Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
Előszó
XI Útmutató a könyv használatához Az életrajzok összeállításában - mind tartalmában, mind szerkezeti felépítésében - a magyarországi lexikonok Sziimyei József és Gulyás Pál munkássága óta kialakult hagyományait igyekeztünk követni, ugyanakkor - a szaklexikoni feladatot teljesítve - a szokásosnál több ismeretanyagot nyújtunk a kötetben szereplő személyek múzeumi és tudományos munkásságáról. Az alábbi rövid útmutatóban a tisztelt olvasót, lexikonhasználót tájékoztatjuk, milyen típusú adatokat, milyen szerkezeti rendben találhat meg. A lexikoncikkek felépítése A címszó - amely egyben a betűrend alapja is - az alábbi elemekből áll: családnév (fett, félkövér betű), keresztnév (vagy keresztnevek, antikva betű). Nők esetében a címszó a használt név; asszonynév esetében megadjuk a leánykori nevet is - és fordítva. Pontosvesszővel elválasztva szerepel az eredeti, az írói (művész-) vagy az egyéb felvett név (a névváltoztatás dátumával); a néwáltozato(ka)t dőlt betűvel adjuk meg. Külföldön élt személyeknél közöljük a külföldön használt nevet is (ha csak a keresztnév idegen nyelvi, akkor - zárójelben - azt), a vezetéknevet ugyancsak kurziválva. A fentiektől vesszővel elválasztva található a nemesi előnév, rang. Zárójelben szerepelnek az életrajz alapadatai (születési év, hó, nap, hely - halálozási év, hó, nap, hely). Az egyes névváltozatokról (eredeti, felvett, külhoni, asszony- stb. név) - a könnyebb megtalálhatóság végett - utalócikket készítettünk. Az ismeretlen, felderítetlen adatokat, a teljes születési vagy halálozási adatsor hiánya vagy egyes adatok bizonytalansága esetén, kérdőjellel jelezzük. Az egyes életrajzok szövegében a címszót alkotó nevet nem ismételjük meg. Igyekeztünk a szövegeket úgy megfogalmazni, hogy a mondatok alanya a címszóban jelzett személy legyen, a szükséges esetekben azonban - a lexikonkészítési hagyományoknak megfelelően - a név helyett a ~ (tilde) jelet használjuk. A trianoni békeszerződéssel (1920) az ún. utódállamokhoz csatolt helységek nevét magyar névalakjukban közöljük. A helynevek közigazgatási-térképi azonosításához, ill. az utódállami elnevezések megtalálásához ma már megfelelő kézikönyvek és térképek állnak rendelkezésre (pl. Magyar helységnév-azonosító szótár. Szerk. Lelkes György. 2. kiadás, Baja, 1998; A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914. Pécs, 2001), emiatt nem tüntetjük fel külön az 1920 utáni új elnevezéseket. A címszó adatsorától kettősponttal elválasztva következik az ún. definíció: az illető személy alap- képzettsége, végzettsége, szakmája (régész, etnográfus, muzeológus, mérnök stb.), esetleg annak valamely részterülete, valamint legmagasabb elért hivatali (múzeumi) beosztása; ha ezekben többször is változás következett be, a legfontosabbakat közöljük. A definícióban az egyértelmű azonosítás, illetve bizonyos adatbázis-építési szempontok céljából rövidítéseket nem alkalmazunk. A muzeológus megnevezés feltüntetését - a könyv témájából következően - szükségtelennek ítéltük. Az egyes életrajzok leíró részében lehetőség szerint megadjuk a rokoni kapcsolatokat (szülők, nagyszülők, házastársiak], leszármazott[ak]), valamint azokat az egyéb rokoni viszonyokat is, amelyek az illető személy életrajza, munkássága szempontjából fontosak, vagy ha az illető rokon tevékenységével hírnevet szerzett magának (pl. kiemelkedő politikus, tudós, művész). Megadjuk a legmagasabb iskolai végzettséget (egyetem, főiskola; ezek hiányában középiskola, szakképzés), a végzettség megnevezésével, továbbá a munkahelyeket és a beosztásokat, a kenyérkereső foglalkozásokat a karrierállomás(ok) helyével és dátumával együtt - természetesen az adatok meglététől, elérhetőségétől függően. A cikkek további részében - az egyes szerzők értékítéletének, szárazabb vagy esszészerű stílusának megfelelően - az illető személy munkásságának ismertetése következik. A kötet munkálatai során kialakult álláspontnak megfelelően lehetőség szerint teljes életpályát közlünk, tehát a kötetbe felvett személyek múzeumi szakterületen kívüli tevékenységét is bemutatjuk. Egyrészt azért, mert egyes személyek életpályája és tudományos munkája szinte kizárólag a múzeumokhoz kötődött, másrészt fontosnak tartottuk annak bemutatását, hogy a személy a muzeológusi pályára „honnan érkezett", illetve azt követően „hová távozott". Tartalmilag az életpálya és az életmű korrekt bemutatására törekedtünk, ugyanakkor a cikkek szerzői - a lexikonműfaj kialakult kereteit olykor kitágítva, de egy szaklexikon számára még megengedett keretek között - a személy biográfiai és bibliográfiai adatainak száraz felsorolása mellett a múzeumi és tudományos munkásságot, vagy az egyéb tevékenységeket is igyekeztek részleteseb
