Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

B

Berkovits 90 tási területein. A Borovszky Samu által szer­kesztett Magyarország vármegyéi és városai c. monográfiasorozat Temesvár kötetének munkatársa. Az MNM-ből állami letétként értékes képeket kapott a helyi intézmény számára (1910-1911); ezeket 1919 jún.-ában, minden tiltakozása ellenére, lefoglalták, és elvitték a szerb visszavonulók. A városháza hivatalos képgyűjt.-ének legnagyobb részét átmentette a múz.-ba (1920-1921), azután lemondott tisztéről, és visszavonult. írásai többek között a Századok, a Budapesti Szemle, a Kisfaludy-Társaság Évlapjai, a Temesvári Hír­lap, a Délmagyarországi Közlöny hasábjain je­lentek meg. F. m.: A gróf Haller-fiúk iskoláztatása a XVIII, sz.-ban (Bp., 1889); Adatok a reformkorszak történetéhez Te- mesmegyében (Történelmi és Régészeti Értesítő, 1894. IV, 78-102.; 1895. I., 33-60.; 1897. I., 15-65.); Temesvár színészete a XVIII, sz.-ban (Temesvár, 1898); Rendi országgyűléseink magyarsága (Temesvár, 1898); A temesvári könyvnyomdászat és hírlapirodalom története (Történelmi és Régészeti Értesítő, 1899. I—II., klny.); Temesvár sz. kir. város kis monográfiája (Történelmi és Régészeti Értesítő, 1900); A délma­gyarországi történelmi és régészeti múzeum Temesváron (Bp., 1908); Temesvári művészek (klny. a Történelmi és Régészeti Értesítő 1910. évfolyamából), írod.: Medeley, Florin-Toma, Nicoleta: Muzeul Banatului, File de cronică. I. 1872-1918 (Timi­şoara, 1997); Petri, Peter Anton: Biographisches Lexikon des Banater Deutschtums (Marquart­stein, 1992, 121-122.); Révai III.: 160.; Gulyás III.: 50-51.; RÚLII.: 887. Miklósik Ilona Berkovits Ilona, Tolnai Gáborné (1904. márc. 26. Bp. - 1986. jan. 12. Bp.): művészet- történész. - Első férje Kelemen Viktor író, második férje Tolnai Gábor (1910-1990) iro­dalomtörténész. - A bp.-i Pázmány Péter Tudományegy.-en művészettörténet, régé­szet és egyiptológia szakon doktori okleve­let szerzett (1926; A Budapesti Egyetemi Könyvtár Dante kódexe c. értekezésével). Az egy.-en díjtalan gyakornok (1926-1928), az Orsz. Könyvforgalmi és Bibliográfiai Köz­pont munkatársa (1929), Gerevich Tibor mellett belföldi kutatási ösztöndíjas (1931— 1932), az OSZK-ban fizetés nélküli gyakor­nok (1936-1939), a Pázmány Péter Tudo- mányegy. magántanára (1945-1951), ill. a Múz.-ok és Műemlékek Orsz. Központjának előadója (1950-1953), egyúttal a Vármúz. ve­zetőhelyettese (1950-től), utóbb az MTA tud.-os munkatársa. Legfontosabb kutatási területei: a középkori kódexek miniatúrafes- tészete, vmint Zichy Mihály munkássága. Publikációi a Magyarságtudomány, a Magyar Tudomány, a Magyar Grafika, a Művészettörté­neti Értesítő, a Magyar Könyvszemle, a Corvina hasábjain jelentek meg. A Magyar Könyv­szemle segédszerkesztője (1937-1938). - A művészettörténeti tud.-ok kandidátusa (1953), doktora (1962). F. m.: A Budapesti Egyetemi Könyvtár festett kézira­tainak egy csoportja (Bp., 1932); A pécsi püspöki könyvtár festett kéziratai és ősnyomtatványai (klny. a Magyar Könyvszemléből, Bp., 1938); A Képes Kró­nika és Szent Istvánt ábrázoló miniatúrái (klny. a Ma­gyar Könyvszemléből, Bp., 1938); Az esztergomi Ulászló-graduálé (Bp., 1941); Felice Petanzio Ragusi- no, capo Mattia Corvino (Bp., 1941); La mostra della miniatura a Budapest (Bp., 1941); La pietra sepolcrale di un umanista ferrarese a Cassovia (Bp., 1941); La miniatura nella corte di Mattia Corvino (klny. a Cor­vina c. folyóiratból, Bp., 1941); Várday Ferenc pon- tificaléja Bécsben (Bp., 1942); A magyar miniatúrafes- tészet kezdetei: Árpádkor (klny. a Magyarságtudo­mányból, Bp., 1942); A kassai Graduálé (Bp., 1942),; Kolostori kódexfestészetünk a XIV. században (Bp., 1943); A La miniatura ungherese nel periodo Angioini (Biblioteca dell'Accademia dTJngherie in Roma 5. Roma, 1947); A magyar feudális társadalom tükrö­ződése a Képes Krónikában (Bp., 1953); Zichy Mihály baráti köre Párizsban (Bp., 1956); A magyarországi Corvinák (Bp., 1962; németül: Berlin, 1963); Zichy Mihály élete és munkássága (Bp., 1964; németül: 1964); Magyar kódexek a XI-XVI. században (Bp., 1965; 2. kiad. 1975; németül: 1968); A késő középkor könyvkultúrája Székesfehérváron (in: Székesfehérvár évszázadai. A középkor. Székesfehérvár, 1972, 185- 190.); Zichy Mihály grafikái. Bev. (Bp., 1977); Luca Signorelli (Bp., 1982). írod.: Soltész Zoltánná: B.: I. (Magyar Könyvszem­le, 1986. 4.); Gulyás II.: 61-62.; MűvLex (1965) I.: 216.; MÉL IV.: 88.; RÚL II.: 892. Szatmári Gizella Bemády György, máramarosszigeti (1864. ápr. 10. Bethlen - 1938. okt. 22. Marosvásár­hely): gyógyszerész, politikus, polgármes­ter. - Édesapja, Bemády Dániel gyógysze­rész, a maros vásárhelyi „Aranyszarvas"

Next

/
Thumbnails
Contents