Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
C
Chyzer 146 gyarország vármegyéi és városai. Vasvármegye. Szerk. Borovszky Samu. Bp., 1898); Madártani kutatások a Fertő délkeleti részein és a Hanságban (Sopron, 19., 1899,55., 23-30.); Az okszerű madárvédelem eszközei (Bp., 1907); Madárvédelmi törekvések Magyarországon. Máday Izidorral (Bp., 1911); A magyar birodalom madarainak névjegyzéke - Nomenclator Avium Regni Hungáriáé (Bp., 1918, Aquila suppi.); A madarak nemzetközi védelme - Internationaler Vogelschutz. Für die Friedensverhandlungen in Paris bestimme Denkschrift (Aquila, 1919, 7-15.). Irod.: Almásy György: Chernelházi Ch. I. (Aquila, 28., 1921, 7-13.); Csörgey Titusz: Chernelházi Ch. 1., (Aquila, 28., 1921, 22-26.); Mannsberg Arvéd: Chernelházi Ch. I. életének rövid áttekintése (Kócsag, 3., 1930, 1-10.); Csaba József: Ch. I. halálának 40. évfordulójára (Savaria. A Vas megyei Múzeumok Értesítője, 1., 1963,49-55.); Vertse Albert: Chernél ünnepségek Kőszegen. A Chernel-em- lékkiállítás megnyitó beszéde (Aquila, 71-72., 1965, 11-13. 13-15.); Mannsberg Arvéd: Ch. I., az ember (Aquila, 71-72., 1965, 17-25.); Allodiatoris Irma: Ch. I. (Élővilág, 3., 1965, 176-178.); Gebhardt, L.: Die Ornithologen Mitteleuropas. I. (Giessen, 1974, 1M04.); Vig Károly: A Nyugat- magyarországi-peremvidék állattani kutatásának története (Szombathely, 2000); Szinnyei, II.: 35-36.; Gulyás, IV: 406-407.; MÉL I.: 284.; MÁÉ I.: 285-287. (F. Virány Judit: Ch. I.); MTL: 218. MNL V: 315.; MÚL: 79.; RÚL V: 101-102. - Bibi.: Scher- mann Szilárd: Ch. I. munkáinak chronologikus jegyzéke (Aquila, 1921, 33—40.); Vértesi Péterné: Ch. I. a természettudós (Vasi Életrajzi Bibliográfiák V. Szombathely, 1981). Bankovics Attila, Vig Károly Chyzer Kornél (1836. jan. 4. Bártfa - 1909. szept. 21. Bp.): orvos, zoológus, egészségügyi szervező. - A pesti tudományegy.-en orvos-sebészi oklevelét szerzett (1857), majd állami ösztöndíjjal a bécsi egy.-en folytatta tanulmányait, ahol természetrajz szakos tanári diplomát szerzett (1858). Az MNM Természetiek Tárában segédőr (1860. máj. 12.-1861. márc. 20.), egyúttal a pesti Városi Főreáltanoda helyettes természetrajztanára és a M. Természettud.-i Társulat könyvtárosa (1860-1861). Bártfa város (1861-1869), majd Zemplén vm. főorvosa (1869-1992), utóbb a Belügy- min. Közegészségügyi Ügyosztályának főnöke (1892-től haláláig), miniszteri osztály- tanácsos (1892-től), majd miniszteri tanácsos (1897-től). A nagyváradi joagakad. (1859-től) és a pesti tudományegy. magántanára (1868-tól). - Állattani tanulmányok céljából Langer Károly társaságában bejárta az Al-Duna vidékét. Utazásokat tett Ny-Euró- pában, Orosz-, Finn- és Svédo.-ban is. Pályája kezdetén elsősorban az alacsonyabb rendű rákfélék biológiájával foglalkozott. Később érdeklődése a rovartan, az ichtyolo- gia és a botanika felé is kiterjedt. Szorgalmasan gyűjtötte, majd feldolgozta Zemplén vm. rovarfaunáját. Forrásértékűek a Felvidék flórájára vonatkozó kutatásai. Számottevően gyarapította az MNM Rák- és Pók- gyűjt.-ét. A mo.-i pókfaunáról szóló monográfiája nemzetközi szinten is számon tartott. Fontosak a hazai fürdők ismertetését, népszerűsítését szolgáló előadásai, tanulmányai és könyvei. Összeállította a m. egészségügyre vonatkozó törvények és rendeletek gyűjteményét. - Az MTA 1. tagja (1861). A M. Biológiai Társaság Állattani Szakosztályának alelnöke (1896-1909), a M. Orvosok és Természetvizsgálók Egyesületének titkára, majd alelnöke, a Balneológiái Egyesület alapító (1891-től), választmányi tagja. F. m.: Crustacea phyllopoda funae pesthinensis. A pesti levéllábú héjancokról (Pest, 1861); Magyarország édesvízi halainak rendszeres átnézete jegyzetekkel s az új fajok rövid leírásával (Pest, 1863); Zemplén megye ásványvizei (Bp., 1882-1884; 2. kiad. 1885); Magyarország gyógyhelyei és ásványvizei (Sátoraljaújhely, 1886); Újabb adatok Zemplén megye bogár-faunájához (Rovartani Lapok, II., 1885,100-106.; 122- 125.; 142-147.); Adatok a felső-magyarországi százlábúak faunájához (Rovartani Lapok, III., 1886, 74- 77.); Zemplén vármegye méhféléi (Rovartani Lapok, III., 1886, 181-187, 193-198.); A magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűléseinek története 1840- től 1890-ig (S.-A. Ujhely, 1890,1-176,1-CL); Fürdőink múltjáról, jelenéről és fejlődésük eszközeiről (Bp., 1890); Araneae Hungáriáé. Ladislao Kulczynskivel. (1. köt. Bp., 1891, 1-170.; 2. köt. Bp., 1894,1-151.; 3. köt. Bp., 1897, 147-366.); Zemplén vármegye Orthopterái (Rovartani Lapok, IV., 1897, 99-101.); Araneae (Arthropoda, Arachnoidea). Ladislao Kul-
