Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

B

129

Bözödi

1908), Gyomorén honfoglalás kori csontvázas sírt tárt fel gazdag tárgyi anyaggal

(1911). A nyári szünidőben Győr vm.-n kívül is végzett ásatásokat, pl. Polgárdiban, Zalaváron, Kilitiben. Az ásatásokról szóló jelentéseket többnyire az Archaeologiai Értesítőben közölte. 1909-1910-ben megkezdte a Győr környéki terepkutatásokat; Abdán, Öttevényen, Péren, Nagy-Écsen, Mezőőrsön, Bőnyön és Tápszentmiklóson végzett leletmentő ásatásokat (összefoglaló jelentése: Archaeologiai Értesítő, 1911). - A Műemlékek Orsz. Biz.-ának 1. tagja, az Orsz. Régészeti és Embertani Társulat ig.-választmányi tagja.

E m.: Agyőri katolikus főgimnázium természetrajzi és régiségtan múzeum tárgyai gyarapodásának statisztikai kimutatása (Pannonhalmi Szent-Benedek-rend győri főgimnáziumának értesítője, Győr, 1884, 217-218.); Kalauz a győri Szent-Benedek-rendi főgimnázium régiségtárában (Győr, 1897); A győri főgimnázium régiségtárának római érem- és pénzgyűjteménye (Pannonhalmi Szent-Benedek-rend győri főgimnáziumának értesítője, 1900, 1-112.; 1903, 113-207.); Sz. László-féle éremlelet Kiliti határából (Numizmatikai Közlöny, 1903, 90-99.); Győri sírmező a régibb középkorból (Archaeologiai Értesítő, 1904, 15-41.); Római régiségek Győr belváros területéről (uo., 1907, 37-45.); Győr megyei emlékek a hall- statti korszakból (uo., 1909, 245-253.); Őskori emlékek a győri múzeumban (uo., 1911, 353-360.); Győr vármegye őstörténete (in: Győr vármegye. Magyarország vármegyéi és városai. Szerk. Borovszky Samu. Bp., 1910, 250-268.); Römer Flóris Ferencz (Pannonhalmi Szent-Benedek-rend története. Szerk. Sörös Pongrácz. VI. B. Bp., 1916, 672-709.). írod.: Uzsoki András: A győri és Győr környéki régészeti gyűjtés és kutatás története (Arrabona,

7., 1965,5-85.); GYÉL: 51-52.; MÉL I.: 260.; Gulyás III.: 1173-1174.; RÚL III.: 507. - Bibi.: B. A. irodalmi munkássága (Pannonhalmi Szent-Benedek- rend története. Bp., 1916, 772-773.).

Tóth László

Bözödi György; ered. Jakab (1913. márc. 9. Bözöd - 1989. nov. 25. Budakeszi): író, szociográfus, történész. - Székely földműves szülők gyermeke. A kolozsvári Unit. Koll.-ban (1924-1931), majd az Unit. Teológiai Akad.-n tanult (1931-1933), a kolozsvári román I. Ferdinánd Tudományegy.-en jogi és bölcsészkari kurzusokat hallgatott (1933-1935); történelemből doktori oklevelet szerzett (1944). Pályakezdő novellája (Én csak hallgattam) 1932-ben jelent meg a Keleti Újságban. A Keleti Újság (1932-1935), az Ellenzék c. kolozsvári napilapok riportere (1935-1940), segédszerkesztő. írásai jelennek meg a Pásztortűzben, az Erdélyi Helikonban, a Korunkban is. Az 1935-ben meginduló Hitel c. szociálpolitikai folyóirat főmunkatársa. Első novellái a székely népélet realista, mítoszromboló ábrázolásával tűntek ki, első kötete a Székely emberek, zsidó istenek. Jegyzetek a székely szombatosokról (Kolozsvár, 1935) c. könyve a székelység egy kis csoportjára hívja fel a figyelmet. A Székely bánja (Kolozsvár, 1938) már igazi könyvsiker; a székelységet bemutató szociográfiai mű. Mivel a hivatalos kiadók elutasították megjelentetését, tizenhét erdélyi fiatal író, az Erdélyi Enciklopédia csoportosulás vállalta közzétételét. Az 1940. évi bécsi döntés után a marosvásárhelyi Székely Szó munkatársa, cikkeket közölt Móricz Zsigmond lapjában, a Kelet Népében is. Móriczot elkísérte 1941. évi erdélyi kőrútján. A Kolozsváron megjelenő Termés c. folyóirat egyik alapítója és szerkesztője (1942-1944). Ekkoriban megjelent regényei a székely paraszti életet (Nyugtalan pásztorok. Bp. 1942; Bukarest, 1968), ill. a vidéki m. értelmiség beszűkült világát (Romlás. I—II. köt. Bp., 1940) tükrözik. A kolozsvári Egy.-i Könyvtár könyvtárosa (1940-1945), emellett az Erdélyi M. Közművelődési Egyesület (EMKE) felkérte az 1848-1849-es Történelmi Ereklyemúz. őréül, s rábízta a feldúlt anyag szakszerű rendezését. Az ereklyemúz. kiáll.-a 1945. márc. 15-én az Egy.-i Könyvtárban nyílt meg, s ekkortájt jelent meg a ~ által válogatott és bevezető tanulmánnyal ellátott dokumentumkötet is (Erdély szabadságharca. 1848-49 a hivatalos iratok, levelek és hírlapok tükrében. Kolozsvár,

1945). A múz. teljes anyagát rövidesen átköltöztette a Bolyai Tudományegy. óvári épületébe, s 1945. okt. 6-án már ott nyílt meg az Entz Gézával együtt rendezett kiáll.; a megnyitó beszédet László Gyula mondta. Az átrendezett ereklyemúz.-i tárlatot 1946. márc. 15-én újra megnyitották. 1946-ban ~t különböző vádaskodásokkal elbocsátották könyvtári állásából. Egy ideig még meghúzódhatott az EMKE múz-