri tanácsosi rangban kinevezték az Ornithologiai Központ tb. ig.-jának (1916- tól); az int.-et, amely vezetése idején vette fel a ma is használatos M. Madártani Int. nevet, Kőszegről irányította. Igazgatósága alatt megjelentette a Nomenclator bővített kiadását, vmint egy tervezetet a madárvédelemről. Számos madárfaj hazai előfordulásának, ill. költésének első megfigyelése fűződik nevéhez. Nemzetközi hírét növelte, hogy Naumann Németo.-ban megjelenő, 12 kötetes madártani munkája (Naturgeschichte der Vögel Mitteleuropas) újabb kiadásánál a közreműködését kérték. Részt vett a bp.-i, a berlini, a párizsi, a londoni nemzetközi madártani és a turini (torinói) madárvédő kongresszusokon. - Alfred Brehm és Herman Ottó nyomdokain feleségével, Rotth Dórával együtt beutazta Norvégia É-i területeit, a madárhegyek táját, Tromső szigetét (1891); a tanulmányút eredményeit az Utazás Norvégia végvidékére c. könyvben foglalta össze. Az útról készült leírást Herman Ottó „a leglíraibb úti beszámoló"-nak nevezte. Könyvében kimerítően taglalta a vidék földrajzi viszonyait, s külön fejezetet szentelt a lappok életének. Norvégiában ismerkedett meg Öle Ravnahaldttal, aki annak idején Nansennel sítalpakon keresztülhaladt Grönlandon. Ezen találkozás nyomán ismerkedett meg a síeléssel (saját elnevezésével: a „lábszánkázással"). Norvégiában sítalpakat vásárolt, amelyekkel 1892-ben elsőként síelt Kőszegen, majd egy évvel később elkészítette az első három pár mo.-i „lábszánkót" (sílécet). A Vasárnapi Újságban megírta az első m. sícikket (1893), majd a sísport népszerűsítése érdekében kiadta A lábszánkózás kézikönyvét (1896). Ezzel ~ a sísport meghonosítója Mo.-on, a m. sí szaknyelv megteremtője. - Megszervezte a Vasvm.-i Máz. Természetrajzi Osztályát (1908), amelynek alapját fajgazdag, ugyanakkor ritka példányokat is tartalmazó madár-, fészek- és tojásgyűjt.-e képezte. A múz. első őre (1908-1912). Ezen idő alatt kialakította a múz. Vas vm. madárvilágát bemutató kiáll.- át. A 200 példányból álló, többségében saját ajándékából származó gyűjt.-t 17 nagyméretű tárlóban mutatta be, a madarakat élőhelyeik, ill. káros vagy hasznos mivoltuk alapján csoportosítva. A gyűjt, további részét - szintén ~ ajándékaként - 23 Vas m.-i emlőspreparátum, rovarok, kagylók, csigák képezték. - Kiváló stílusban írt, fiatal korában érzéseit, élményeit versekbe is foglalta. Értett a madarak kitöméséhez, számos madárrajza és festménye maradt fenn. Jól cite- rázott, s önálló citeradarabot is komponált. Élete végén fájón emlékezett meg a trianoni békediktátum okozta országcsonkításról, az ennek következtében madárvilágunk egészében és fajszámában bekövetkezett nagyarányú csökkenésről (1922). 1922 telén egy hideg vasúti kocsiban tüdőgyulladást kapott, a szövődményként fellépő spanyolnáthában halt meg. Hazai és külföldi folyóiratokban több mint 250 tud.-os közleménye jelent meg a madártan és a madárvédelem területéről. - A Természettudományi Közlöny (1887-1890), a Vadász- és Versenylap (1881- től), a Kőszeg és Vidéke munkatársa (1881- től), az Aquila szerkesztője (1895-1922), az Ornithologisches Jahrbuch, a Zeitschrift für die gesammte Ornithologie (1886-1887), a Jahresbericht des Comité's für ornithologische Beobachtungsstationen in Österreich und Ungarn (1885-től) periodikumok szerkesztöbiz.-i tagja. - Nevét viseli a Velencei-tó mellett 1959-ben avatott madárvárta, melynek falán emléktábla emlékezik itteni tevékenységére. Az agárdi strand bejáratánál szintén emléktáblát állítottak tiszteletére. Agárdon utcát neveztek el róla. Kőszegi szülőházán emléktáblát helyeztek el (1930. jún. 8.). Egykori kertjében, amelyet Horváth Ernő mentett meg a pusztulástól (újranyitásának éve: 1965) ma madárvédelmi mintatelep és emlékmúz. működik (avatásának éve: 1972) a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében. Az emlékmúz. ~ mellett Bech- told Istvánnak is emléket állít. Az 1972-ben avatott kőszegi sípálya is ~ nevét viseli. E m.: Magyarország madarai, különös tekintettel gazdasági jelentőségökre. I—ül. (Bp., 1889-1909); Utazás Norvégia végvidékére (Bp., 1893); Madarak (in: Ma-
